!

állat

J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura
Bán Mór: A Hajnalcsillag fénye
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
George R. R. Martin: Varjak lakomája
Neil Gaiman: Csillagpor
Lázár Ervin: Csillagmajor
David Eddings: A mágia királynője
Erich Kästner: Május 35.
Nicholas Evans: A suttogó
Alexandre Dumas: A három testőr
George R. R. Martin: Trónok harca
Kassai Lajos: Lovasíjászat
Janikovszky Éva: Égigérő fű
Mark Helprin: Téli mese
Nemes Nagy Ágnes: Az aranyecset
Móra Ferenc: Dióbél királyfi
Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete
Kormos István: Az égigérő fa
Lázár Ervin: Hapci király
Charles Dickens: A Christmas Carol
Passuth László: Esőisten siratja Mexikót
Sara Gruen: Vizet az elefántnak
Enrique Vila-Matas: Bartleby és társai
Dornbach Mária (szerk.): Butuk Miska
Ian Reader: A sintoizmus
C. S. Lewis: The Horse and His Boy
Borsa Gedeon: Csízió, vagyis a csillagászati tudománynak rövid és értelmes leírása
Geszer kán, a tíz világtáj ura
Bojtár Endre – Nagy Ilona (szerk.): A csodamalom
Per Petterson: Lótolvajok
Bárány Tamás: Emberi hang
Iulius Caesar: Iulius Caesar feljegyzései
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 1. – Kezdet
Bodor Ádám: A tanú
Konyhás István: A lovak világa
Köves Erzsébet (szerk.): Interjú I-II.
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 3. – Egyedül
Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág 1. – A csodaszarvas
Jane Goodall: Nálatok vannak még állatok?
Jack London – H. G. Wells: Ádám előtt / Kőkori történet
Vas Gereben: Adomák
Jordan Jovkov: Albena
Jókai Mór: A cigánybáró / Sárga rózsa
Xenophón: Xenophón filozófiai és egyéb írásai
Carla Poesio – Szalai Lilla (szerk.): Orosz népmesék
Iszaak Babel: Napló, 1920
Vlagyimir Szorokin: Hóvihar
Márkus István: Mikulás a kenguruk szigetén
José Cardoso Pires: Országút vándorai
Renato Caporali – Szalai Lilla (szerk.): Arab népmesék
Carla Poesio – Rét Viktória – Szalai Lilla (szerk.): Négy égtáj népmeséi
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény
Kovács Kovi István: Bűnös élvezet
Patrick Rothfuss: A bölcs ember félelme
Diana Gabaldon: Szitakötő borostyánban
Tőkei Ferenc (szerk.): Kínai szofisztika és logika
Benedek Elek: A szép Katarina
Jennifer Ashley: Lord Cameron bűnei
Géczy József (szerk.): Hetedhétország
Ipolyi Arnold (szerk.): A tengeri kisasszony
Dan Wells: Fragments – Töredékek
Moskát Anita: Bábel fiai
Morris L. Venden: Ismerjük meg Istent
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló
Rostás-Farkas György: A cigányság hagyomány- és hiedelemvilága
Sirokai Ferenc: Hazatérés
Lehoczki Károly: Az ismeretlen kert
Holly Smale: A lány, aki távolról tökéletes
James Goss – Douglas Adams: A halál városa
Bodor Attila: A ló, aki édességet tüsszentett
On Sai: Apa, randizhatok egy lovaggal?
Benkő László: Dzsingisz szürke szolgálója
Marie Rutkoski: The Winner's Curse – A nyertes átka
Füredi János (szerk.): Pszichoterápiás esettanulmányok
Emily St. John Mandel: Tizenegyes állomás
J. L. Armentrout: Be with me – Légy mellettem
Lawrence Anthony – Graham Spence: Babilon bárkája
Böszörményi Gyula: Ármány és kézfogó
Orhan Pamuk: A piros hajú nő
Barsy Irma: Pincenapló
Vivien Bodre: The Real Love
Hillary Jordan: Mudbound
Sarah J. Maas: Tower of Dawn – A hajnal tornya
!

!

!

A ló (Equus caballus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó faj. Ma már csak háziasított vagy háziasítottból visszavadult formáiban ismert. Legközelebbi rokona a vadló (Equus ferus). Egyes nézetek szerint a ló és a vadló egyazon faj, az Equus ferus eltérő alfajai. Ebben az esetben a ló fogalmát tágabban használjuk, amelybe beleértjük a vadlovat is, amelytől a háziasított alfajt a házi ló névvel különböztetjük meg (Equus ferus caballus).

(Forrás: Wikipédia: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ló)


Idézetek

>!
Jaumijau

Táltos ide, táltos oda, azért én csak ló vagyok. Aki rajtam ül, annak okosabbnak kell lennie.

A legkisebb boszorkány

Kapcsolódó szócikkek:
>!
takiko P

A másik különleges állat a ló. A ló mitikus értelemben a kami hátasa és hírnöke is. A ló több fontos szertartásban szerepel, felvonuláskor például szimbolikusan ő hordozza a kamit, a rítusok alatt pedig díszesen felszerszámozva jelképezi őt. (…) Bizonyos szentélyek ezért lovakat tartanak. Mivel a lótartás nem olcsó mulatság, számos szentélynek le kellett mondania róla, míg mások, például a Fusimi Inari-szentély sokkal praktikusabb megoldás mellett döntött: életnagyságú falovakat állítottak.

78. oldal

Kapcsolódó szócikkek:
>!
meacska

A Battyhány térről figyelték a lassan hömpölygő Dunát, ahogy visszatükrözi Budapest fényeit, és várták a villamost. Dávidnak eszébe jutott egy jelenet, ahogy Nimród az esti folyóparton áldozati rituálét mutat be. Dübörgött benne a pálinka, de rajzolni akart. A többiek beszéde eltávolodott tőle, a régmúltba repítette a víztükör, ahol a hős éppen átvágja egy kanca torkát. Képzeletben megtervezte a ló izmait, kacsként kunkorodó sörényét, a szügyét színező vért. Nyerített haláltusájában, fogai világlottak a sötétben.

26. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Budapest · · Nimród · pálinka
>!
meacska

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

– Ha választhatnál, melyik ló akarnál lenni? Az igásló keményen dolgozik, de ő kapja a legjobb állást? A legjobb abrakot?
Mormolás.
– Így van. A parádés lovak. Őket dédelgetik, etetik, és csak felvonulásnál vagy vadászaton kell dolgozniuk.
Folytatta. – Így hát, ha kurvának mész, okosan csináld. Nem akarsz kikötői repedtsarkú lenni, hercegnő akarsz lenni.

Kapcsolódó szócikkek:
>!
imma A+P

Ha esetleg nem tudnátok, a barnás szőrű, sötét sörényű és farkú lovat hívják pej paripának, vagy ha kedveskedve akarják mondani: pejkónak.

15. oldal, Az oktondi tibbóiak

Kapcsolódó szócikkek:
3 hozzászólás
>!
Bori_L P

Amikor először jártam Mongóliában, azt gondoltam, hogy itt nagyon jó lehet lónak lenni.

97. oldal Tahki, avagy Przsewalszkij-ló

Jane Goodall: Nálatok vannak még állatok? Igaz történetek az állatok megmentéséről

Kapcsolódó szócikkek:
>!
le_miserable

(…) a ló szépséges állat, de a legszebb talán benne, hogy úgy lép, mintha örökké zenét hallana.

14. oldal

Kapcsolódó szócikkek:
>!
lzoltán IP

     – Először csak hangjukat hallottam… olyan hang ez, amilyenhez foghatót sohasem hallottam. Aztán láttam őket. Külön van ember és külön a szörnyeteg. Hím és nőstény van belőle. Egyike fehér, másik barnás, majd sötétebb színű. Láttam, amint a hím rá akart rohanni a nőstényre. Ágaskodott, nyihogott, toporzékolt, mintha szellemek szállták volna meg. Míg jön gazdájuk, szíjat vet nyakukba, oldalukba mélyeszti sarkát, hátukon terem. E pillanatban következik be a titokzatos egyesülés, melyet te láttál a képeken, nagyuram. Állat és ember egybeolvad, a négylábú kezes lesz és szelíd, megáll vagy rohan, lépésben jár, ugrik vagy ágaskodik, ahogy akarja a harcos.

Negyedik rész – Tenochtitlán, 1. fejezet (Szépirodalmi, 1974)

Kapcsolódó szócikkek:
>!
Carmilla 

    A lótartás is hagyományos szokás. A ló tulajdonképpen nem is háziállat, hanem társ. Ha gazdája nem is eszik, a lónak meg kell adni, ami jár neki. Az istálló gondozása, tisztán tartása fontosabb, mint a házé, amelyben laknak.

64. oldal, Vásári szokások (Cigány Tudományos és Művészeti Társaság, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: