Maljen Orecev (Mal) személy
Idézetek
– A szarvas – mondta. – És Ruszalja. – Figyeltem, ahogy szemügyre veszi a képet, és felismertem a pillanatot, amikor ő is rádöbbent. – A szentekre! – lehelte. – Van egy harmadik is.
77. oldal
Azzal otthagytam Malt a tér közepén. Kezdtem már hozzászokni, hogy milyen az, mikor miattam elpirul.
152. oldal
Váratlanul felém fordult, és megragadta a kezemet. Megpróbáltam nem törődni azzal, hogy az egész testem megremeg.
– Holnap ilyenkor Os Kervo kikötőjében ülünk, az óceánt bámuljuk és annyi kvászt iszunk, hogy a fülünkön jön ki.
A tántorgó Dubrovra pillantottam, és elmosolyodtam.
– Ő fizeti az italt?
– Csak mi ketten ülünk a tenger partján – figyelmeztetett Mal.
– Tényleg?
– Csak mi ketten. Ahogy mindig is, Alina.
„We'll be entering an area crawling with militias, not mentioning the Darkling's oprichniki. You're recognisable,” he said to Genya. „So is Tolya, for that matter.”
Tamar's lips twitched. „Would you like to be the one to tell him he cant come?”
Mal considered this. „Maybe we can disguise him as a really big tree.”
51. oldal
— Háromra – mondta Mal.
Kibuggyant belőlem a nevetés, mire mindenki felém fordult.
Elpirultam.
— Hát, alighanem egy temetőben vagyunk, és éppen egy kriptából készülünk kirontani.
Zsenya felvihogott.
— Ha bárki van odakint, halálra fogjuk rémíteni.
Mal egy alig észrevehető vigyorral azt mondta:
— Jó észrevétel. Indítsunk egy óóóóóóóvall […]
– A hitemet a szenteknek tartogatom – felelte higgadtan. – Nem olyanoknak, akik gyerekeket küldenek a halálba.
29. oldal
– Tudom, hogy te is félsz. Ahogyan én is. Ennek ellenére megtesszük, amit meg kell tennünk, és a végén minden rendben lesz. Ahogy azelőtt is. Mindig.
23. oldal