május időpont

Május volt. Verőfényes, csöndes délután. Ha valaki csodára számít, hát ilyenkor számítson.

36. oldal

Aztán egy este szokatlan, meleg csend lett. A virágok illata megállt a csalitokban, s amikor feljött a hold, a berekszélen megszólalt egy fülemüle, olyan lágyan és olyan szépen, hogy lehunyta szemét az erdő, lehunyta szemét millió virág, még az öreg bagoly is lehunyta – bár agglegény volt –, mert mindenki tudta, hogy a nádas tündérrózsái között, a tó csillagos tükrében nászruhájába most öltözik a Tavasz felnőtt, szép leánya: Május.

18. oldal, Hónapok

Október. Egyike ama hónapoknak, amikor különösen veszélyes a tőzsdén spekulálni. A többi ilyen hónap: július, január, szeptember, április, november, május, március, június, december, augusztus és február.
(Puddingfejű Wilson naptárából)

139. oldal (Ulpius, 2005)

A májusi estéken az alacsony égboltot nyúlós, tintaszín árnyalat önti el. Ha az ember végighúzná rajta az ujját, ijedt hullámokat vetne, és felfedné puha, bársonyos, élő belsejét.

69. oldal

Április, te évek éke,
     fák reménye,
bolyhos bimbók szoptatója;
fényed jár a fák fölött,
     ág között –
s búvó zsengéinket ója.

Április, ha jössz, a rét
     sok színét,
új virágát szórod, sárga,
piros, kék s kékeslila
     bomlik a
feltündöklő szép világra.

Április, Zefíreid
     lesnek itt,
fák alatt vidám szövetség:
hűvös hálót bontanak
     hallgatag,
hogy a szép Flórát elejtsék.

Április, szelíd kezed
     hinteget
szerteszét, bokorra, fára
könnyü szirmot, harmatot,
     s illatod
leng fölöttük, mint a pára.

Április, te kedvesem
     kedvesen
bomló szőke varkocsán is
ott lebegsz, nevetve rám,
     s telt nyakán
úgy ragyogsz, akár a kláris.

Április, te Cypria
     illata,
teste édes szusszanása;
rétjeid fölött remeg
     istenek
jószagának földi mása.

Jössz, te hívó, jó idő,
     s visszajő
mind, ki messze járt a télen,
s visszatér a lenge, szép
     fecskenép –
villan és fecseg ledéren.

A patakok partjain
     kankalin
forgolódik s a vadrózsák,
liliomok táncosan,
     rangosan –
új ruháikat kibontják.

Ifjú lomb közt, fenn a fán
    csalogány
ring az ágon, és egyszerre
rápereg a szerelem,
     s hirtelen
dalra dobban borzas melle.

Visszatérsz s kényeskedőn –
     téli tőn,
rajtunk vágy fakad, s a fáradt
tűz erünkben lángra kap,
     szétszalad –
és szerelmünk újra árad.

Láthatod, hogy száll a méh
     százfelé,
a virágról rabló kedve
új virágra lopja át
     himporát,
combocskáin rejtegetve.

Május fú majd el, te friss
     Április,
csordul méz és sűrü gyanta,
érik mind a sok gyümölcs,
     s önti bölcs
kellemét szélfútt hajadba.

S mégis téged zengelek
     gyermeteg,
Cytheréa legszebb éke,
fák között és bokrokon
     átoson
pillantásod égi fénye.

Remy Belleau: Április (Radnóti Miklós)

Ugyan mit hoz nektek a tavasz? Virágot meg hónapos retket. Május a hernyók hónapja, szeptember a pillangóké. Májusban vannak fülemülék, de szeptemberben vannak foglyok. Sőt maguk a rózsák is legszebben nyílnak az év késő hónapjaiban. Kérdezzétek meg a vadászt, melyik szebb évszak, a tavasz-e vagy ősz. Vagy kérdezzétek meg a festőket: azok már csak tudják, hogy mi a szép, nem a legeszményibb kép-e az októberi csalit, amikor a dér már megtépte a lombokat, a fák arannyal vannak fedve, kármin, skarlát, ametiszt, csokoládszín pompázik a bokrokon, keverve a rikító rézrozsda zöldjével. A természet művész-ecsete remekel. Vagy fogjatok el egy költőt, mondja meg, mi szebb; az akác virágfürtje-e, vagy a szőlőfürt! Ha érti a dolgát.
Nekünk a szüretszak a legszebb évszakunk.
„Fölfelé megy borban a gyöngy.” – Mikor megy? Ősszel.
Mások dicsérjék a tulipánt, én jobb szeretem a kökörcsint, a pázsitos mező utolsó rózsaszín virágát.

151. oldal

– Ugye, hogy a májusi kertnél nincs csodálatosabb?

43. oldal

Csupa békés zsongás az erdő.
Jó lenne itt maradni. Lefeküdni a galagonya virágos sátra alá, megmarkolni az időt, megállítani a felhőket, álmokat és éveket. Megvárni még az estét, amikor gyermekszavú kis harangok csilingelnek a bokrok alján, hol pettyes hátú katicabogarak a toronyőrök. Amikor az alkony selymes árnyai magukhoz ölelik az erdőt, megrántják a kis bogarak a pókháló kötelet, és kling-klang, megszólal a májusi erdők harangja, a gyöngyvirág.
Aztán megvárni még a holdat, mely nem hideg ilyenkor, és meglesni öreg titkokat, melyeket idehoz, de el is visz magával az örök menyasszony, a hűtlenül is hűséges, magát csak mátkacsókra kínáló, gerleszavú Május.

86. oldal - Május (Lazi Könyvkiadó, 2005)

A nap, mint a tegnapi is, gyönyörű, napfényes, igazi májusi nap volt. Csak éppen szél fújt, csintalanul pajkoskodott a földeken, s a gabona úgy ringott a táblákon, mint a hullámzó víz. A kertek zúgva hajladoztak, sűrűn hullottak a szirmok, s illatoztak az orgona meg a zelnice telt, súlyos fürtjei. Föld- és virágszagú, friss levegő áradt. Az erdő mellett elterülő legelőről éneket hozott a szél. A kovácsműhelyben csengtek a kalapácsok. Az utak már reggel óta tele voltak néppel és emberi zajjal. Az asszonyok a káposztaföldekre vonultak, szitán és kosárban cipelték a palántákat, és hangosan beszélgettek a tegnapi vásárról meg a bíró dolgáról.

Második kötet, III. Tavasz