Madame Dorothea személy

Cassandra Clare: City of Bones
Cassandra Clare: Csontváros
!

Dorothea (CCH Pounder)

!

Dorothea (CCH Pounder)


Idézetek

Hiory>!

„Have you fallen in love with the wrong person yet?”
Jace said „Unfortunately, Lady of the Haven, my one true love remains myself.”
„At least,” she said „you don't have to worry about rejection, Jace Wayland.”
„Not necessarily. I turn myself down occasionally, just to keep it interesting.”

Kapcsolódó szócikkek: Jace Wayland · Madame Dorothea
Réka_Körtvélyi>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– A vámpírok és a vérfarkasok a betegségek miatt jöttek létre, amiket a démonok hoztak a saját dimenziójukból. A legtöbb démonbetegség halálos az emberekre, de ezekben az esetekben különös hatással voltak a fertőzöttekre anélkül, hogy megölték volna őket. A tündérek pedig…
– A tündérek bukott angyalok – mondta Dorothea –, akiket a büszkeségük miatt kivetettek a mennyországból.
– Ez csak legenda – vonta meg a vállát Jace. – Azt is mondják, hogy démonok és angyalok gyerekei, ami nekem mindig is valószínűbbnek tűnt. Jó és gonosz keveredik egymással bennük. A tündérek olyan gyönyörűek, amilyeneknek az angyaloknak kéne lenniük, mégis van bennük egy halom sunyiság és kegyetlenség. És az is feltűnő, hogy sokan kerülik a déli napsütést…
– Mert a gonosznak nincs hatalma – mondta Dorothea halkan, mintha csak egy régi mondókát idézne fel –, csak a sötétben.
Jace mogorván nézett az öregasszonyra.

105. oldal, Első rész: Leszállni az éjbe - 7. Az ötdimenziós ajtó

Kapcsolódó szócikkek: démon · Jace Wayland · Madame Dorothea · tündér · vámpír · vérfarkas
Rozinante>!

– A magam idejében a lányok robosztusak és keménykötésűek voltak, nem törékeny gallyacskák, mint mostanság.

105-106. oldal, Első rész: Leszállni az éjbe - 7. Az ötdimenziós ajtó

Kapcsolódó szócikkek: Madame Dorothea
Barbara_Csergő>!

Clary! – kiáltott fel Dorothea, és mindent elsöprő ölelésébe ragadta a lányt. Clary egy
pillanatig küszködött az illatozó hús, a bársonyredők és a Dorothea kendője végén csüngő bojtok között. – Istenem, te lány – mondta a boszorkány, és a fejét rázta, hogy a fülbevalók csilingeltek, mint valami harangjáték a szélviharban. Amikor legutóbb láttalak, eltűntél a Portálomon keresztül. Hová kerültél?

Kapcsolódó szócikkek: Clary Fray · Madame Dorothea