Margitsziget helyszín

Németh László: Iszony
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél kalandjai
Kőrösi Zoltán: Budapest, nőváros
Ady Endre – József Attila – Radnóti Miklós: Válogatás Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós műveiből
Márai Sándor: Összegyűjtött versek
Faludy György – Eric Johnson: Jegyzetek az esőerdőből
Tóth Árpád: Tóth Árpád összes versei, versfordításai és novellái
Hunyady Sándor: Razzia az „Arany Sas”-ban
Patrick Leigh Fermor: Erdők s vizek közt
Kiss Ádám: Szütyiő
Telkes József: Állásvadászat
Csörgő Anikó – Füzesi Zsuzsa: Csodaország – Zöld könyv
Maros Edit: Hűvösvölgyi suli 3.
Lestyán Sándor: József nádor
Böszörményi Gyula: Égboltmesék
Hajós Alfréd: Így lettem olimpiai bajnok
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete
Bíró Szabolcs: Az utolsó tartományúrig
Böszörményi Gyula: Beretva és tőr
Virág Emília: Boszorkányszelídítő
Kondor Vilmos: Szélhámos Budapest
Gombos Tünde: Szerelemtánc
Kemény Zsófi: Rabok tovább
Fekete Judit: Az őrület határán
Kozma Réka (szerk.): Érints meg!
Bíró Szabolcs: Ötvenezer lándzsa
Doncsev Toso: Fischer Ármin reggelije
Vujity Tvrtko: Aloha
!

A szigetnek korábban számos különböző elnevezése volt: Urak-sziget, Nyulak szigete, Szent András szigete, Boldogasszony szigete, Mária-sziget, Lánysziget, Budai sziget, Palatinus-sziget. A köztudatban élő verzió szerint a Nyulak szigete elnevezés alapját az adta, hogy a szigetet vadnyulak népesítették be.

Egy másik elmélet szerint azonban akár éltek nyulak a szigeten, akár nem, a név eredete más. Egyes régészek azt állítják, hogy a középkorban elkülönítés céljából a szigetre telepítették a leprás betegeket, itt működött a leprakórház és a leprások temetője. Emiatt a mai Margitszigetet korábban Leprások szigetének, latinul Insula Leprorum nevezték. A latin névtől mindössze egyetlen betűvel tér el az Insula Leporum. kifejezés, melynek jelentése Nyulak szigete.

Feltételezik tehát, hogy a leprajárvány végeztével egy véletlen vagy szándékos betűkihagyás változtatta át a sziget eredetileg nyomasztó nevét egy sokkal barátságosabbra.

http://www.ma.hu/tudomany/17400/Miert_hivtak_a_Margitsz…


Idézetek

robinson P>!

.., Budapest például egy hervadófélben szomorkodó asszony, aki időnként a sminkkészlethez nyúl, s megrázza magát, ezt bárki megláthatja, ha a Dunára néz, a Margitsziget bozontjára, a melleket formázó budai hegyekre, s egy asszony tudja, hogy a férfit a gyomránál kell megragadni, etetni kell a bestiát,…

29. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Budapest · Duna · Margitsziget
3 hozzászólás
Almost_Zed>!

Budapest, 1946. Szép Ernőt mentem meglátogatni. A kis hotelben lakott a Margit-szigeten. Alkony után értem ki. A szálló portása – vagy tulajdonosa? – érdeklődésemre azt mondta, hogy a költő a bokrok közt van. Aztán elmagyarázta. A közeli padokon a bokros előtt, esténként szerelmespárok ültek és a rigók (vagy csalogányok?) füttyét hallgatták. Az ostrom ágyúzása elkergette a rigókat. A szerelmespárok most újra kijárnak és a madarak énekét hallgatják. Nem tudják, hogy az öreg költő beguggol a bokrok közé és ő fütyül nékik.

96. oldal (Magyar Világ KIadó, 1991)

Kapcsolódó szócikkek: fülemüle · Margitsziget · rigó · Szép Ernő
Mentavirág>!

Persze nem sok minden van a Margitszigeten, ami érdekelhetne egy boszorkányt, de megnézhetnénk például a pávákat. Nem tudom, mondjuk, mások mit szeretnek rajta, szerintem bűn ronda állat, meg iszonyat ocsmány hangja van, de azért megnézhetjük.

345. oldal, A hosszú éjszaka

Kapcsolódó szócikkek: Margitsziget · páva
Kek P>!

Érdekességek:
– a nagycenki kastélypark részét és folytatását képező kislevelű hársfasor, amelyet 1754 körül telepítettek, korával és 2130 méter hosszú fasorával egyedülálló Európában,
– a szelestei arborétumban él a legidősebb gesztenyefa, melynek kora 300 év körüli,
– a zsirai arborétum hegyi szilfája csaknem 400 éves,
– hazánk legöregebb platánfái a Margitszigeten és az alcsúti kastélyparkban láthatók,
– a tornanádaskai fehér akác az ország legidősebb akácai közé tartozik, kora 180-190 évre tehető.

39. oldal, Arborétumok

Csörgő Anikó – Füzesi Zsuzsa: Csodaország – Zöld könyv Természet- és környezetvédelemről gyerekeknek

Kapcsolódó szócikkek: 1754 · gesztenyefa · hárs · Margitsziget · Szeleste · szilfa
Citrompor>!

Hazai sportágaink egyikének múltját sem fedi akkora homály, mint az úszásét – írta Balogh Hugó, a Sport-Világ című hetilap szerkesztője, az 1895. évi karácsonyi sportalbumban.
    Az úszás múltjára vonatkozó adatok valóban rendkívül hiányosak. A legelső sportszerű megnyilvánulással a hatvanas években találkozunk: ez a pesti uszodákban dívó „nagypróba”. Az uszodák időnként úszókirándulást rendeztek a Dunán át és vissza, vagy a Margitsziget alsó csúcsától a Csepel-szigetig. Aki ezeket a távokat végigúszta, az csak két forintot fizetett az uszoda használatáért egész évre. Ezek a „nagy-próbák” jelentősen hozzájárultak az úszás népszerűsítéséhez.

13. oldal, A magyar úszósport hőskora

Kapcsolódó szócikkek: 1895 · Csepel-sziget · Duna · Margitsziget · úszás
1 hozzászólás
lauranne>!

Pár régi utcától és tértől, az elegáns Dunapalota Hoteltól s a vidám, élveteg Duna-parti korzótól – különösen a Gerbaud cukrászdától, ettől a divatos, Gunter-szerű találkozóhelytől – eltekintve, én Pestet sokkal kevésbé szeretem, mint a túlsó partot, ahol laktam, de a Halászbástyáról letekintve nem győztem gyönyörködni benne. Ezen a koronázótemplom melletti kilátóponton állva fákkal dúsan megtűzdelt, meredek domboldalt látott az ember, aztán nagy darab Dunát féltucat híddal keresztezve. Északi irányban a Margitsziget feküdt benne, s a túlparton ott tornyosult az ország háza. Ez a szobrokkal telerakott, irdatlan, eszelős és csodás monstrum a századfordulón épült, és tulajdonképp egy magas, meredek tetejű, gótikus főhajó, amelyet hosszan középkorias, aranyozott és levéltekercsdíszes oromcsúcsok kísérnek, ahol pedig kereszthajói találkoznak, bordázott, tojás alakú kupola koronázza; ez utóbbi inkább egy toscanai reneszánsz város tetői közé illenék, csakhogy még ennek a tetejébe is tűztek egy hegyes, tüskés, gótikus tornyot. Építészeti vakmerőség ennél aligha mehetne tovább.

56. oldal

Patrick Leigh Fermor: Erdők s vizek közt Esztergomtól Brassóig gyalogszerrel 1934-ben

Kapcsolódó szócikkek: Margitsziget
Jeffi P>!

Figyelj, kiskomám, jártál-e már a Margit-szigeten? No, és ha jártál, tudsz-e róla, hogy lakik ott egy morcos boszorkány, nevezett Monyákos Klotild, akinek valódi vasból van az orra? Kellemetlen dolog ám így élni, hiszen a vasorrú ember feje hajlamos arra fordulni, amerre erős mágnes található. Ráadásul mobiltelefont sem használhat, mert a vasorrtól folyton búg-gerjed a masina.

20. oldal, Veréb

Kapcsolódó szócikkek: Margitsziget
Apocalypto>!

Azt hiszem, semmit nem utálok jobban, mint hajnali négykor hívást kapni, hogy Gabriel arkangyal tajcsiedzést tart a Margitszigeten.
Hétfőn! Könyörgöm…Ez annyira döbbenetes.

Kozma Réka (szerk.): Érints meg! …lelki cseppek hétköznapokra!

Kapcsolódó szócikkek: Margitsziget
Pennmenelien P>!

Hol vagyok?

Ülök a padon, nézem az eget.
A Central Park nem a Margitsziget.
Milyen szép az élet, – kapok, amit kérek.
Milyen furcsa íze van itt a kenyérnek.
Micsoda házak és micsoda utak!
Vajon, hogy hívják most a Károly körutat?
Micsoda nép! – az iramot bírják.
Vajon ki ápolja szegény Mama sírját?
Izzik a levegő, a Nap ragyog.
Szent Isten! – hol vagyok?

397. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Central Park · Margitsziget
Boglárka_Madar>!

A Margitsziget már a híd megépülése előtt a szerelmesek egyik kedvenc találkahelye volt.

280. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Margitsziget