Madrid helyszín

Paulo Coelho: A Zahir
Arturo Pérez-Reverte: Alatriste kapitány kalandjai
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél kalandjai
Varnus Xaver: Folytatás
Jaume Cabré: Őméltósága
Jimmy Burns: Beckham és Spanyolország
Jorge Semprún: Ramón Mercader második halála
Karel Čapek: Történelmi görbe tükör
Gál György Sándor: Honthy Hanna
Szokolay Katalin: Lengyelország története
Benito Pérez Galdós: Misericordia
Antony Beevor: A spanyol polgárháború
Vicente Aleixandre: Testedből számkivetve
Kosztolányi Dezső: Sötét bújócska
Pedro Antonio de Alarcón: Méregzsák kapitány
Victor Hugo: Királyasszony lovagja
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
Simor András (szerk.): Hispán-amerikai költők tára
Székely Magda (szerk.): A gránát szíve
Alister E. McGrath: Kálvin
Roger Crowley: Tengeri birodalmak
Bruno Frank: Az élet vándora
Szabó S. András: Spanyolországi mozaikok
Dan Brown: Eredet
Lidia Amejko – Magda Fertacz – Małgorzata Sikorska-Miszczuk – Malina Prześluga – Antonina Grzegorzewska – Danuta Wałęsa – Anna Wakulik – Elżbieta Chowaniec – Maria Wojtyszko – Anna Karasińska: Polkák
Meik Wiking: Lykke
Carlos Ruiz Zafón: Lelkek labirintusa
Ivo Andrić: Jelek az út mentén
Roberto Bolaño: Szülőföld
Frédéric Martel: A Vatikán kínos titkai
Földvári András: Elmentem világgá!
Julie Andem: Eva
Carmen Mola: A legyek menyasszonya

Idézetek

Belle_Maundrell >!

A Robin Hood étterem
Madrid, Spanyolország: A Mensajeros de la Paz nevű jótékonysági szervezet által alapított étterem nappal a hagyományos módon működik, ám éjszaka átalakul egy úttörő vendéglátóhellyé, ahol a hajléktalanok terített, virággal díszített asztaloknál vacsorázhatnak rendes evőeszközzel és üvegpoharakkal, s mindezt teljesen ingyenesen. Az étterem a reggeliző és ebédelő fizetővendégek bevételéből finanszírozza ezeket az ingyenvacsorákat.

123. oldal

Meik Wiking: Lykke A boldogság nyomában

Kapcsolódó szócikkek: Madrid · Spanyolország
gjudit8>!

Abban az időben az ifjú, élveteg, nőcsábász, ájtatos és minden spanyolokra bajt hozó IV. Fülöp városában minden eladó volt, még a lelkiismeret is. Nem mintha azóta sok minden változott volna.

35. oldal

Kapcsolódó szócikkek: lelkiismeret · Madrid
gesztenye11>!

A kritikának semmi sem volt eléggé éles, eléggé harcos, sőt: osztályharcos. Elvárták a keringőtől, hogy gyászzene legyen a kapitalizmus sírja felett, a tangótól, hogy harcos emlékeket keltsen Madrid védőivel kapcsolatban, a foxtrottól, hogy gúnyirat legyen az imperializmus ellen.

586. oldal

Gál György Sándor: Honthy Hanna Egy diadalmas élet regénye

Kapcsolódó szócikkek: gyászzene · imperializmus · kapitalizmus · keringő · kritika · Madrid · Osztályharc · sír · tangó
marschlako>!

A kommunista rendőrség 1937 tavaszán mintegy nyolcvan anarchistát lőtt agyon Madridban, amire az áldozatok bajtársai természetesen megtorló akciók sorozatával válaszoltak. A legsúlyosabb következményekkel járó botrány akkor pattant ki, amikor az anarchisták bűnügyi megbízottja, Melchor Rodriguez, aki már novemberben szót emelt a kommunisták által végrehajtott kivégzések ellen, komoly vádakat fogalmazott meg erről a CNT sajtójában is. Rodriguez kiderítette, hogy Cazorla elhurcoltatja azokat az anarchistákat, szocialistákat és republikánusokat, akik tevékenységükkel magukra vonták a kommunisták neheztelését, a foglyokat pedig gyakran megkínozzák vagy kivégzik a titkos börtönökben. Hasonló sors jutott osztályrészül azoknak is, akiket, noha a népbíróságok felmentették őket, a kommunisták el akartak tüntetni. A megindított vizsgálat során Rodriguez vádjai bebizonyosodtak, Largo Caballero pedig kihasználta az alkalmat, és a kommunisták által dominált védelmi junta feloszlatásával egyidejűleg ismét a valencia kormány ellenőrzése alá vonta a fővárost. A szocialista lapok a későbbiekben ugyan további titkos börtönök létéről is beszámoltak, ám a miniszterelnök igen keveset tehetett az Oroszországban a „forradalom kivont kardja”-ként emlegetett testület tagjainak, jelesül Orlov NKVD-seinek hatalmával szemben. Amint Borkenau megállapította, szembetűnő változás következett be a tekintetben, hogy a köztársasági zóna területén kinek volt oka életveszélyben érezni magát: „Augusztusban [1936-ban] annak, akit társadalmi helyzete folytán az alsóbb néposztályok ellenfelüknek éreztek. Februárban [1937-ben] már nem is kellett ellenfélnek lenni, elég volt, ha valaki bírálni merészelte a kommunista párt hivatalos politikáját.”

421-422. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1937 · Madrid
gjudit8>!

A madridi utcagyerekek olyan erőszakosak és kitartóak, akár egy bögölyraj – Minden vitában az az okos, ki Madridban őshonos, tartja a mondás […]

79. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Madrid
imma P>!

1848. március 26-án délután lövöldözésre és közelharcra került a sor Madridban egy maroknyi honpolgár – azelőtt még szokatlan kiáltással, „Éljen a köztársaság!”-gal lehelték ki lelküket – meg a spanyol királyi hadsereg közt; ez utóbbit Ataulfo hívta életre vagy alkotta meg, Don Pelayo alakította át, és Trastamara szervezte újjá, akkori látható vezére pedig Don Ramón María Narváez miniszterelnök és hadügyminiszter volt II. Izabella nevében…

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: 1848 · Madrid
1 hozzászólás
Timár_Krisztina I>!

Sehol sem kapja úgy meg az embert, mint itt, a varázs, az elragadtatás, az „angyaliság”, mondaná az andalúz, mely kizár magából minden köznapit és közönségest. A két arczú épület csúnya tornyával, Novena kápolnájának kupolája, a szabálytalan tetők és alacsony falak olcsó mázukkal, a virágos udvarok, az utczára nyíló és a haranglábon lévő mohlepte vaspántok csúnyák és köznapiak, mint egy zsoltár vagy egy vak koldus éneke s mégis együttvéve mindez bájos, kedves, elragadó.

1. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Madrid
2 hozzászólás
KingucK P>!

A Római Katolikus Érsekség madridi székhelye – a Catedral de la Almudena – egy robusztus, neoklasszikus székesegyház a Királyi Palota szomszédságában. Egy ősi mecset helyére épült, és a „citadella” jelentésű arab al-mudayna szóból származik az elnevezése.
A legenda szerint, amikor VI. Alfonz 1083-ban visszavette Madridot a muzulmánoktól, megszállottja lett egy elveszett Szűz Mária-ikon felkutatásának, amelyet befalaztak a citadellába, hogy elrejtsék. Mivel Alfonz nem találta meg az ikont, buzgón imádkozott, mire egy helyen leomlott a citadella fala és feltárult a rejtekhely, ahol még mindig égtek a gyertyák, amelyeket az ikonnal együtt falaztak be évszázadokkal korábban.
Az Almudenai Szűz ma Madrid védőszentje; zarándokok és turisták tömegei özönlenek az Almudena-székesegyházba, hogy imádkozzanak a színe előtt. A templom különleges helyszíne – a Plaza Mayoron, a Királyi Palota mellett – még egy attrakciót ígér a székesegyház látogatóinak: fennáll a lehetőség, hogy megpillanthatnak egy királyi személyt, amint a palotába érkezik, vagy onnan távozik.

76. oldal, Tizedik fejezet

KingucK P>!

A madridi palota földszintjén elhelyezkedő királyi könyvtár látványosan díszes szobák sorából áll, amelyekben felbecsülhetetlen értékű kötetek ezreit őrzik, köztük Izabella királyné Hóráskönyvét, több király saját bibliáját és egy vaskötésű kódexet XI. Alfonz korából.

208. oldal, Harminchetedik fejezet

Nazanszkij >!

Király s jog nélkül, Frankhon letarolva,
eszelős dühök parazsára hullva:
jött Bonaparte, megmentette újra,
s a glóriától jogarrá vált kardja.

Remegett tőle egész Európa;
királyok futtak országukon túlra,
Moszkvát, Madridot sasmadara dúlta,
ezt látta Bécs, Berlin, és látta Róma.

S hogy hullt le ő…? Legyőzve, elhagyatva,
ahol kimúl, nem több: egy rideg szikla,
rettentő példa minden zsarnoknak.

Bús vége tégláit egymásra rakva,
a história kiált, mi a titka:
A zsarnokok mindenkor bukni fognak!

José María de Heredia: Napóleon; Györe Imre fordítása

Kapcsolódó szócikkek: Bécs · Berlin · Európa · Franciaország · Madrid · Moszkva · Napóleon · Róma