!

Maedhros személy

J. R. R. Tolkien: A szilmarilok
J. R. R. Tolkien: The Lays of Beleriand
J. R. R. Tolkien: Elveszett mesék könyve II.
J. R. R. Tolkien: Beleriand dalai
!

Maedhros és Maglor megszerzi a két szilmarilt

!

Alqualondei testvérmészárlás

!

By Elena Kukanova

!

Maedhros

!

Maedhros

!

Maedhros

!

Finwe házának tagja, Fëanor fia, Himring ura és Fingon legjobb barátja.

!

Maedhros a Váratlan Lángok Csatájában

!

MAEDHROS (Maedhros) S. Nolda tünde, Féanor legidősebb fia, a Ház vezére Középföldén. Letette az Esküt és visszatért Középföldére, de nem volt annyira heves, mint az apja, és ellenezte a hajók elégetését Losgarnál. N e m sokkal később árulás miatt lefogták, a csuklóinál fogva lelógatták a Thangorodnmról. Thorondor, és régi barátja, Fingon megmentette, de elvesztette az egyik kezét. Hálából ezért a tettéért, és a hajók elégetéséért, Maedhros Fingolfin Házának adományozta a noldák fölötti uralmat.
Eveken át Himringben élt, a Határvidéket őrizte, és megpróbálta meghiúsítani gőgös és erőszakos fivére terveit. Türelmes uralkodó volt és erős harcos. Beleriand háborúi során ő vezette a keleti seregeket, a Dagor Aglarebben óriási győzelmet aratott. A Dagor Bragollach után újjászervezte a keleti noldákat a Himringben. 472 táján létrehozta a
Szövetséget. A Nirnaeth Arnoediad után Ossinandba menekült. Béren és Lúthien halála után részt vett Doriath feldúlásában, később megbánta tetteit. A Nagy Csatát követően rávette Maglort, csatlakozzon hozzá a szilmanlok megszerzése érdekében; azt állította, az egyik kincs az övé. A szilmaril azonban megégette a kezét. Belevetette magát a tüzes mélységbe. (Sz.)
(Tolkien enciklopédia)

!

By firinaira


Idézetek

>!
Ancalimë P

Mely hajókat és evezősöket kívánod először visszaküldeni, és kit hozzanak át először? A vitéz Fingont?

141. oldal, IX. A noldák futása (Magvető, 2018)

Kapcsolódó szócikkek: Fingon · Maedhros
1 hozzászólás
>!
Ancalimë P

– Az a király, aki meg tudja védelmezni azt, ami az övé, másként nem király. Thingol csupán olyan vidékeket ad nekünk, ahol ő nem úr. Valójában csak Doriath lenne ma az övé, ha nem jöttek volna a noldák. Ezért hát uralkodjon Doriathban, s örüljön, hogy Finwë fiai a szomszédai, nem pedig Morgoth orkjai, akiket itt találtunk. Másutt úgy lesz, ahogyan mi jónak látjuk.

145. oldal, XIII. A noldák visszatérése (Magvető, 2019)

Kapcsolódó szócikkek: Elu Thingol · Maedhros
>!
Ancalimë P

Fingon daring alone went forth
and sought for Maidros where he hung;
in torment terrible he swung,
his wrist in band of forged steel,
from a sheer precipice where reel
the dizzy senses staring down
from Thangorodrim's stony crown.

III. The Lay of Leithian

Kapcsolódó szócikkek: Fingon · Maedhros
>!
Ancalimë P

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Réges-régen, Valinor dicsőségének idején, Melkor szabadulása s az általa elvetett hazugságok kivirágzása előtt Fingon legjobb barátja Maedhros volt; s bár nem tudhatta, hogy Maedhros gondolt rá akkor is, amikor a hajókat elégették, a régi barátság elevenen élt a szívében. Ezért olyasmit merészelt, amit joggal tartanak számon a nolda hercegek legvitézebb cselekedetei között: egyedül minden segítség nélkül Maedhros keresésére indult, s éppen a Morgoth teremtette sötétség segítségével észrevétlenül ellenségei erődjéhez osont. Magasra mászott a Thangorodrim oldalán, s elkeseredve nézte a kietlen vidéket; ám semmiféle hágón vagy hasadékon át nem tudott Morgoth erősségébe bejutni. Akkor – mit sem törődve az orkokkal, akik még mindig a sötét, föld alatti tárnákban bujkáltak – elővette hárfáját, s dalolni kezdett egy valinori éneket, amelyet a noldák még akkor költöttek, mielőtt kitört volna a háborúság Finwe fiai közt, s hangja visszhangzott a gyászos völgyekben, amelyekben addig csak a félelem s a fájdalom kiáltásai voltak ismertek.
Így találta meg Fingon, akit keresett. Mert hirtelen – messziről és erőtlenül – fölhangzott a feje fölött a dal, s egy hang szólította őt. Maedhros énekelt kínjai közt. És Fingon fölmászott a szakadékig, amelynek pereméről rokona aláfüggött, de tovább nem jutott, és sírt, amikor látta Morgoth kegyetlenségét. És Maedhros, aki látta, hogy nincs reménye a kínoktól való szabadulásra, kérte Fingont, hogy lője le őt íjával; és Fingon nyílvesszőt vett elő s megfeszítette íját. S mert nem volt remény, így kiáltott Manwéhoz: „Ó, király, akinek minden madár kedves, irányítsd ezt a tollas vesszőt, s légy könyörületes a noldákhoz szükségükben!”
Imájára gyors válasz érkezett. Mert Manwe, akinek minden madár kedves, s akinek mind híreket visz a Taniquetilre Középföldéről, megteremtette s északra küldte lakni a sasok faját, hogy szemmel tartsák Morgotht; mert Manwe szívében még élt a könyörület a számkivetett tündék iránt. És a sasok sok mindenről hírt vittek akkoriban Manwe szomorú fülének. Így aztán, amikor Fingon megfeszítette az íját, alászállt a magasból Thorondor, a Sasok Királya, minden idők leghatalmasabb madara, akinek széttárt szárnyai harmincölnyi távolságot hidaltak át, megállította Fingon kezét, s a vitézt fölvitte a sziklához, ahol Maedhros függött. Ám Fingon nem tudta kioldani a pokoli bilincset Maedhros csuklóján, sem pedig levágni, s a kőből sem tudta kirántani. Fájdalmában hát Maedhros újra kérte, hogy végezzen vele; ám Fingon inkább levágta Maedhros kezét a csukló fölött, s Thorondor elvitte őket Mithrimbe.
Ott Maedhros idővel meggyógyult idővel meggyógyult, mert az élet tüze még forró volt benne, s ereje még az ősi világból való volt, mint mindazoké, akik Valinorban nevelkedtek. A teste kiheverte a szenvedést, és egészséges lett, de a fájdalom emléke örökre megmaradt a szívében: s megtanulta a kardját bal kézzel jobban forgatni, mint ahogyan jobb kézzel tette. És Fingonnak nagy dicsőséget szerzett ez a tette, s az összes nolda dicsérte érte; és Fingolfin meg Feanor háza között elült a gyűlölködés.

149-151. oldal, XIII. fejezet: A noldák visszatérése

Kapcsolódó szócikkek: Fingon · Maedhros · Mithrim · Thangorodrim
>!
Ancalimë P

»(…) Mert ugyan – végezte Maidros –, mondjátok, miért szenvedjük mi akkor a számüzetést és vándorlást, szétszóratott, elfeledett nép feletti uralmat, ha mások gyűjtik közben tárukba az örökséget, melynek jogos tulajdona egyedül minket illetne?«

344. oldal, IV. A Nauglafring (Helikon, 2017)

Kapcsolódó szócikkek: Maedhros · Szilmarilok
Hirdetés
>!
Ancalimë P

Fingon merészen egymaga
ment, Maidrost keresni meg,
ki szörnyű kínok közt keze
fejénél láncra verve lóg
magas szirt ormán fenn, ahol
a szem megszédül, hogy lenéz:
Thangorodrim kő-fejdíszén.

290. oldal, III. A „Leithian-ének” (Helikon, 2018)

Kapcsolódó szócikkek: Fingon · Maedhros
>!
bfg3 P

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

…Maedhros kezét elviselhetetlenül égette a szilmaril, s megértette, hogy úgy van, ahogyan Eonwe mondta, hogy immár nincs joga a kőre, és az eskü hiábavaló. S fájdalmában és bánatában egy tátongó, tűzzel teli szakadékba vetette magát, így végezte; a szilmarilt pedig elnyelte a Föld méhe.

Earendil utazása

Kapcsolódó szócikkek: Maedhros · Szilmarilok
>!
Ancalimë P

S akkor Fëanor rettenetes esküt tett. Hét fia is odalépett mellé, és együtt tették meg az esküvést, és vérvörösen izzott kivont kardjuk pengéje a fáklyák fényében. Olyan esküt tettek, amilyent senki meg nem szeghet, ám senkinek meg nem kellett volna tennie, Ilúvatar nevére esküdtek, s az Örökköntartó Sötétséget szólították arra, aki meg nem tartja. Manwét hívták tanúul, és Vardát meg a Taniquetil szent hegyét, hogy bosszúval és gyűlölettel fognak üldözni a világ végezetéig bárki valát, démont, tündét vagy még meg sem született embert, bármilyen lényt, lett légyen az nagy vagy kicsiny, jó vagy rossz, szülessen a világra bármikor az idők végezetéig, ha az el mer tőlük venni, magánál mer tartani vagy őrizni egy szilmarilt.
Így beszélt Maedhros és Maglor és Celegorm, Curufin és Caranthir, Amrod és Amras, a noldák hercegei; és sokan meghunyászkodtak, hallván iszonyú szavaikat. Mert az így fogadott eskü, akár jó, akár gonosz, meg nem szeghető, s a világ végezetéig üldöz eskütartót és esküszegőt egyaránt.

109-110. oldal, IX. A noldák futása (Magvető, 2019)

Kapcsolódó szócikkek: Amras · Amrod · Caranthir · Celegorm · Curufin · Feanor · Feanor esküje · Maedhros · Maglor