májá fogalom
Idézetek
Káprázat (szanszkritul májá) az indiai vallásfilozófiának az a tanítása, hogy a világ nem létezik, csupán érzékeink csalódása hiteti el velünk a világ létét; sőt saját magunk léte is csak érzékeink káprázata. Egyedüli létező a világlélek, és mi azzal azonosak vagyunk. Ennek az igazságnak a felismerése jelenti a megváltást, ez a felismerés szabadít meg az újjászületés kényszerétől.
Vekerdi József (szerk.): Nami király megtérése Dzsaina legendák és miniatúrák az Uttaradzsdzshajanaszuttából
A káprázat, a májá – a nemlétező, amint Platón mondja, nem külső állapot. Ez az ember elkábított éberségének kényszerhelyzete. Ezt a káprázatban élő kényszert, ami a tudat állapota, hívja a Véda szamszárának és hívja a görög hagyomány anankénak. A lélek ebben a szükségben van, ahol saját varázsképei között tévelyeg.
209. oldal I. Kötet
Ki akarja kóstolni, meg akarja tapasztalni mindazt, amiről azt hiszi, hogy ő saját maga. De nem ő az – ez csak májá, varázslat. Ez a mohóság és falánkság, az életéhség, a csillapíthatatlan és szégyentelen, gátlástalan életfalás és zabálás, ami a májá-lét tulajdonsága.
211. oldal I. Kötet