Margaréta személy

– Minden megkopik idővel – sóhajtott. – Az ízületek. Az emlékezet. Semmi sem olyan, mint volt egykor.

181. oldal

– Az ölelés esélyt ad a túlélésre – folytatta Margaréta elhomályosult tekintettel. – De ha az, akit szeretsz, nem hagyja magát megölelni, akkor esélyed sincs életben tartani őt azért, hogy veled maradjon: útjaitok örökre elválnak.

184.

Szóval ne feledd: ha nem kapsz elég ölelést, összemegy a szíved, és összemész te is. Nem leszel más, csak egy vastagodó diagnózis, ami még mindig elfér pár vékonyka papírlapra.

373. oldal

Margaréta meséje a mesékről, amik valójában a tündérek álmai, és egyenesen Tündérországból érkeztek. És persze csak a jó kisfiúk látják ezeket az álmokat, azok, akik szépen időben lefekszenek aludni, és nem hisztiznek egy újabb meséért. Ha ők megnőnek, belőlük lesznek a meseírók, mert elkezdenek emlékezni az álmaikra.

431. oldal