!

Lucy Montrose személy

Kerstin Gier: Rubinvörös
Kerstin Gier: Zafírkék
Kerstin Gier: Smaragdzöld

Idézetek

>!
brabiviki

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Szép volt. Úgy gondoltam, lassan itt az ideje, hogy én is hozzájáruljak néhány kenetteljes szóval a beszélgetéshez. De mit is mondhatnék?
Anya, tudom, ki vagy. Gyere, hadd öleljelek meg ?
Lucy, megbocsátom, hogy elhagytál. Akkor most már senki és semmi nem választhat el minket egymástól?
Valami furcsa hangocskát adhattam ki magamból, amelyt Gideon – teljesen jogosan – egy hisztérikus roham kezdeteként értelmezett. Átölelte a vállamat, és megtámasztott, még épp idejében, mert a lábam hirtelen mintha képtelen lett volna tovább tartani a testem a súlyát.

359. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Gideon de Villiers · Gwendolyn Shepherd · Lucy Montrose
4 hozzászólás
>!
mashogytelik

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Meg kellett volna ölnöd, amikor alkalmad nyílt rá – bólintott Paul szomorúan. – Becsapott minket. Figyelj rám! Nincs sok időm, bármelyik pillanatban temportálhatok. De fontos, hogy előbb meghallgass.
– Eszemben sincs! – Gideon zöld szemében harag szikrázott. – Ha tudtam volna, hogy ma itt talállak, magammal hoztam volna egy kémcsövet…
– Hiba volt szövetkezni vele – hadarta Paul. – Lucy kezdettől fogva ellenezte. De én azt hittem, ha segítünk a Szövetségnek ártalmatlanná tenni a grófot… Késő bánat! – Ekkor a gyomrához kapott. Ujjai beleütköztek az összekötözött levélkötegbe, amelyet a kabátjába rejtett. – Tessék! Vidd ezt magaddal, kölyök!
Gideon tétován nyúlt a csomagért. – Ne nevezz többé kölyöknek! Fél fejjel magasabb vagyok nálad.
– A jövendölésnek arról a részéről van szó, amelyet Saint Germain eddig eltitkolt az Őrzők elől. Tanácsos lenne elolvasnod, mielőtt hanyatt-homlok visszarohannál a hőn szeretett grófodhoz, hogy bemárts minket. Ó, te jó ég! Lucy megöl, ha megtudja.
– Ki garantálja nekem, hogy ezek nem hamisítványok?
– Egyszerűen olvasd el őket! Akkor megtudod, miért loptuk el a kronográfot. És miért akartuk megakadályozni, hogy a gróf bezárja a vérkört. – Paul levegőér kapott. – Gideon vigyáznod kell Gwendolynra! – tette hozzá sietve. – Meg kell védened őt a gróftól!
– Bárkitől megvédeném Gwendolynt! – Gideon szemében büszkeség csillant. – De nem tudom, mi közöd van neked ehhez.
– Nagyon is sok közöm van hozzá, fiú! – Paulnak vissza kellett fognia magát, nehogy túl sokat áruljon el. Ha ennek a kölyöknek akár halvány fogalma lenne az egészről… – gondolta.
Gideon karba tette a kezét. – A ti árulásotok miatt Alastiar emberei majdnem megöltek minket a Hyde Parkban. Gwendolynt és engem! Szóval aligha fogod elhitetni velem, hogy számít neked, miként szolgál az egészsége.
– Fogalmad sincs… – Paul elhallgatott. Egyszerűen nem maradt több ideje. – Mindegy. Hallgass ide! – Arra gondolt, amit Lucy mondott, és megpróbált nyomatékosságot csempészni a hagjába. – Egyszerű kérdés – egyszerű válasz: szereted Gwendolynt?
Gideon egy pillanatra sem vette le Paulról a szemét. Tekintetében valami fel-fellobbant, ezt Paul világosan látta. Talán bizonytalanság? Na, szép! A karddal ugyan jól bánt a fiú, ám az érzelmek terén meglehetősen kezdőnek tűnt.
– Gideon! Tudnom kell a választ! – sürgette Paul türelmetlenül.
A fiú arcvonásai hirtelen ellágyultak. – Igen – bökte ki végül.
Paul dühe egy szempillantás alatt elszállt. Lucy előre tudta. Hogyan is vonhatta kétségbe? – Akkor olvasd el a papírokat! – mondta még gyorsan. – Csak akkor értheted meg, valójában miféle szerepet játszik Gwendolyn, és mennyit kockáztat.
Gideon rámeredt. – Ezzel meg mit akarsz mondani?
Paul előrehajolt. – Gwendolyn meghal, ha te nem lépsz közbe. Te vagy az egyetlen, aki képes megakadályozni a tragédiát. És benned megbízik… a jelek szerint.

356-357. oldal

>!
bzsolti10

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Lucy sóhajtva nézett utána.- Azt hiszem, soha nem szokom meg ezt a nevet.

445. oldal, legutolsó mondatok

Kapcsolódó szócikkek: Lucy Montrose
>!
Linducka

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Egészen biztosan örülni fog – szakította félbe Paul a szóáradatot. Egyik kezét Lucy vállára tette, és gyengéden megcsókolta az arcát. – Gwendolyn pontosan olyan jószívű és szeretni való ember, mint te. És mint Grace. – Paul megköszörülte a torkát, hogy leplezze hirtelen támadt maghatottságát. – Én sokkal inkább attól tartok, amikor Gwendolyn és az a kis gazfickó közli velem, hogy nagyapa leszek – tette hozzá. – Remélem, hogy még várnak vele néhány évet.

445. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lucy Montrose · Paul de Villiers
>!
Vikiwi

Lucy még szélesebben mosolygott. – Hogy is mondja mindig Lady Arista?
Most már én sem bírtam komoly arcot vágni. – Gyermekem, telecsöpögteted itt nekem a jó párnákat! – mondtuk egyszerre.

359. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Gwendolyn Shepherd · Lady Arista · Lucy Montrose
>!
Annamarka

Az Őrzők krónikái
1949. augusztus 14.

15 órától 18 óráig. Lucy és Paul megjelent az irodámban, hogy elapszáljanak. Az újjáépítésről és bizonyos városrészek szanálásáról beszélgettünk, és arról a hihetetlen tényről, hogy a Notting Hill az ő idejükben az egyik legfelkapottabb és legdivatosabb városrész lesz. (Ők úgy mondják: „trendi”.) Ezenkívül hoztak egy listát, amelyen szerepel az összes Wimbledon-győztes neve 1950-ig visszamenőleg. Megígértem, hogy a fogadásokon nyert pénzből alapot hozok létre a gyerekeim és az unokáim egyetemi tanulmányainak finanszírozására. Azt is fontolóra veszem, hogy megvásárolok egyet-kettőt a Notting Hill-i leromlott ingatlanok közül. Soha nem tudhatja az ember.

Feljegyezte: Lucas Montrose, 3. fokozatú adeptus

283. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lord Lucas Montrose · Lucy Montrose · Paul de Villiers
Hirdetés
>!
Annamarka

– Készen állok. És te, hercegnőm?
– Készen állok, ha te is felkészültél.

334. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lucy Montrose · Paul de Villiers
>!
Amadea

Az Őrzők krónikái
1948. június 12.

Paul de Villiers, a Fekete Turmalin, ma a megbeszéltek szerint megérkezett az 1992-es évből, hogy az irattárban elapszáljon. Ezúttal egy vörös hajú lány társaságában jelent meg, aki azt állította, hogy Lucy Montrose-nak hívják, és adeptusunk, Lucas Montrose unokája. Minden tekintetben rendkívüli hasonlóságot mutatott Arista Bishoppal (Nefrit vonal, 4-es orbszervációs szám).
Lucas irodájába vezettük őket. Most már mindannyiunk számára világos, hogy Lucas Arista kezét fogja megkérni, és nem Claudine Seymore-ét, ahogyan korábban reméltük. (Bár meg kell hagyni, Aristának szebb lába van, és tényleg kiváló a fonákütése.)
Felettébb különös érzés, amikor az embert meglátogatják a saját unokái, még mielőtt gyerekei születnének.

Feljegyezte: Kenneth de Villiers, Belső Kör

237. oldal

>!
Kim_H_Angel

– Feleségül akarsz venni? A Titanicon? Megőrültél?
– Olyan romantikus lenne!
– Kivéve azt a részt, amikor jéghegynek ütközünk. – A nő a férfi mellkasára fektette a fejét, arcát zakójába rejtette. – Annyira szeretlek – suttogta.

10. oldal, Előszó

>!
Vany

– Szerelmes a fiúba.
– Nem szerelmes.
– De igen. Csak még ő maga sem tudja.
– És akkor te honnan tudod?
– Ó, hát onnan, hogy a fiú egyszerűen ellenállhatatlan. Te jó ég, láttad a szemét? Zöld, akár egy tigrisé. Azt hiszem, nekem is megreszketett kissé a térdem, amikor olyan dühösen rám villantotta.

Kapcsolódó szócikkek: Lucy Montrose · Paul de Villiers