Magyar Gárda fogalom

Miután Polt és Holder megtárgyalták együttműködésünk előnyeit, az aktuális események kerültek szóba. A legfőbb ügyész nagy aggodalommal beszélt a magyar szélsőjobb felemelkedéséről. Láttam, hogy Holdert felzaklatják a Magyar Gárdáról, e nacionalista csoportosulásról hallottak, csakúgy, mint politikájuk és módszereik. Polt azt mondta amerikai partnerének:
– Biztosítom önt, sok mindent tettünk, hogy ne tudjanak utcáinkon masírozni. Betiltottuk egyenruhájukat, és nem fogjuk megengedni, hogy gyülekezzenek. Ez annyira elfogadhatatlan lenne, mintha önök engednék, hogy a Ku-Klux-Klan felvonuljon Washingtonban. – Erre Holder arca alig észrevehetően megrándult.
– Nem gondoltam, hogy valaha is védeni fogom Magyarországon a Ku-Klux-Klan jogait – felelte lassan és óvatosan Holder. – De mi éppen hogy megengedjük, hogy békésen demonstráljanak bárhol a hazánkban.
Amint a tolmács lefordította az első afroamerikai igazságügyminiszter szavait, Poltnak leesett az álla.
Holder folytatta.
– A szólásszabadság, az önkifejezés szabadsága bármely demokráciában alapjog. Mindaddig, amíg nem uszítanak erőszakra, védjük az emberek jogait, hogy kimondják, amit akarnak, akkor is, ha gyűlöletes, szörnyű dolgok, amelyek ellen hangosan kell tiltakozni.

185-186. oldal

Egyébként építenie kellene valakinek egy nagy makettet a modellszerű magyar városról, szecessziós házakkal, mellettük kereskedelmi központtal, világmárkák ragyogó reklámjaival, régi vasúti pályaudvarral és a MÁV-vonatok kék-szürke vagonjaival, szexshopokkal, kebabbal és kifőzdével, a „Kínai Áruház” feliratú műanyag hodállyal, a kifakult paradicsomszínű külvárosi sorházakkal, stadionnal, ahol újabb vereséget szenvednek az aprócska futballisták, a Magyar Gárda egyenruhájában vonuló, miniatűr árpádsávos zászlócskákat vivő emberkékkel, kicsiny rendőrökkel, kicsiny hajléktalanokkal, amint pirinyó műanyag palackból nyakalják a leggazdaságosabb tablettás bort, mert ez a kicsi, reális Magyarország sokkal inspiratívabb a régi Nagy-Magyarországnál.

247-248. oldal, A magyar tenger

Ki nevezte Vonáékat rendes magyar fiatalokak, ki hívta Vonát saját polgári körébe, kinek a pártjában ül az a Wittner Mária, aki megáldotta a Magyar Gárda zászlaját, kinek a pártja lépett koalícióra többtucatnyi önkormányzatban a Jobbikkal? Segítek a válasszal, Orbán pártjáról, a Fideszről beszélek. Ha pedi így van, akkor bár lehet, hogy Orbán nem antiszemita, de használja az antiszemitizmust és együttműködik az antiszemitákkal. Ezért nem sokkal jobb náluk.

90. oldal

[…] novemberben volt, amikor megalakult a Magyar Gárda. Én itt ültem a fotelben és néztem, hogy a köztársasági elnökünk ablaka alatt masíroznak, és rettenetesen bedühödtem rajta, hogy ez a magyar társadalom egyszerűen nem lehet ennyire hülye.

161. oldal, Bódvalenke, a freskófalu - Pásztor Eszter (Kalligram, 2010)

Múltban élő társadalom

Emlékekbe menekül, ki féli a jelent,
Sok tudatlannak ez mit sem jelent.
Fényképek, videók, sztorik a múltról,
Dúsított antiszoc, ha valami új szól.

Felidézzük, mi a múlt lapjait rágja,
Épp tíz éve alapult a Magyar Gárda.
Öt éve barátok, de „van az több is",
Emlékhiány a modern apokalipszis.

Mi volt a nyáron? Tartalmasan telt-e?
Olyan volt, mint fiatal éned elképzelte?
Effajta kérdések pusztítják az étert,
Látszatnak élő csehovi Cseresznyéskert.

Bajban van, ki az üldözött mának él,
Helyzete, mint a fej nélküli baltanyél.
A víz felett marad, az igazságtól távol,
Hisz a valóság egész mélyen pislákol.

Géphadsereg ki, tavaszi esőcsepp rezeg,
Nyílnak a virágok, nyíljanak a szemek.
Közhelyes tanács, de nem képletesen:
Szabad szemmel lássunk, ne fényképeken.

A tartalmas közléstől megbolondulok,
Ritka fehér holló, málló, komor burok.
Eltévedt az idő, s az ember is elmaradt,
Kopaszodó ősz hullt az eresztető alatt.

Tavasz volt, s most ősz van: nyár sehol,
Unalmas estéken az égperemen lébecol.
Elmúlik vígan, mégis kesert szór szele,
Ő is csak a múltnak volt zsoldos ügyfele.

Időgép ha volna, újraélnénk mindent,
Mind eljátszanánk a megtestesült Istent.
Megállna az idő, ha valaki elégedetlen lenne,
Így az ember a tétlenségben tönkremenne.

Mindig lenne Egy, ki megforgatná a Gépet,
Megváltozna minden, az egész Történet.
Az nem tetszene másnak, ő repülne vissza,
Nem létezne többé egyetlen egy premissza.

Fényképek: ez határozza az ember értékét,
Digitálisan nem érezni a táj bensőségét.
Milliónyi önarckép készül nappal-éjszaka,
Mind mézes máz, lemaradt az ember maga.

AMIT AZ AGY LÁT, 106-107. oldal

A szélsőjoboldali Jobbik párt és félkatonai alakulata, a Magyar Gárda a romák elleni céltudatos és gátlástalan gyűlöletkampányának köszöheti egyre komolyabb befolyását.

[Nádas Péter idézi, aki a Der Standard-nak nyilatkozott; 2009. szept. 5.]
A szélsőjobb uralja a médiát és mehatározza a közbeszédet. Nem léphetek ki a lakásomból anélkül, hogy ne hallanám, ne látnám borzalmas jelszavaikat.

[2009–2010-ben] A jobboldali és a szélsőjobboldali média szervezetten folyó uszító kampánya újra felidézte azt a jelenséget, amely az 1930-as években volt megfigyelhető Magyarországon […] Az 1939-es magyarországi választásokon a gazdasági válság vesztesei, a munkáskerületekben és bányásztelepüléseken élő, legszegényebb néposztályok és elkeseredett tagjai tömegesen adták szavazatukat a szociáldemokraták helyett a nyilasokra.
A nyilaskeresztes jelvényekkel toborzó politikai tömörülés…[a Magyar Gárda] térnyerése a fiatal választók körében egyúttal intő jel volt Orbán számára is: ha túlságosan konzervatív és visszafogott politikát folytat, könnyen elvesztheti ezt a réteget.

Az első emlékem Szegedi Csanáddal kapcsolatban valamikor 2004–2005-ből való, a 2002-es választási vereség után, a 2006-os választási vereség előtt. Akkoriban nagyon sok nemzeti érzelmű fiatal kereste kétségek között a jövő útjait. Mostanra hála Istennek sok kitaposott ösvény van a nemzeti oldalon: politikai, civil és kulturális szinten egyaránt. Van nemzeti párt az Országgyűlésben, vannak nemzeti civilszervezetek, katonás csoportok, van Gárda, hagyományőrző klubok, nemzeti zenekarok, fesztiválok, van nemzeti divat, szinte minden, ami egy fiatal számára kapaszkodót ad arra, hogy közösségre, értékekre, célokra leljen. Akkor nem volt. És ebben az időben fonódott össze a kapcsolatunk, amikor a Jobbik (akkor még ifjúsági szervezet) alelnökeként megkeresett a Magyarok Házában egy fiatalember, aki felajánlotta segítségét. Csanád a Határon Túli Magyarok kabinet feladatait vállalta el és vált ezzel a párttá alakuló szervezet történetének egyik meghatározó szereplőjévé.

A jelenlegi kormányzat bűne, hogy a Magyar Gárda betiltása után még a szabálysértési törvényt is kiegészítették – abszurd módon a tiltott prostitúció paragrafusa előtt – azzal, hogy aki közterületen a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, vagy ilyen látszatot kelt, szabálysértést követ el. Pedig az önkéntes erőket nem üldözni, hanem állami irányítással hasznosítani kellene. Óriási veszteségnek tartom, hogy a Fidesz kormányzásának egyik első lépése volt a Gárda ellehetetlenítése, sokkal inkább állami keretekbe kellett volna terelni ezeket az embereket, és hálásnak lenni azért, hogy a közösségért áldozatot hoznak. A Gárda rendezvényein soha egyetlen pofon sem csattant, a felosztása egyértelműen politikai boszorkányüldözés volt. Örülök, hogy jelenleg a Mi Hazánkkal szövetségben működő Magyar Önvédelmi Mozgalom továbbviszi ezt a missziót.

126. oldal