Marcus Eaton személy
Idézetek
Marcus kikanyarodik az egyik főútvonalra, és erősebben nyomja a gázt. Előredőlünk, s épphogy sikerül kikerülnünk egy tátongó lyukat az úton. A műszerfalba kapaszkodom, hogy megtámaszkodjak.
– Nyugalom, Beatrice! – mondja Marcus. – Vezettem már életemben.
– Én is sok mindent csináltam már életemben, de ez nem jelenti azt, hogy jól is csinálom!
356. oldal
Évtizedekkel ezelőtt az őseink rájöttek, hogy nem a politikai ideológia, nem a vallási meggyőződés és nem is a nacionalizmus okolható a világban dúló háborúkért. Megállapították, hogy az ok az emberek személyiségében rejlik – az emberiségnek a rosszra való hajlamában, annak bármilyen megjelenési formájáról legyen is szó.
5. fejezet
– Ez a két lány önként jelentkezett, hogy ellátmányt hozzon a városba – feleli Marcus. – Én pedig felajánlottam, hogy elkísérem őket, hogy biztonságban odaérjenek.
– MI ráadásul nem is tudunk vezetni – tódítja Christina mosolyogva. – Az édesapám évekkel ezelőtt meg akart tanítani, de folyton összekevertem a gázpedált a fékkel. Képzelheti, micsoda katasztrófa volt! Hát nem volt nagyon kedves gesztus Joshuától, hogy felajánlotta, elvisz minket? Nélküle nem értünk volna a végére, ráasásul azok a dobozok olyan nehezek…
357. oldal
Igazság szerint olyan döntést szeretnék hozni, amely szíven találja apámat, mintha kés fúródna belé. Úgy döfnék bele, hogy a lehető legtöbb fájdalmat és legmélyebb csalódást okozzam neki, amely előtt teljesen értetlenül áll majd.
Ezt pedig csak egyetlen döntéssel érhetem el.
[…]
Mielőtt az ajtóhoz érnék, képtelen vagyok megállni, hogy vissza ne tekintsek, és látom apámat, aki mozdulatlanul ül az első sorban néhány köréje gyűlt Önfeláldozó karéjában. Mélységesen döbbentnek látszik.
Halvány, gúnyos mosolyra húzódik a szám. Én varázsoltam azt az arckifejezést a fizimiskájára.
38. oldal
– Az öt csoport egymással együttműködve sok éve már békében él. Mindegyik a társadalom más és más szektorát képviseli. Az Önfeláldozók töltik be az önzetlen vezetők munkakörét a kormányban, az Őszinte csoportból megbízható és józan gondolkodású jogászvezetők kerültek ki, a Művelteknek köszönhettük az intelligens tanárokat és kutatókat, a Bátrak pedig gondoskodtak a védelmünkről a külső és belső fenyegetésekkel szemben egyaránt.
5. fejezet