Maecenas elgondolkozott.
– Van különbség a boldogtalanság és az elégedetlenség között? – kérdezte szintén suttogva.
– A boldogtalanságtól szenvedünk, de ha elégedetlenek vagyunk, változtatni akarunk a dolgokon.
A harmadik barát: Horatius, Maecenas bőkezűségének köszönte, hogy gond nélkül költhette ércnél maradandóbb verseit. S ahogyan Horatius neve bevonult a halhatatlanságba, úgy lett örök életű a költők istápolójának, a mecénásnak neve is.
