Lena Morrissey személy
Idézetek
– Néha – mondta Ev, és átölelte a nyakamat – jobb, ha az ember egyszerűen csak követi Jimmyt.
– Normális vagy? Hiszen akkor semmi perc alatt a pokolban kötnénk ki!
– Nem elképzelhetetlen. De mivel téged nagyon kedvel, szerintem onnan is visszahozna épen és egészségesen.
274. oldal
Vettem egy nagy levegőt. Aztán még egyet. Csak szépen, nyugodtan. Lazán, mint a kazán.
23. oldal
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
Az iroda sarkából ekkor hangos nevetés csattant fel. Egy nagyon jóképű, hosszú szőke hajú pasi vigyorgott rám. Örülök, hogy legalább a szőke herceg ilyen jól mulatott az egészen, mert nekem valószínűleg ez volt az utolsó munkanapom.
Na várjunk csak, ez nem Mal Ericson a Stage Dive-ból?
Eszem-faszom, ez tényleg ő!
Ami azt jelenti, hogy a többi három pasi biztosan a banda többi tagja. Próbáltam nem bámulni őket, de a szemem nyilvánvalóan saját akarattal rendelkezett. Hírességek. Hűha! Legalább még utoljára láthattam őket ilyen közelről, mielőtt lapátra tesznek. Így ránézésre nem tűntek olyan nagyon másnak, mint mi, hétköznapi emberek. Talán kicsit jóképűbbek voltak, de ennyi. Nemrég megfogadtam, hogy soha többé nem kezdek egyetlen férfival sem, ám a szívem egy kicsit tagadhatatlanul gyorsabban kezdett verni. Két, egyformán sötét hajú és egyformán megnyerő arcú pasi összebújva hajolt éppen egy halom papír fölé. Biztosan ők lesznek David és Jimmy Ferris, a testvérpár. Ben Nicholson, mind közül a legnagyobb darab, elnyúlva ült a székében, két kezének ujjait a tarkója mögött összefonva. Aludt. Minden tiszteletem. Ennél jobb módszer nem is kellett egy unalmas tárgyalás átvészelésére.
Mal az ujjaival integetett.
– Szóval Lena Morrissey, jól hallottam?
– Igen.
– Tetszel nekem. Van humorod.
9. oldal
– Az expasikból álló gyűjteményem nem éppen az, amire az ember olyan nagyon büszke lehet.
– Annyira gázos a helyzet?
– El sem tudod képzelni, mennyire! Eddigi rövid életem alatt jártam olyannal, aki megcsalt, egy tolvajjal, egy látens meleggel, egy lábfetisisztával meg egy csomó olyan pasival, akik csak annyit akartak, hogy rajtam keresztül megismerkedhessenek a nővéremmel.
– Mi bajod volt a lábfetisisztával?
– Hogy állandóan pántos magas sarkút kellett hordanom. Teljesen kikészült a lábujjam.
– Ja, értem.
189-190. oldal
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
– Miss… akárki! – folytatta. – Azonnal húzz vissza az üzletbe, és hozz nekem egy olyan fánkot, amit kértem!
– Morrissey. A nevem Léna Morrissey. – Átadtam neki egy szalvétát, de közben gondosan ügyeltem, nehogy hozzáérjek, mert egy vérprofi, mint én, soha nem létesít fizikai kapcsolatot. Na és persze egyébként is végtelenül undorító volt az egész pasi. – És ez a magáé.
– Mi ez?
– Egy üzenet a fánkbolt igazgatóhelyettesétől, amiben bocsánatot kér, hogy jelenleg nem tudnak hosszú, ízletes, pénisz alakú ekler- fánkkal szolgálni. Azt is írja, hogy csak valamikor később készítenek frisset – mondtam. – Mivel tegnap, amikor önnek ugyanezt egyszer már elmagyaráztam, a jelek szerint egy szavamat sem volt hajlandó elhinni, úgy gondoltam hitelesebb lesz, ha a fánkvilág magasabb rangú vezetőjétől hozok igazolást.
A szegény, zavart lélek tekintete a szalvétára tapadt, majd felém fordult, és megint vissza, a szalvétára.
– A neve egyébként Pete. Nagyon kedves volt. és ha még további bizonyítékra van szüksége, hogy az igazat mondom, javaslom, hívja fel. Nézze csak, még a telefonszámát is odaírattam a sarokba. – Próbáltam volna megmutatni a számokat, azonban Adrián kikapta a kezemből, összegyűrte és a szemetesbe dobta a szalvétát. Azért egy próbát megért…
Azt hiszem.
– Szóval akkor amolyan admin-szart csinálsz itt?
– Eddig legalábbis ezt csináltam.
Könnyed mosolyt villantott.
– Úgy látom, nem teszek rád túlságosan mély benyomást, Lena! Talán nem tetszem?
– De igen. Csak tudod, pillanatnyilag egy kicsit túlságosan el vagyok foglalva a kirúgásommal ahhoz, hogy megfelelően értékelhessem a pillanat jelentőségét. – Csípőre tett kézzel néztem a szemébe. Nagyon aranyos pasi volt, és tuti, hogy ezzel a mosollyal csajok egész hadát vette már le a lábáról, de nálam ez nem fog bejönni. – Később tutira összecsinálom magam az izgalomtól.
Mal az ajtófélfának támaszkodott.
– Eskü?
– Totál.
– Szavadon foglak!
– Nagyon örülnék, ha megtenné, Mr. Ericson! Ígérem, nem okozok majd önnek csalódást!
Széles vigyor volt a válasz.
– Te egy amolyan okostojás vagy, nem? Bírom az ilyet.
– Kösz.
10. oldal
Ha úgy nézzük, a hajnali fél három a legszarabb időszak – már csak azért is, mert valahogy a senki földjére van szorulva. Túl késő van ahhoz, hogy az ember amúgy rendesen visszafeküdjön aludni, és túl korán ahhoz, hogy felkeljen, és megkezdje a napot.
108. oldal