!

Ludwig van Beethoven személy

Márai Sándor: Füves könyv
Ken Follett: Kulcs a Manderley-házhoz
Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
Philip K. Dick: Galaktikus cserépgyógyász
Friedrich Dürrenmatt: Igazság-ügy
Émile Zola: Hölgyek öröme
Eric Idle: A Mohó Gazember naplója
Milan Kundera: Lassúság
Nick Hornby: Pop, csajok, satöbbi
Robert Fulghum: Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes
Gárdonyi Géza: Ida regénye
Alfred Amenda: Eroica
Christopher Moore: Vérszívó démonok
A. S. Neill: Summerhill
Jostein Gaarder: A narancsos lány
Bill Bryson: Majdnem minden rövid története
Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba
Werner Heisenberg: A rész és az egész
John Galsworthy: A Forsyte Saga
Elizabeth Moon: A sötét sebessége
Jann S. Wenner – John Levy (szerk.): Rolling Stone – Interjúk
Julio Cortázar: Rítusok
Székely Júlia: A magányosság iskolája
Szép Ernő: Emberszag
Jean-Louis Fournier: Hova megyünk, papa?
Theodor W. Adorno – Max Horkheimer: A felvilágosodás dialektikája
Meg Cabot: Ki vagyok?
Grigorij Kanovics: Gyertyák a szélben
Riskó Géza: R-GO – Szikora és bandája
Heller Ágnes – Kőbányai János: Bicikliző majom
Markus Zusak: A könyvtolvaj
Gárdos Péter: Hajnali láz
Alan Hollinghurst: A szépség vonala
Paul Strathern: Schopenhauer
George Sbârcea: Szép város Kolozsvár
Haraszti Miklós: A cenzúra esztétikája
Colleen McCullough: Hiányzó holttestek
Ljudmila Ulickaja: Történetek gyerekekről és felnőttekről
Dániel Anna: Angyalkert
Dorothy Leeds: Önbecsülés, önmenedzselés
Hajnóczy Csaba: Hangkultúra
Steven Isserlis: Miért csapott Beethoven a lecsóba?
Mitch Cullin: Mr. Holmes
Esterházy Péter: Drámák
Okváth Anna: Szonáta gordonkára és kávédarálóra
Barsy Irma: Pincenapló
Meik Wiking: Hygge
Josh Malerman: A végzet tébolyult kereke
Wendy Holden: Túlélőnek születtünk
Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Philip Glass: Words Without Music
Umberto Eco: Pape Satan
!

Ludwig van Beethoven (Bonn, 1770. december 16.[1] (vélhetően) – Bécs, 1827. március 26.) német zeneszerző.

Joseph Haydn és Wolfgang Amadeus Mozart mellett őt tartják a bécsi klasszika harmadik nagy alakjának. Ugyanakkor zenéje a romantika jegyeit is magán viseli. Beethoven jelentősége azon is lemérhető, mennyire meghatározta a későbbi zenetörténet számos alakjának pályáját.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ludwig_van_Beethoven

!

Ludwig van Beethoven


Idézetek

>!
Röfipingvin MP

Csütörtök reggel. Hideg, szeles az idő, szürke felhők úsznak az égnek. Beethoven C-dúr miséjét hallom.

277. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ludwig van Beethoven
1 hozzászólás
>!
Röfipingvin MP

Eric éppen lejön a gumiasztalról, amikor belépek a tornaterembe. Beethoven Ötödik szimfóniájára ugrált, de az túlságosan erős ahhoz, amiről gondolkodni akarok. Eric biccent, én pedig zenét cserélek, végignézem a lehetőségeket, amíg megfelelőt nem találok. Carmen. A zenekari szvit. Igen.

268. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Bizet: Carmen · Georges Bizet · Ludwig van Beethoven
1 hozzászólás
>!
BZsofi +SP

Ha csak teheted, élj mindig úgy, hogy az emberi szellem kristályba fagyott remekműveinek egyikét mindennap megszemléld, s ha néhány pillanatra is! Ne múljon el egyetlen napod, hogy nem olvastál néhány sort Seneca, Tolsztoj, Cervantes, Arisztotelész, a Szentírás, Rilke vagy Marcus Aurelius könyveiből. Mindennap hallgass néhány ütem zenét, ha másképp nem lehet, szólaltasd meg a zenedobozon Bach, Beethoven, Gluck vagy Mozart valamely tételét. Ne múljon el nap, hogy nem nézegetted néhány percen át valamilyen jó nyomat tükrében Brueghel, vagy Dürer, vagy Michelangelo valamelyik festményét vagy rajzát. Mindezt oly könnyű megszerezni, s oly könnyű megtalálni a félórát, mely a remekművekhez szükséges! S oly könnyű megtölteni lelked az emberi tökéletesség boldog összhangjával! Gazdag vagy, akármilyen nyomorult is vagy. Az emberi szellem teljessége a tiéd is. Élj vele, mindennap, ahogy lélegzik az ember.

107

Márai Sándor: Füves könyv Gyógyító gondolatok

>!
lzoltán IP

     – Mi a bajod? – kérdezte Joe.
     – Á, az a francos rádióállomás. – Willis most Mali oxigénpalackjait vette el, de mintha meg se kottyanna neki. – Elmondom. – Lesegítette Mali ruháját, majd mindent nekiállt bepakolni a szekrénybe. – Itt ülök, várom magukat vissza, és közben rádiót hallgatok. Beethoven Kilencedik szimfóniáját játsszák. Aztán jön egy sérvkötőreklám. Aztán a „Nagypénteki varázs” Wagner Parsifaljából. Aztán egy kenőcs a lábujjak közti kipállásra. Aztán egy korál Bach Jesu, der du meine Seele kantátájából. Aztán egy végbélkúpreklám aranyér ellen. Aztán Pergolesi Stabat Materje. Aztán műfogsortisztító-reklám. Aztán a „Sanctus” Verdi Rekviemjéből. Aztán hashajtóreklám. Aztán a „Gloria” tétel Haydn Missa in Tempora Bellijéből. Aztán fájdalomcsillapító a havibajra. Aztán egy korál a Máté passióból. Aztán macskaalomreklám. Aztán… – A robot hirtelen elhallgatott, és oldalt billentette a fejét, mintha hallgatózna.

133. oldal (Agave, 2008)

1 hozzászólás
>!
Aurore 

Tudok a Gonosz létezéséről, hallottam Beethoven Holdfényszonátáját.

154. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ludwig van Beethoven
4 hozzászólás
>!
Carmilla 

(…) A városok utcáin embertorzók koldultak, falvak sokasága vált félig elhagyatottá, Napóleon megalomániája mindamellett nem teljesedhetett be. A francia forradalommal nagy reményekkel éledt kor belefúlt az Európa-szerte érezhető kétségbeesésbe. Ebben a periódusban csiszolódott Byron kifinomult nemtörődése, ért be a nagy olasz költő, Leopardi melankolikus lírája, virradt fel „egy teljesen befejezett világ” Goethe szavaiban, s ekkoriban tépte le Beethoven a Napóleonnak szóló ajánlást az Eroica szimfóniáról.

11-12. oldal, Schopenhauer élete és munkássága

Hirdetés
>!
Aurore

– Ide figyelj – mondom neki –, sokszor annyira magam alatt vagyok, hogy csak tűzoltólétrával lehet kiszedni.
– És mit csinálsz ilyenkor? – kérdezi. MIT CSINÁLSZ?
Még soha senki nem szorított így sarokba. Az emberek általában azt szokták kérdezni, mit gondolok, ők mit csináljanak.
Vigaszom nem a vallás, nem a jóga, nem a rum, még csak nem is az alvás, hanem Ludwig van Beethoven. Ő az én adu ászom. Felteszem a Kilencedik szimfóniát, fejemre rakom a fülhallgatót és lefekszem a szőnyegre. Úgy hömpölyög a zene, mint a teremtés első napja.
[…]
Beethoven az örömöt hívja segítségül, hogy szembeszálljon sorsával.
Ennyi szépségnek és igazságnak soha nem tudok ellenállni. Egyszerűen nem tudok tovább üldögélni a tél kemencesutjában, kezemet tördelve és magamat sajnálva. Egyszerűen nem tudnék a tükörbe nézni, annak a zenének az ismeretében. Nemcsak a lelki szennyet söpri el nyomtalanul, valószínűleg nátha ellen is jó.

61-2. oldal (Park Kiadó, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: Ludwig van Beethoven
2 hozzászólás
>!
Kek P

Igaz: ami Goethét illeti, azt gondolom, hogy Goethe nem német, hanem Goethe. S Beethoven se német, hanem Beethoven ő. Azért születtek abban az országban, s általuk is humanizálni igyekezett a germán fajt a Teremtő.
A professzor avval intézi el a németeket, azt mondja, legnagyobb bűnük, hogy a cigarettájukat nem lehet elszíni, se a levesüket megenni, hogy még a feketekávét is ízetlenné tudják varázsolni.
Magam a németben is a kivételt keresem, az ártatlant. Hanem a gót betűre régen nem bírok ránézni. Az mind csupa szurony. Ahogy vonultunk fölfelé, vacsora után, az a németbarát úr, akit a professzor letréfált, azt mondja néki:
– Száz év múlva mégis német lesz a világ. Meglátja, professzor úr.
– Meglátom? No az szép lesz!
Itt-ott nevetni is lehet.

163. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Johann Wolfgang Goethe · Ludwig van Beethoven
1 hozzászólás
>!
Algernon +SP

Ha olyanok volnátok, mint a többiek, múzeumba vinnélek benneteket. Együtt néznénk Rembrandt, Monet, Turner és megint csak Rembrandt képeit…
Ha olyanok volnátok, mint a többiek, klasszikus lemezeket ajándékoznék nektek, először Mozartot hallgatnánk együtt, azután Beethovent, azután Bachot, azután megint Mozartot.
Ha olyanok volnátok, mint a többiek, rengeteg könyvet vennék nektek, Prévert-t, Marcel Aymét, Queneau-t, Ionescót, és megint Prévert-t.
Ha olyanok volnátok, mint a többiek, moziba vinnélek benneteket, régi filmeket néznénk együtt, Chaplint, Eizensteint, Hitchcockot, Buñuelt, és megint Chaplint.
Ha olyanok volnátok, mint a többiek, előkelő vendéglőbe vinnélek benneteket, burgundit rendelnék, és megint burgundit.
Ha olyanok volnátok, mint a többiek, együtt teniszeznénk, kosaraznánk, röplabdáznánk.
Ha olyanok volnátok, mint a többiek, együtt másznánk fel a gótikus harangtornyokba, hogy madártávlatból lássuk a tájat.
Ha olyanok volnátok, mint a többiek, divatos cuccokat vennék nektek, hogy ti legyetek a legszebbek.
Ha olyanok volnátok, mint a többiek, régi, nyitható tetős kocsimon vinnélek bennetek bálba a menyasszonyotokkal.
Ha olyanok volnátok, mint a többiek, dugnék nektek egy kis suskát, hogy ajándékot vehessetek a menyasszonyotoknak.
Ha olyanok volnátok, mint a többiek, és megnősülnétek, nagy lakodalmat csapnánk.
Ha olyanok volnátok, mint a többiek, lennének unokáim.
Ha olyanok volnátok, mint a többiek, talán nem félnék annyira a jövőtől.
De ha olyanok volnátok, mint a többiek, olyanok lennétek, mint mindenki.
Talán iskolakerülők lettetek volna.
Bűnözők lettetek volna.
Megbütyköltétek volna a kipufogótokat, hogy nagy lármát csapjatok.
Munkanélküliek lettetek volna.
Jean-Michel Jarre-t szerettétek volna.
Hülye csajt vettetek volna feleségül.
Elváltatok volna.
És talán fogyatékos gyerekeitek születtek volna.
Hát ezt megúsztuk.

>!
BorsoB

Minden atom, amely az olvasót felépíti, valamikor már több csillagnak is része volt, és több millió élő szervezeté is. Olyan sok atomból állunk, és ezek sorsa halálunk után olyan különböző, hogy atomjaink közül körülbelül egymilliárdnak jó esélye van arra, hogy előzőleg valamikor Shakespeare teste felépítésében működtek közre. További egy-egy milliárdra számíthatunk Buddhából, Dzsingisz kánból és Beethovenből, vagy bárki másból, aki előttünk legalább egy-két évszázaddal élt. Mivel az atomoknak kell néhány évtized, mire alaposan elkeverednek a világban, ne is számítsunk rá, hogy egyhamar eljut hozzánk egy csipet Elvis Presley.

130. oldal