Lesznai Anna személy
Idézetek
A kert Lesznai Anna költészetében egy belső világ rávetítése a természetre.
83. oldal - Vezér Erzsébet: Lesznai Anna költői világa
Lesznai Anna: Lesznai-Képeskönyv Lesznai Anna írásai, képei és hímzései
De a legmelegebb Ady szava: „Abban a kis szabadcsapatban, mely Magyarországon egy szebb és jobb jövőért harcol, ebben a szép, reformáló harcban – kevés a nő. És azok között is sok a Cleopatra, a Sappho, a szerepet játszó nők, a Júliák. De Lesznai Anna a társ, az igazi társ, és nemcsak társ, hanem bátor ember is. Bátor harcostárs. Az emberségével, a bátorságával ugyanazért harcol, mint a férfitársak, de a maga asszonyi érzéseivel.”
2. kötet - 179. oldal
1919-ben a Tanácsköztársaság Közoktatásügyi Népbiztossága megbízta Lesznai Annát, hogy – mint az iparművészek ekkor megalakult szövetségének egyik vezetője – készítsen tervezetet a nyolcosztályos alapiskola és a négyosztályos középiskola rajztanításának újjászervezésére. Lesznai örömmel fogott a nagyszabású munkához, de tervezete az ellenforradalom uralomrajutása után természetesen már nem jelenhetett meg. (A kézirat különben mind a mai napig nem került elő, csak utalásokból, visszaemlékezésekből tudunk róla valamit.) Lesznai Anna Ferenczy Károlynál, majd Hollósy Simonnál tanult festeni, Párizsban pedig Lucien Simon iskolájában. Fiatal korától kezdve sokat olvasott művészetelméletről, a vasárnapi körben pedig művészetfilozófiai vitákban vett részt. Még a Tanácsköztársaság előtt szoros baráti kapcsolatba került a festők közül Kernstok Károllyal, Rippl-Rónai Józseffel és Berény Róberttel. Bécsben Ferenczy Bénivel és Kassákkal bővült ez a baráti kör, a két háború között Budapesten pedig Dési Huber István és Vilt Tibor csatlakozott hozzá. A harmincas években festő barátaival folytatta azokat a heves művészeti vitákat, amelyeknek egykor a vasárnapi körben volt részese.
Máli a berlini próba után kétely nélkül kötötte össze életét Gerggel, nem félt, hogy a korkülönbség akadálya lesz a kapcsolatnak. Igaza lett.
………..
Máli és Gerg több mint ötven éven át kitartottak egymás mellett.
70. oldal
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 92% Magyar irodalmi szerelmeskönyv
E kötet női íróit az erotikus lektűrszerző (Erdős Renée), a férfias női költő (Nemes Nagy Ágnes), a csúnya vénlány (Czóbel Minka), az írófeleség (Kosztolányiné Harmos Ilona), és az emigráns asszonyi őstehetség (Lesznai Anna) skatulyái tartják fogva. A skatulyák minden esetben dzsenderalapúak: az írók női író volta megkerülhetetlen elemük. Valamint – az irodalomértelmezés rögzült eljárásainak következtében – ezáltal esztétikai minősítést is magukkal vonnak.
25. oldal
„A kedves jó Illés Endrének, aki annyit fáradt kéziratommal, míg végül még könyvvé is fogja varázsolni – hálás szeretettel és félelem nélkül – Lesznai Anna, azaz a Máli. (Írtam 1963. augusztus havában, szemüvegemet nem lelve és kissé reszkető kézzel.)”
2. kötet - 185. oldal
A századelőn indult a huszadik század egy másik rendkívül sokoldalú nőművésze, Lesznai Anna, aki különféle kreatív tevékenységek, egyszersmind a különféle intellektuális körök, mozgalmak közti átjárás jellegzetes képviselője. Nagypolgári családi háttere és szellemi környezete kedvező körülményeket teremtettek a független alkotáshoz. Szoros személyes és gondolati szálakkal kötődött a polgári radikális mozgalmakhoz, a Vasárnapi Körhöz csakúgy, mint a Nyugathoz vagy a Nyolcakhoz. Egyaránt alkotott a szecessziós képző- és iparművészet, a mese, a költészet és az önéletrajzi nagyregény műfajaiban. Kezdetben volt a kertcímű (újrakiadásra érett), sokműfajú, család-, fejlődés-, korrajz-, és kulcsregényében többek között a zsidó nagypolgári és magyar dzsentri identitása-kötődése közti feszültséget rajzolja meg.
105. oldal