!

Marquis de Carabas személy

Neil Gaiman: Sosehol
Neil Gaiman: Neverwhere

Idézetek

>!
_Silvana

“Talking of the marquis, I
wonder where he is. He’s a bit late, isn’t he,
Mister Vandemar?”
“Very late indeed, Mister Croup. As late as
he possibly could be.” Mr. Croup coughed
sententiously and delivered his punch line.
“Then from now on, we’ll have to call him
the late marquis de Carabas. I’m afraid he’s
ever-so-slightly—”
“Dead as a doornail,” finished Mr.
Vandemar.

Kapcsolódó szócikkek: Marquis de Carabas · Mr Croup · Mr. Vandemar
>!
Boggie_L

– Most én – erősködött Mr. Vandemar. – Melyik számra gondolok?
– Hogy mondta?
– Melyik számra gondolok? – ismételte Mr. Vandemar. – Az egy és a sok között – segített.
– Hét – vágta rá a márki.
Mr. Vandemar elégedetten bólintott.
– Hol van a… – kezdte Mr. Croup, de a márki a fejét rázta:
– Nem, nem. Ez már mohóság.

154. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Marquis de Carabas · Mr Croup · Mr. Vandemar
Hirdetés
>!
Dorka_

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– És milyen? – kérdezte kíváncsian Old Bailey. – Milyen a halál?
A márki sóhajtott, majd ajkait mosolyra erőltette; régi énje csillant meg egy pillanatra. – Élj sokáig, Old Bailey, és tapasztald meg magad.
Az öreg csalódott képet vágott.
– Szemét. Ez a hála, hogy visszahozlak a halálbó', ahonnét nincs visszatérés. Mármint általába'.
De Carabas márki felnézett rá. Szeme fehéren virított a holdfényben.
– Hogy milyen a halál? – suttogta. – Nagyon hideg, barátom. Nagyon sötét és nagyon hideg.

202. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Marquis de Carabas · Old Bailey