Margitsziget helyszín
A szigetnek korábban számos különböző elnevezése volt: Urak-sziget, Nyulak szigete, Szent András szigete, Boldogasszony szigete, Mária-sziget, Lánysziget, Budai sziget, Palatinus-sziget. A köztudatban élő verzió szerint a Nyulak szigete elnevezés alapját az adta, hogy a szigetet vadnyulak népesítették be.
Egy másik elmélet szerint azonban akár éltek nyulak a szigeten, akár nem, a név eredete más. Egyes régészek azt állítják, hogy a középkorban elkülönítés céljából a szigetre telepítették a leprás betegeket, itt működött a leprakórház és a leprások temetője. Emiatt a mai Margitszigetet korábban Leprások szigetének, latinul Insula Leprorum nevezték. A latin névtől mindössze egyetlen betűvel tér el az Insula Leporum. kifejezés, melynek jelentése Nyulak szigete.
Feltételezik tehát, hogy a leprajárvány végeztével egy véletlen vagy szándékos betűkihagyás változtatta át a sziget eredetileg nyomasztó nevét egy sokkal barátságosabbra.
Idézetek
.., Budapest például egy hervadófélben szomorkodó asszony, aki időnként a sminkkészlethez nyúl, s megrázza magát, ezt bárki megláthatja, ha a Dunára néz, a Margitsziget bozontjára, a melleket formázó budai hegyekre, s egy asszony tudja, hogy a férfit a gyomránál kell megragadni, etetni kell a bestiát,…
29. oldal
Budapest, 1946. Szép Ernőt mentem meglátogatni. A kis hotelben lakott a Margit-szigeten. Alkony után értem ki. A szálló portása – vagy tulajdonosa? – érdeklődésemre azt mondta, hogy a költő a bokrok közt van. Aztán elmagyarázta. A közeli padokon a bokros előtt, esténként szerelmespárok ültek és a rigók (vagy csalogányok?) füttyét hallgatták. Az ostrom ágyúzása elkergette a rigókat. A szerelmespárok most újra kijárnak és a madarak énekét hallgatják. Nem tudják, hogy az öreg költő beguggol a bokrok közé és ő fütyül nékik.
96. oldal (Magyar Világ KIadó, 1991)
Persze nem sok minden van a Margitszigeten, ami érdekelhetne egy boszorkányt, de megnézhetnénk például a pávákat. Nem tudom, mondjuk, mások mit szeretnek rajta, szerintem bűn ronda állat, meg iszonyat ocsmány hangja van, de azért megnézhetjük.
345. oldal, A hosszú éjszaka
Érdekességek:
– a nagycenki kastélypark részét és folytatását képező kislevelű hársfasor, amelyet 1754 körül telepítettek, korával és 2130 méter hosszú fasorával egyedülálló Európában,
– a szelestei arborétumban él a legidősebb gesztenyefa, melynek kora 300 év körüli,
– a zsirai arborétum hegyi szilfája csaknem 400 éves,
– hazánk legöregebb platánfái a Margitszigeten és az alcsúti kastélyparkban láthatók,
– a tornanádaskai fehér akác az ország legidősebb akácai közé tartozik, kora 180-190 évre tehető.
39. oldal, Arborétumok
Csörgő Anikó – Füzesi Zsuzsa: Csodaország – Zöld könyv Természet- és környezetvédelemről gyerekeknek
Hazai sportágaink egyikének múltját sem fedi akkora homály, mint az úszásét – írta Balogh Hugó, a Sport-Világ című hetilap szerkesztője, az 1895. évi karácsonyi sportalbumban.
Az úszás múltjára vonatkozó adatok valóban rendkívül hiányosak. A legelső sportszerű megnyilvánulással a hatvanas években találkozunk: ez a pesti uszodákban dívó „nagypróba”. Az uszodák időnként úszókirándulást rendeztek a Dunán át és vissza, vagy a Margitsziget alsó csúcsától a Csepel-szigetig. Aki ezeket a távokat végigúszta, az csak két forintot fizetett az uszoda használatáért egész évre. Ezek a „nagy-próbák” jelentősen hozzájárultak az úszás népszerűsítéséhez.
13. oldal, A magyar úszósport hőskora
Pár régi utcától és tértől, az elegáns Dunapalota Hoteltól s a vidám, élveteg Duna-parti korzótól – különösen a Gerbaud cukrászdától, ettől a divatos, Gunter-szerű találkozóhelytől – eltekintve, én Pestet sokkal kevésbé szeretem, mint a túlsó partot, ahol laktam, de a Halászbástyáról letekintve nem győztem gyönyörködni benne. Ezen a koronázótemplom melletti kilátóponton állva fákkal dúsan megtűzdelt, meredek domboldalt látott az ember, aztán nagy darab Dunát féltucat híddal keresztezve. Északi irányban a Margitsziget feküdt benne, s a túlparton ott tornyosult az ország háza. Ez a szobrokkal telerakott, irdatlan, eszelős és csodás monstrum a századfordulón épült, és tulajdonképp egy magas, meredek tetejű, gótikus főhajó, amelyet hosszan középkorias, aranyozott és levéltekercsdíszes oromcsúcsok kísérnek, ahol pedig kereszthajói találkoznak, bordázott, tojás alakú kupola koronázza; ez utóbbi inkább egy toscanai reneszánsz város tetői közé illenék, csakhogy még ennek a tetejébe is tűztek egy hegyes, tüskés, gótikus tornyot. Építészeti vakmerőség ennél aligha mehetne tovább.
56. oldal
Patrick Leigh Fermor: Erdők s vizek közt 93% Esztergomtól Brassóig gyalogszerrel 1934-ben
Figyelj, kiskomám, jártál-e már a Margit-szigeten? No, és ha jártál, tudsz-e róla, hogy lakik ott egy morcos boszorkány, nevezett Monyákos Klotild, akinek valódi vasból van az orra? Kellemetlen dolog ám így élni, hiszen a vasorrú ember feje hajlamos arra fordulni, amerre erős mágnes található. Ráadásul mobiltelefont sem használhat, mert a vasorrtól folyton búg-gerjed a masina.
20. oldal, Veréb
Azt hiszem, semmit nem utálok jobban, mint hajnali négykor hívást kapni, hogy Gabriel arkangyal tajcsiedzést tart a Margitszigeten.
Hétfőn! Könyörgöm…Ez annyira döbbenetes.
Kozma Réka (szerk.): Érints meg! 83% …lelki cseppek hétköznapokra!
Hol vagyok?
Ülök a padon, nézem az eget.
A Central Park nem a Margitsziget.
Milyen szép az élet, – kapok, amit kérek.
Milyen furcsa íze van itt a kenyérnek.
Micsoda házak és micsoda utak!
Vajon, hogy hívják most a Károly körutat?
Micsoda nép! – az iramot bírják.
Vajon ki ápolja szegény Mama sírját?
Izzik a levegő, a Nap ragyog.
Szent Isten! – hol vagyok?
397. oldal
A Margitsziget már a híd megépülése előtt a szerelmesek egyik kedvenc találkahelye volt.
280. oldal