Lucien (Halál) személy
Idézetek
– Felelj a kérdésére, vagy lelöklek – mondta Anja. – És esküszöm az istenekre – hogy rohadnának meg ott, ahol vannak hogy amíg magatehetetlenül próbálod összekaparni magad, megkeresem a kis barátnődet, és elküldöm neked az egyik ujját.
Danika megcsonkításának már a puszta gondolatától vérvörös függöny ereszkedett Reyes elméjére. Danika… bántódása esik… Ne válaszolj. Ne hagyd, hogy hatalmába kerítsen a düh.
– Ha hozzá mersz érni…
– Vigyázz, mit beszélsz! – fortyant föl Lucien, és még szorosabban ölelte magához a nőjét.
Forró levegő töltötte meg a tüdejét,
reszketni kezdett. Lucien. Fenséges sebhelyek, ellenállhatatlan
közöny, és örök szolgálat a Halál démonának: ez volt Lucien.
A harcos éppen háttal ült egy asztalnál, és halhatatlan barátjára,
Reyesre emelte kifürkészhetetlen tekintetét.
14. oldal
[Lucien] „There has to be something we can do.”
„Maybe Aeron can just obliterate the entire world,” Torin said in that annoyingly wry tone. „That way, all possible future targets will be eliminated and we'll never have to have this discussion again.”
Aeron bared his teeth. „Do not make me hurt you, Disease.”
Those piercing green eyes glowed with wicked humor and Torin offered a mockingly feral grin. „Have I hurt your feelings? I'd be happy to kiss you and make you feel better.”
Before Aeron could leap across the room – not that he could do anything to Torin – Lucien said, „Stop.”
– Látom, nem tetszik az ötlet. Nagyon be vagy táblázva?
– Valami olyasmi – mormolta a harcos.
– És mit szólnál a holnaphoz? Akkor ráérsz?
– A következő néhány hétre betelt a naptáram.
– És semmiképpen nem tudnál beiktatni egy kis élet-halálra szóló küzdelmet?
– Állati – bólintott elismerően Strider. – De miért nem repítettél ide mindnyájunkat?
Lucien helyett ismét Paris felelt:
– Reyes lehányta az ingét, amikor legutóbb magával vitt minket. Én még életemben nem nevettem olyan jót, mint akkor, de Luciennek nincs humorérzéke, és megesküdött, hogy többet soha nem repülhetünk vele.
– Csodálkozom, hogy nem mesélsz arról, amikor elájultál – vetette közbe galádul Lucien.
– Mit hallok! – kuncogott Strider. – Elájultál? Ahogy a gyerekek szoktak? Basszus, nézzétek azt a hegyet – szakította félbe a mondandóját, amikor megpillantotta a teraszról elébük táruló látványt. – Tisztára, mint az Olümposz.
– Figyelj ide – nézett Paris bosszúsan Lucienre. – Mondtam, hogy csak beütöttem a fejem.
– Attól még ugyanolyan kisgyerek maradsz – vetette oda Strider a válla fölött.
119-120. oldal
– Beszéljünk fontos dolgokról – mondat. – Mikor próbálsz meg újra meggyilkolni?
[…]
– Nem tudom.
– Nem lesz ideges ez a Kroni gyerek, ha nagyon megváratod?
– Nem adott meg határidőt.
– Akkor mit szólnál hozzá, ha mondjuk száz év múlva térnénk vissza ehhez a kérdéshez?
Lucien felhorkant, pedig tudta, hogy éppen Anja próbálja őt felvidítani.
– Látom, nem tetszik az ötlet. Nagyon be vagy táblázva?
– Valami olyasmi – mormolta a harcos.
– És mit szólnál a holnaphoz? Akkor ráérsz?
– A következő néhány hétre betelt a naptáram.
– És semmiképpen nem tudnál beiktatni egy kis életre-halálra szóló küzdelmet?
Neked bármit.
– Sajnálom.
– Kezdem azt hinni, hogy nem veszed elég komolyan ezt a gyilkolósdit.
– Ó ne aggódj. Véresen komolyan veszem.
Sajnos.
– Értem – sóhajtott fel gyászosan Anja. – És mi a helyzet egy kis romantikával? Az beleférne?
172. oldal
Lucien leaned against the pool table, his hideously scarred face revealing nothing. His arms were crossed over his massive chest, and those disconcerting eyes of his watched Aeron intently.
„I'm not going to say it, but you know what I'm thinking, right?” Aeron asked dryly.
Yes, [Maddox] knew. He was as bad as Paris – if not worse.
„Children,” Lucien muttered, rolling his eyes.
„Mommy,” Aeron replied, but there was no heat in his tone.