!

Marcus Porcius Cato Maior személy

Miguel de Cervantes: Don Quijote
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
Lucius Annaeus Seneca: Seneca prózai művei I-II.
Marcus Tullius Cicero: Marcus Tullius Cicero válogatott művei
Caius Plinius Secundus: A természet históriája
Marcus Tullius Cicero: Tusculumi eszmecsere
Polübiosz: Polübiosz történeti könyvei I-II.
Marcus Tullius Cicero: Az állam

Idézetek

>!
Sli SP

– (…) maga a híres római Cato Zonzorino is azt mondotta: azon szokott baj esni, aki elmegy keresni (…)

227-228. oldal, Első kötet - Huszadik fejezet (Európa, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: baj · Marcus Porcius Cato Maior · Sancho Panza
1 hozzászólás
>!
Sli SP

(…) szerinte mindaz, ami felesleges, nem olcsó és amire nincs szüksége, már akkor is drága, ha csak egyetlen asba került is.

495. oldal, Első kötet - Marcus Cato (Osiris, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Marcus Porcius Cato Maior
>!
Sli SP

(…) gúnyolódott azokon, akik rajongtak az efféle kitüntetésekért, mondván, hogy amire olyan büszkék, csak a bronzművesek és a festőművészek munkája, az ő minden másnál szebb képmását viszont a polgárok a szívükbe zárva őrzik. Sokan csodálkoztak, hogy egy csomó ismeretlen embernek van szobra, neki pedig nincs, mire azt felelte: „Jobb szeretem, ha azt kérdezik, miért nincs szobrom, mint ha azt kérdeznék, miért van.”

510-511. oldal, Első kötet - Marcus Cato (Osiris, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Marcus Porcius Cato Maior · szobor
>!
Sli SP

Azt szokta mondani, hogy aki megüti feleségét vagy gyermekeit, kegyeletsértő módon a legszentebb dolgokra emel kezet. Nagyobb dicsőségnek tartotta, ha valaki jó férj, mint ha nagy senator.

511. oldal, Első kötet - Marcus Cato (Osiris, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: feleség · férj · gyermek · Marcus Porcius Cato Maior
>!
Sli SP

Fia születése után, ha nem volt más fontos dolga, és a közügyek sem szólították el, mindig jelen volt, amikor felesége a csecsemőt fürösztötte és pólyálta. A gyermeket az asszony maga táplálta, és emlőjét gyakran odanyújtotta rabszolgáik gyermekeinek is, hogy a közös anyatej jóindulatot teremtsen a gyermekek közt.

511. oldal, Első kötet - Marcus Cato (Osiris, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Marcus Porcius Cato Maior · szoptatás · tej
>!
Sli SP

Közéleti szereplésében ő maga sem maradt sértetlen, mert ha a legcsekélyebb alkalmat szolgáltatta is ellenségeinek, rögtön bíróság elé állították, így állandó veszélyben forgott. Állítólag csaknem ötven alkalommal került bíróság elé, utoljára nyolcvanhat esztendős korában. Ekkor mondta azokat az emlékezetes szavakat, hogy olyannak, aki más idők emberei közt élte le életét, nehéz dolog egy új nemzedék emberei előtt védekeznie.

506. oldal, Első kötet - Marcus Cato (Osiris, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: bíróság · Marcus Porcius Cato Maior
Hirdetés
>!
Sli SP

(…) ha bármilyen ügyben szólt, beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: „Szerintem Karthágónak el kell pusztulnia.”

519. oldal, Első kötet - Marcus Cato (Osiris, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Karthágó · Marcus Porcius Cato Maior
>!
Sli SP

(…) Cato is a közszolgálatot tekintette a legszebb foglalatosságnak, amikor pedig volt rá ideje, üdülésképpen és szórakozásul könyveket írt, vagy földjét művelte.

518. oldal, Első kötet - Marcus Cato (Osiris, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Marcus Porcius Cato Maior
>!
Sli SP

Amikor Scipio Polübiosz kedvéért közbenjárt az akhaiai száműzöttek érdekében, és a senatusban hosszasan vitatták az ügyet, mert egyesek hajlandók voltak hazatérésüket engedélyezni, mások a hazatérés ellen szólaltak fel, Cato is beszédet tartott, és ezt mondta: „Mintha semmi más dolgunk nem volna, itt ülünk naphosszat, és azon töprengünk, hogy néhány görög vénembernek nálunk adják-e meg a végtisztességet vagy Akhaiában." Így aztán engedélyezték hazatérésüket, de néhány nappal később Polübiosz és társai ismét a senatushoz fordultak azzal a kéréssel, hogy a száműzöttek visszakaphassák Akhaiában korábban betöltött tisztségeiket, s Polübiosz igyekezett megtudni, mi ebben az ügyben Cato felfogása. Cato erre mosolyogva odaszólt Polübiosznak, hogy olyan ez a dolog, mintha Odüsszeusz vissza akarna menni a Küklópsz barlangjába az ottfelejtett süvegéért és övéért.

499-500. oldal, Első kötet - Marcus Cato (Osiris, 2005)

1 hozzászólás
>!
Sli SP

Az afrikai fügefajta, amelyről Cato a maga korában beszélt, azt juttatja eszembe, hogy ez a füge a szemléltetés eszközeként igen fontos ügyben szerepelt. Cato a Karthágó elleni halálos gyűlölettől égve, és utódainak biztonságáért aggódva, a senatus mindegyik ülésén ezt szokta kiabálni: „Vesszen Karthágó!” Egy bizonyos napon egy, Karthágóból származó fügét hozott be a senatusba. Megmutatva az atyáknak, így szólt: „Kérdezlek benneteket, mit gondoltok, mikor szedték le a fáról ezt a gyümölcsöt?” Mindenki egészen frissnek találta. „Tudjátok hát meg – folytatta, hogy harmadnapja szedték Karthágóban. Ilyen közel van falainkhoz az ellenség!” Rögtön határozatot hoztak a harmadik pun háború megindításáról, amelyben azután Karthágót elpusztították.

65. oldal, XV. könyv (Natura, 1987)

Kapcsolódó szócikkek: füge · Karthágó · Marcus Porcius Cato Maior