macska állat
A macska (más néven házi macska, tudományos nevén Felis silvestris catus) egy kisebb termetű húsevő emlősállat, amely a macskafélék (Felidae) családján belül a Felis nem Felis silvestris fajához tartozik, a vadmacska alfaja, bár a mai rendszertanban inkább kezdik külön fajként kezelni az állatot, ugyanis nagyon sok dologban eltér az őseként tekintett fajtól (ez viselkedésbeli és kinézetbeli határozó is lehet). Ügyes ragadozó, több mint 1000 faj tekinthető a zsákmányának. Emellett meglehetősen intelligens, beidomítható egyszerű parancsok végrehajtására vagy szerkezetek működtetésére (illetve képes önállóan is kisebb feladatok betanulására).
Körülbelül 10 000 évvel ezelőtt kezdett az ember társaságában élni, háziasításának első ábrázolása mintegy 4000 éve Egyiptomban történt.
(Forrás: Wikipédia)
Idézetek
Egy szürke macska állt vele szemben.
Ösztönösen a macska felé nyúlt, de az állat azonnal szaladni kezdett. Akiko felegyenesedett, és utána eredt. A Meidzsi szentély irányába indultak. A macska fürgén mozgott, és nem esett nehezére utat találni a számtalan emberi láb között.
20. oldal
A vörösessárga szőrű kandúrkölyök zöld szeme szinte ijesztően villogott, és szemmel láthatóan megfelelt az ízlésének a Sterling-rezidencia. Gyönyörteljesen dorombolt, miközben Caroline szakavatott mozdulatokkal vakargatta a parányi álla alatt. – És hogy hívják ezt a páratlan cicust? – Wellesley. Tudod, a Vashercegről neveztem el – mondta komoly arccal Linda.
A macska körülnézett, aztán odasétált Pennyhez, a lábához dörgölődzött, és dorombolni kezdett. Penny lehajolt és megsimogatta. – Szép cicus. – Calre pillantott. – Hogy hívják? – Fogalmam sincs. Penny megtapogatta az állat hátizmait.
Szinte az orrom előtt, alig egy méterre, tányér nagyságú szempár bukkant fel a semmiből, és én egy irdatlan szürke macska képébe bámultam.
– A pokolba Kacor! – kiáltottam dühösen,még mindig hátrálva. A macska teljes nyugalommal pislantott vissza. – Elárultál bennünket, ezeknek? Ez még tőled is aljasság!
Megfordultam. A macska a farkát a lábai köré kerítve ült, és egy, a fű felett fe-leszálldogáló, sárga dongót nézett elragadtatva.
Megpördültünk. Egy megfordított vödrön ott ült Kacor, a bozontos, szürke macska. A farkát maga köré kerítette, úgy figyelt minket, lusta pillantással.
Bemutatta Foltost, a család macskáját: elaggott, félszemű, szinte fogatlan állat, formátlan mancsokkal. Egyetlen hosszú tépőfogával határozottan vad benyomást keltett, de teljesen jámbor és szelíd volt.
Eve-nek soha nem lehetett háziállata, mert Ruth nem volt hajlandó bajlódni velük, ezért a kislány ott ücsörgött Evelyn néni kanapéján, és simogatta a doromboló macskát, Fancyt, ami már önmagában is ritka élvezetnek számított.
És ekkor – HOPP – átváltozott. A kis űrlényből egy imádnivaló cica lett.