Mainz helyszín

Anna Seghers: A hetedik kereszt
Terry Deary: Nyavalyás középkor
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Margot Kässmann – Ralph Ludwig: Reformációi ábécé
!

Mainz Németország Rajna-Pfalz szövetségi tartományának legnagyobb városa és egyben fővárosa. Püspöki székhely, otthont ad egyetemnek is. Karneválja is messze földön híres. Több televízió és rádióállomás működik benne, többek között a német közszolgálati televízió, a ZDF székhelye is. Címerében a vörös alapon, ezüst kereszttel összekapcsolt, két ezüst kerék fontos ősi ipari és közlekedési jelentőségét szimbolizálja.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mainz

!

Mainz címere


Idézetek

Szelén>!

A flagellások kezdetben a papokat hibáztatták a járvány átka miatt. A papok azonban kiátkozással fenyegették őket, ezért aztán könnyebb célpontot kerestek: a városokban lakó zsidókat. Minden egyes városban lerohanták a zsidónegyedeket, és mindenkit megöltek, akit csak találtak.
Egyes helyeken, például a németországi Wormsban, 1349-ben a zsidók keresztülhúzták a flagellások számításait: tömeges öngyilkosságot követtek el, magukra gyújtották a házaikat. Még ugyanabban az évben hatezren haltak meg Mainzben, és a 3000 erfurti zsidó közül sem maradt életben senki.

36. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1349 · Mainz · öngyilkosság · Worms · zsidók
Nazanszkij>!

…háttal az országútnak, arccal a síkság felé, ahol a Majna a Rajnába ömlik. A torkolatnál terül el Mainz. Ez adta a Szent Római Birodalomnak a főkancellárokat. A Mainz és Worms közötti sík területet, az egész partvidéket ellepte a császárválasztások sátortábora. Ezen a vidéken mindig adódott valami újság, és mindig ugyanaz: megérett az alma, és az enyhe, párás napsütés meg az emberi gondosság és a munka jóvoltából leszüretelték a szőlőt. Mert borra mindenkor mindenkinek szüksége volt, a püspököknek és a földbirtokosoknak császáraik megválasztásához, a szerzeteseknek és a lovagoknak a különböző rendek megalapításához, a keresztes vitézeknek a zsidók elégetéséhez – egyszerre négyszázat égettek a mainzi piacon, amely ma is a Brand nevet viseli –, az egyházi és világi fejedelmeknek, amikor a Szent Birodalom széthullott – de a hatalmasságok ünnepségei vidámabbak voltak, mint valaha –, és a jakobinusoknak a szabadságfa körültáncolásához.

13-14. oldal, Első fejezet, 1, (Európa, 1964)

Kapcsolódó szócikkek: Mainz · Majna · Rajna
pelika_Bp>!

Luther elitélte az ereklyékkel való visszaélést. Nyiltan tréfálkozott a mainzi püspök babonaásságán, amikor az a relikviákat Wittenbergből Mainzba szállittatta, hogy ott évenként egyszer kiállitsa őket. Egy gúnyiratban „újonnan szerzett ereklyéket” sorol fel, amelyekért a pápa különösen nagy búcsút igér, mint például:
„A Szentlélek két szárnyatolla és egy tojása.
Egy egész font abból a szélből, ami Illés előtt zúgva elvonult a Hóreb-hegyi barlangban.
Öt szép magas hangú húr Dávid hárfájából.
Három szép tincs Absolon hajából, amelynél fogva fennakadt a tölgyfán.”

32-33. oldal

Kapcsolódó szócikkek: ereklye · Luther Márton · Mainz
M_Milán>!

A birodalommal laza szövetségben éltek, 370-ben a császár megbízásából harcoltak az alemannok ellen. 406-ban a nagy népvándorlási hullám a burgundokat is a Rajnán túlra sodorta, ahol Mainz, Worms és Speyer környékén telepedtek le. 413 körül az ellencsászárok viszályai között elérték foglalásaik legalizálást.

105

Kapcsolódó szócikkek: 370 · 406 · Mainz · Speyer · Worms
M_Milán>!

Nagy Károly szép új palotákat is építtetett: Nimwegent a Vaal mellett, Achent a Rajna és a Meuse között, Ingelheimet Mainz közelében. A Karoling paloták a római villák struktúráját követték.

192

Kapcsolódó szócikkek: Maas · Mainz · Rajna