madár állat
Idézetek
[…] ahogyan van szemetek, hogy a fényt meglássátok, van fületek, hogy a hangot meghalljátok, úgy van szívetek, hogy az időt megérezzétek. S minden idő, amit nem a szívünkkel érzünk meg, elveszett idő, akár a szivárvány színei a vaknak, a madár éneke a süketnek. De van vak meg süket szív is, amely semmit se érez, épp csak ver.
141. oldal, Tizenkettedik fejezet - Momo eljut oda, ahonnan az idő jön (Móra, 2013)
Michael Ende: Momo 93% avagy furcsa történet az időtolvajokról s a gyermekről, aki visszahozta az embereknek az ellopott időt
A madár kitör a tojásból. A tojás a világ. Aki meg akar születni, annak egy világot kell széttörnie.
114. oldal
Hermann Hesse: Demian 90% Emil Sinclair ifjúságának története
Az idő nem olyan, mint egy folyó: nem lehet rajta végigtekinteni forrástól a torkolatig. Inkább az ablakon lefolyó vízcsepphez hasonlít, amely szeszélyes patakként kanyarog lefelé, amerre csak az üveg láthatatlan egyenetlenségei térítik. A jelen az a pont, ahol a gömbölyű vízcsepp éppen van. A jelen mindig csak a pillanat. Ide sűrűsödik a változás: nem lehet tudni, merre kanyarodik majd a csepp, kettéoszlik-e, vagy megáll egy akadály előtt. A pillanat megfoghatatlan, ahogy a vízcsepp is eltűnik, ha hozzáérünk. A fénykép és a vers mégis megcélozza a megörökítését, s ha lemásolni nem is sikerül, egy-egy emléket, gondolatot, érzést megőriz a papír.
Ha utazik az ember, talán még jobban érzi a pillanatok megismételhetetlenségét. Tudja, hogy csak egyszer látja életében a tájat, az út menti fát, a tópartot. Érzékszervei is élesebben működnek, hogy minél többet elraktározhasson magában. Meghallja a legkisebb szelet, az eső hangját, reggel a madarakat az erdőszélen.
Északon utazni semmi mással nem fogható élmény. Ott éreztük először azt, hogy nemcsak a gondolataink, a szemünk is kitör a rabságból, amelyhez délen szokott. Az erdőnek ott tényleg nincs vége, a rétek fölött nem húzódik távvezeték, a tó egyik szigete mögött egy másik fekszik, nem beépített part.
A finn tóvidék titokzatosságával, a lappok hazája végtelenségével fogott meg bennünket.
A tavak öblei szinte elbújnak a hatalmas fenyők között, vizük is sokszor barna és átláthatatlan az évezredek alatt beleoldódott faanyagtól. A szigeteken szőnyegként terül el a gyapjúsás, fehér pihéiket tarkára festi minden este a nap. A fenyvesek alján mindenhol patak, halk, lassú vízfolyás csobog.
Lappföldön óriás lápok veszik körbe a csupasz hegyeket. A mocsarak madarat nevelnek, medvét és jávorszarvast rejtenek, kínálják a finom gyümölcsöt: az áfonyát, a mocsári hamvasszedret. Az igazi fátlan tundrák felett pedig mintha az ég is távolabb lenne.
Szabadság és képzelet. Végtelen tér…
Számunkra ez Finnország és a csodálatos Lappföld varázsa.
Előszó
Kerekes György – ifj. Kerekes György: Lappföld Képek, gondolatok
A madártetoválások érdekessége, hogy ha az állatot kiterjesztett szárnyakkal ábrázolják, akkor pozitív vonásait jelenítik meg, zárt szárnyakkal azonban elutasítást, vagy szomorúságot fejeznek ki.
Noemí Marcos Alba: Tetoválások 87% Szimbólumok és írásjelek
Egy madár, amely nekirepül az égbolttal összetévesztett ablaküvegnek, kábultnak, vagy akár halottnak is tűnhet. Egy gyermeknek, aki látja az üvegnek ütköző madarat, nehezére eshet magára hagyni a sérült állatot. Lehet, hogy kíváncsiságtól, aggodalomtól vagy segítő szándéktól hajtva a kezébe veszi. A gyermek kezének melege elősegítheti, hogy a madár visszatérjen a normális működéshez. Ahogy remegni kezd, láthatólag újraigazodik a környezethez. Tétován megpróbálja visszanyerni az egyensúlyát, tántorog, esetleg körülnéz. Ha nem sérült meg, és hagyják, hogy zavartalanul keresztülmenjen a remegéssel kísért reorientációs folyamaton, akkor túljuthat a mozgásképtelen állapoton, és traumatizálódás nélkül elrepülhet. Ha a remegési fázist félbeszakítják, a madár súlyos következményeket szenvedhet el. Ha a gyermek simogatni próbálja az állatot, amikor az elkezd életjeleket mutatni, a reorientáció folyamata félbeszakadhat és a madár ismét sokkos állapotba kerülhet. Minden egyes megzavart energiafelszabadulási folyamattal egyre tovább tart a sokkos állapot. Ennek következtében a madár meghalhat a rémülettől – saját tehetetlenségének áldozataként.
45. oldal
Peter A. Levine – Ann Frederick: A tigris felébresztése 87% Hogyan dolgozható fel a trauma?
Azt hiszem – mondta egyszer –, hogy egy virágszirom, egy kis hernyó az úton sokkal többet mond, sokkal többet jelent, mint bibliotékánk valamennyi könyve. Betűkkel és szavakkal semmit sem lehet elmondani. Néha leírok egy görög betűt, tehát vagy ómegát, s miközben kissé elfordítom a tollat, farkát csóválja a betű, hallá változik, és abban a pillanatban máris a világ valamennyi patakjára és folyamára, minden hűvösségére és nedvességére, Homérosz Óceánjára, és arra a vízre emlékeztet, amelyen Szent Péter vándorolt, madárrá változik a betű, farkát billegteti, tollát borzolja, fölfújja begyét, nevet, és messzire röppen. Nos, Narziss, te bizonyára nem sokra tartod az ilyen betűket? De mondom neked, velük írta Isten a világot.
78. oldal (Helikon, 2014)