Lucille Delacourt személy
Idézetek
Kétségbeesetten vágytam valakire, aki átölel és megnyugtat, hogy minden rendben van.
165. oldal
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
[…] Nem hatolt belém, csak síkos szeméremajkaim között játszadozott.
– Kérlek – nyöszörögtem, feltoltam a csípőmet, hogy megkönnyítsem számára a bejutást.
– Kérlek? Csak ennyi?
Bár nem láttam az arcát, hangjából ítélve jól szórakozott, de ezúttal biztos voltam a válaszban:
– Kérlek, uram!
– Mit szeretnél, cicám? Akarod, hogy benned legyek, a te édes kis segged megnyílik, hogy mélyen befogadjon? Meghágjalak úgy istenigazából? Hogy velem élvezz, amikor benned vagyok?
Fülembe suttogó, izgatóan rekedtes, mégis puha, mély hangja meglágyította volna a követ is. […]
79-80. oldal
De nem értem rá azon filózni, hogy miért éppen engem választott vagy hogy mi lesz ezután, most csak érezni és élvezni akartam.
19. oldal
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
A gondolkodás azonban nehéznek tűnt most, mert ő addig izgatta-kínozta különféle testrészeimet, míg majdnem nyüszítettem a kielégülésért.
35. oldal
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
– Álmomban előttem térdeltél, és leszopott az a csodálatos szád. – Ujja megint végigfutott a homlokomon, hátrasimítva nedves hajamat. – Segítenél nekem elélvezni, cicám?
– Igen – sóhajtottam, aztán felnyögtem a fájdalomtól, amikor belemarkolt a hajamba.
– Csak egy igen?
– Igen – törtem az agyam a megfelelő válaszért –, uram?
Elismerően hümmögött, miközben kigombolta a nadrágját és kitette elém a lényeget.
– Nem ígérem, hogy gyengéd leszek – mondta kiszáradt torokkal, a gerjedelemtől rekedt hangon –, túl sokat gondoltam erre a pillanatra, de azt megígérhetem, mindig befejezem, amit elkezdek.
74. oldal
Pontosan úgy történt, mint a liftben – egyetlen érintésétől elvesztem, és minden porcikámmal kívántam őt.
34. oldal
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
Ziháló sóhajok röppentek ki a számon, amikor ajkai lejjebb kalandozva a nyakam érzékeny bőrét ízlelgették-kóstolgatták.
– Vegyél a szádba – mormolta, miközben nyelve felsiklott a nyakamon az államig.
– Látni akarlak, ahogy térdelsz , ahogy a tökéletes kis szádba veszed a faszomat….
17. oldal
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
Hirtelen belemarkolt a hajamba, és hátrarántotta a fejemet. Felsikoltottam, a meglepetéstől elkaptam a kezét, amikor hátranézve megpillantottam az arcát. Kemény volt, akár a gránit, zöld szeme kegyetlen, de a hangja simogató, mint a selyem.
– Nem szeretem, ha valaki ellenkezik velem. Ha egyszer azt mondom, hogy tégy meg nekem valamit, akkor elvárom, hogy azonnal meg is tedd, mert ha nem, annak lesznek következményei. – Még szorosabban markolta a hajam. – Térdre!
A hajamat markoló kéz nyomásának engedelmeskedve azonnal letérdeltem. A harisnyatartó pántjai meghúzódtak hátul a combomon és a fenekemen, egyáltalán, fura érzés volt, bár a hajamba markoló kéz okozta fájdalom elhomályosította. A fejem hátrafeszült, így láttam, amint Jeremiah fentről figyel engem.
– Élvezed, igaz? – kérdezte elfúló hangon.
Igen , az istenit! Áruló testrészem megint tűzbe jött, lubickolt a kikényszerített engedelmességben, még akkor is, ha meglepett, amibe megint belekeveredtem. Jeremiah keze egyszer csak lejjebb vándorolt az arcomra.
– Gyönyörű, ahogy itt térdelsz előttem. Értened kell, miért vágyom rá annyira, hogy a szádba vedd a farkamat.
Megborzongtam a szavak durvaságától, meg attól, hogy az arcomtól centikre marokra fogja a nadrágban dudorodó dákóját.
71-72-73. oldal
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
A vállára hajtottam a fejemet. Teste hirtelen megfeszült, és már arra gondoltam, hogy jobb, ha elhúzódom tőle, de ő ugyanolyan váratlanul ellazult, aztán hevesen magához szorított. Isteni illata volt, mint a csokoládénak és a meggynek együttvéve. Mivel elég közel volt a nyaka, csak meg kellett volna fordítanom a fejem, hogy kipróbáljam, ugyanolyan jó-e az íze is, mint az illata…
Nem engedhettem a csábításnak, sőt emlékeztetnem kellett magam, hogy a terem tele van emberekkel, akik közül jó néhányan figyelhetnek bennünket, ezért inkább fölemeltem a fejem a válláról, viszont nem húzódtam el Jeremiah-tól.
Ő mintha olvasott volna a gondolataimban, még jobban magához szorított, és a hasamhoz préselte a nadrág alatt merevedő szerszámát. Kéjesen belesajdult a gyomrom, belebizsergett az egész testem, és halk sóhaj röppent ki a számon. Az ő reakciója maga volt számomra a leghatásosabb drog, a legjobb ajzószer, amitől legszívesebben elvonszoltam volna őt egy félreeső helyre, ahol mindenféle bűnös dolgot művelhetnénk.
Amikor egymásra néztünk, az ő szeméből is ugyanaz a vágy sugárzott; még szorosabban fogta a derekamat, annyira, hogy nekifeszültem kőkemény férfiasságának, mire az volt a válasz, hogy a lábam közét elöntötte a forróság.
118-119. oldal