Makszim Gorkij személy
Idézetek
Nehéz lett volna elképzelni, hogy anyám üldögél és kézimunkázik, vagy a házat díszítgeti porcelánvázákkal, faragott elefántokkal vagy ilyesmi… Ugyan már, az ilyesmi csak időpazarlás, kispolgári csökevény. A legfontosabb a szellem művelése… a könyvek… Egy kosztümöt húsz évig is lehet hordani, két nagykabát egy életen át kiszolgál, de Puskin kötetei vagy a Gorkij-összes nélkül nem élet az élet.
175. oldal
– Ha reggel nincs pénzem sörre – mondta – könyvekkel kúrálom a másnaposságot. Nabokov a legjobb, de maximum ötven oldal. Kafka, kettő az egyhez arányban keverve Borgessel, minőségileg megközelíti az uborkalevet. Gorkijtól hányni lehet. Ahmatova meghajtja az embert. Cvetajevától beszakad a dobhártya. A három testőr nem rossz, csak lassan hat. Jeszenyin is jó, különösen feltuningolt vörösbor után.
96. oldal - A rjazanyi Hamlet
A pék pékinasként kezdi, aztán pék lesz belőle vagy Makszim Gorkij.
109. oldal - Nagy Lajos: Képtelen társadalomrajz - A pék
Ördögh Ottó: Sortalanság Magyar Irodalmi Paródiák
Orosz diákkisasszonynak kellett volna lennem. Eh, hogy Kőbányán születtem!… Abban az országban még vannak férfiak. Gorkijnak lehettem volna a szeretője vagy egy nihilistának! Istenem, milyen egész, tökéletes emberek élnek Oroszországban. Még a régi regényalakok is, a Turgenyev könyveiből vagy Oblomov, mind érdemesek arra, hogy egy nő beléjük szeressen. A furcsa, álmodozó életük, végtelen, havas mezőségeik, vasútjaik, amelyek megállás nélkül mennek át akkora területeken, mint Magyarország, a trojkák, a hagymafejű templomok…
16. oldal
Gorkij írta valahol: Csak az történt meg, aminek történetét megírták.
231. oldal
– […] És mi végre van egyáltalán nő a világon? […] Hát arra való, hogy tiszteljük. Tudják, mit mondott Makszim Gorkij Capri szigetén? „Bármely civilizáció fejlettségének fokmérője a nőkhöz való viszonya.”
80. oldal
Az íróknak propagandisztikus célú irodalmi irányelvekhez kellett igazodniuk munkájuk során, így az irodalom sekélyessé vált. Aki mindezzel szembeszegült, internálásra, börtönre, elhallgattatásra számíthatott, de volt, akit kivégeztek érte. A sztálini fordulat előtt Vlagyimir Majakovszkij (1893-1930) a forradalmi irodalom legnagyobb alakjának számított, de mély kiábrándultságában később öngyilkosságot követett el. A Leninnel jó viszonyt ápoló Makszim Gorkijnak (1868-1936) száműzetésbe kellett vonulnia, Iszaak Babel (1894-1941), aki legendás Bugyonnij-lovasság kötelékében is harcolt, koncentrációs táborban halt meg. A nagy költőnő, Anna Ahmatova (1888-1966) utolsó köteteit csak halála után adták ki, Oszip Mandelstamot (1891-1938) pedig kivégezték.
4. A hidegháború kezdete (A szovjet írók)
A mama az újszülött Kátyát szoptatta. Nagyobbik gyereke, az ötéves Makszim, A. M. Gorkij dédunokája nagy komolyan megkérdezte:
– És kávé is van benne?
95. oldal