magúr fogalom

Peter V. Brett: A Rovásember
Peter V. Brett: A Sivatag Lándzsája
Peter V. Brett: A Nagy Bazár / Brayan Aranya és más történetek
!

(a lengyel kiadás egyik illusztrációja; forrás: http://www.petervbrett.com/2010/06/17/tds-polish-art/)


Idézetek

Removed>!

Elona megbotlott, és nevetve Steave ölében landolt. – Te majd Leesha szobájában alszol – mondta a férfinak. – Pont az enyém mellett van. – Elona az utolsó mondatot halkabban mondta, de mivel kapatos volt, a körülötte ülők így is hallották. Gared elpirult, Steave felnevetett, Erny pedig lecsüggesztette a fejét. Leesha nagyon sajnálta édesapját.
– Bárcsak anyát vitték volna el a magúrok tegnap este! – suttogta apjának.
Erny felemelte a fejét, és lányára meredt. – Ilyet ne mondj soha többé! Soha, senkiről! – mondta. Szigorúan nézett Leeshára, míg végül a lány bólintott.
– Egyébként pedig a démonok biztos egyből visszaadnák őt – tette hozzá szomorúan Erny.

119. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Baltás Steave · Elona · Gared · Leesha · magúr · Papíros Erny
Removed>!

– A tudósok elkeseredetten keresték a válaszokat a könyvtárak romjai között. A régi tudományok nem segítettek rajtuk, de végül azok a történetek mentették meg őket, amelyeket egykor mindenki babonás képzelgésnek hitt. Elkezdtek esetlen rovásokat rajzolni a földre, amik távol tartották a magúrokat. Az ősi rovásoknak még volt hatalmuk, de az őket készítő reszkető kezű emberek gyakran hibáztak, amiért drága árat fizettek.
– Azok, akik életben maradtak, maguk köré gyűjtöttek másokat is, így védve meg őket a hosszú éjszakáktól. Ezek az emberek voltak az első Rovásvetők, akik a mai napig védelmeznek minket. – A Zsonglőr a közönségre mutatott. – Ha legközelebb Rovásvetővel találkoztok, köszönjétek meg neki a munkáját, hiszen az életetek függ tőle.

55. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Keerin · magúr · Rovásvető · tudós · Zsonglőr
tmezo P>!

– Miért támadnak folyton, ha úgysem juthatnak be? – kérdezte egyszer Arlen.
– A lyukakat keresik a védőhálón – felelte az apja, ahogy megállt mellette az asztalnál. – Egyik rovás sem tökéletes. Egyetlenegy sem. A magúrok nem elég eszesek hozzá, hogy tanulmányozzák őket, és kiokoskodják, hol lehetnek a gyenge pontok, ezért folyamatosan támadják a hálójukat, úgy kutatják a lyukakat. Nem fogsz olyat látni, hogy egy magúr egy éjszaka alatt kétszer ugyanazon a ponton támad. – Megkocogtatta a halántékát. – Emlékeznek. És tudják, hogy az idő a legerősebb rovásokat is meggyengíti.

Kapcsolódó szócikkek: Bálás Arlen (A Rovásember) · Bálás Jeph · magúr
julicsenge IP>!

A Rovásember megtorpant, szíve pedig csak úgy zakatolt, ahogy Rennát nézte, a gyönyörű Rennát, akinek lágy, gyerekkorukban esett csókjáról olyan sokszor álmodott a vadonban töltött magányos éjszakákon, és aki most véresen és elgyötörten hevert a démon hulláján.

741. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Bálás Arlen (A Rovásember) · magúr · Renna
Mhysa>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Egy homokdémon rásziszegett a fiúra. – Mi vagy te? – kérdezte tőle Arlen. A magúr karmolászni kezdte a rováskört, de végül a villanásoktól felingerülve morogva eloldalgott.
Arlen sötét gondolatokkal a fejében figyelte a démont. – A Magba az egésszel! – motyogta, és kiszökkent a mágikus védőfal mögül. A magúr épp csak meg tudott fordulni, mire Arlen rovásozott ökle a fejének csapódott. A fiú ütései úgy záporoztak a gyanútlan lényre, mint a mennykő. Mielőtt a démon megérthette volna, mi támadt rá, már halott volt.
Újabb magúrok érkeztek oda a zajra, de óvatosan közelítettek, így Arlennek elég ideje volt arra, hogy gyorsan elhúzza áldozatát az épület rovásainak védelme mögé.
– Lássuk a hasznomra válsz-e még! – mondta az elpusztult magúrnak.

447. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Bálás Arlen (A Rovásember) · magúr
tmezo P>!

A magúrok örömüket lelték a gyilkolásban.
Azt mesélik, volt idő, amikor még nem voltak ilyen merészek. Akkoriban még nem felejtették el a leghatásosabb rovásokat, és a démonok annyira féltek az emberiségtől, hogy inkább a Magban maradtak. Csakhogy arra az időre – ha létezett egyáltalán – már a legöregebb élő ember ük-ük-ükapja sem emlékezett. A régi rovások ereje már csak a Zsonglőrök meséiben létezett.

Kapcsolódó szócikkek: magúr
tmezo P>!

– Couzi – felelte Abban. – Erjesztett gabonából pároljuk, és fahéjjal ízesítjük. Everamra, Par'chin, hány hordónyival cipeltél át belőle a sivatagon anélkül, hogy megkóstoltad volna?
– Nem iszom az áruból – közölte Arlen. – Mellesleg szeretném megjegyezni, hogy inkább emlékeztet az íze egy lángdémon köpetére, mint fahéjra.
– Akár olajlámpásnak is lehetne használni – bólintott Abban mosolyogva. Újratöltötte Arlen csészéjét, és átadta a Par'chinnak. – A legjobb, ha az elsőt egyből felhajtod. Mire a harmadikat iszod, csak a fahéj ízét fogod érezni.
Arlen egyetlen húzásra eltüntette az italt. Majd' megfulladt, a torka úgy égett, mintha lobogva forró vizet ivott volna.
– Hogy a magúrok vinnék el ezt az izét! – Levegő után kapkodott, de engedte Abbannak, hogy újratöltse a csészéjét.

Kapcsolódó szócikkek: Abban · Bálás Arlen (A Rovásember) · magúr
Szelén>!

– „Hogyha testén az ő jeleit látjátok…”
– „Fut majd a sok démon, hogy mentse a bőrét, mindannyian félik a hős elérkeztét”

548. oldal

Kapcsolódó szócikkek: magúr
Removed>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

    Lehet, hogy ma este meghal. Lehet, hogy nem. Arról győzködte magát, hogy mindez nem számít, viszont ahogy sötétedett, a félelme is egyre nőni kezdett. Szíve zakatolt, ösztönei pedig azt diktálták neki, hogy ugorjon fel és rohanjon. De nem volt hová futnia. Mérföldekkel maga mögött hagyta a legközelebbi házakat. Reszketett, pedig nem volt hideg.
    „Ez rossz ötlet volt”, súgta egy kis hang a fejében. Arlen felmordult, hogy elűzze, de ez nem sokat segített görcsös izmain. A napfény utolsó fénysugarai is eltűntek az égboltról, és Arlent körülvette a sötétség.
    „Jönnek”, emlékeztette a kis ijedt hang, miközben elkezdtek szivárogni a földből az első füstcsíkok.
    A kavargó füstből lassacskán testet öltöttek a démonok. Arlen velük egyszerre felegyenesedett, apró kezét ökölbe szorította. Mint mindig, most is a lángdémonok jöttek először: vidáman szökdécseltek, és közben tűzcsóvákat hagytak maguk után. Őket a széldémonok követték, akik azonnal nekifutottak, szétterjesztették bőrszerű szárnyaikat, és felemelkedtek a földről. Utolsónak a kődémonok érkeztek, nagy nehezen felvonszolva masszív testüket a Magból.
    És akkor a démonok megpillantották Arlent, és diadalittas üvöltéssel rátámadtak a fiúra.

88. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Bálás Arlen (A Rovásember) · magúr
Zyta19>!

– Nem mondhatjuk meg az esőnek, mikor jöjjön, ahogy a szélnek sem, a hidegnek sem és a magúroknak sem – mondta Selia.

21. oldal

Kapcsolódó szócikkek: magúr · Selia
3 hozzászólás