!

lelkiismeret fogalom

José Saramago: Vakság
Raymond Chandler: Örök álom
James Meek: A szeretet hírmondói
Martin Amis: Találkozások Háza
Raana Raas: Kiszakadtak
Oscar Wilde: Az élet titka a művészet
Rabindranath Tagore: A boldogság ígérete
Arturo Pérez-Reverte: Alatriste kapitány kalandjai
Spiró György: Az Ikszek
Rejtő Jenő (P. Howard): Az előretolt helyőrség
Victor Hugo: A nyomorultak
Borisz Akunyin: Leviathan
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
Émile Ajar: Előttem az élet
Robert Bloch: Pszicho
William Shakespeare: III. Richárd
William Shakespeare: A vihar
Mészöly Miklós: Saulus
Henry James: Egy hölgy arcképe
Honoré de Balzac: Elveszett illúziók
Anatolij Ribakov: Az Arbat gyermekei
Szabó Lőrinc: Tücsökzene
Balázs József: Fábián Bálint találkozása Istennel
C. S. Lewis: Keresztény vagyok
Sütő András: Az Idő markában
Walter Scott: Rob Roy
Borbás Mária (szerk.): A fizikusok
Henry Fielding: A néhai nagy Jonathan Wild úr élettörténete
Köpeczi Béla (szerk.): Az egzisztencializmus
Viktor E. Frankl: Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben
Nyíri Tamás: Alapvető etika
Honoré de Balzac: A vörös vendégfogadó
Daniel Pennac: Foglalkozása: bűnbak
A Katolikus Egyház Katekizmusa
Hervay Gizella: Az idő körei
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 2. – Együtt
Szabó György: Sötétben tündöklőbb a fény
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 3. – Egyedül
Erich Fromm: Utak egy egészséges társadalom felé
Karen Marie Moning: A hajnalra várva
Polübiosz: Polübiosz történeti könyvei I-II.
David Mitchell: Felhőatlasz
Szvámí Ráma: Óm, az örök tanú
Deák Ferenc: Deák Ferencz válogatott munkái
Hisham Matar: Férfiak földjén
James Stalker: Fájdalmak embere
Nicolas Vanier: Belle és Sébastien
Szergej Lukjanyenko – Vitalij Kaplan: Más Őrség
II. János Pál pápa: Veritatis Splendor
Leena Krohn: Hotel Sapiens
Angela Marsons: Elfojtott sikoly
Bartis Attila: A vége
Lakatos Levente: A tiltás gyönyöre
Vivien Moss: A szabad akarat játéka
Susan Abulhawa: Hajnal a tiltott kertben
Storno Milán: Földalatti nyár
Demi Kirschner: Szörnyek és ketrecek
Jay Kristoff: Godsgrave
Schein Gábor: Üdvözlet a kontinens belsejéből
Colleen Hoover: Maybe Someday – Egy nap talán
Grendel Lajos: Bukott angyalok
Luther Márton – Reisinger János: Erős vár a mi Istenünk!
Ashley Carrigan: Ikrek hava
Papp Dóra: Bolyongó
Han Kang: Nemes teremtmények
Lisa Kleypas: A szív doktora
Irvin D. Yalom: Szemben a nappal

Idézetek

>!
Victoria_Crane

-De hát testvérek vagyunk! Nincs lelkiismereted?
– Harminc évig voltam tagja egy kereskedelmi bank igazgatóságának.

176. oldal Timothy Cavendish rettenetes megpróbáltatásai

Kapcsolódó szócikkek: lelkiismeret · Timothy Cavendish
>!
csillagka P

Aquinói Szent Tamás hangsúlyozza, hogy a kötelesség, akár isteni parancs, akár az elöljáró rendelkezése, csak akkor kötelez erkölcsileg, ha a lelkiismeret (conscientia) ismeri (scientia) és magáévá teszi (De veritae 17,3–5).

61. oldal, 9.1 Autonómia és moralitás (SZIT, 2003)

Kapcsolódó szócikkek: Aquinói Szent Tamás · kötelesség · lelkiismeret
>!
s_l_m

Az erkölcsi autonómiával nincs ellentétben a teonómia, az isteni törvényhozás elve. Isten akarata, illetve törvénye olyan mértékben kötelezi a lelkiismeretet, amennyire valaki saját lelkiismeretével felismeri Isten tekintélyét és akaratát. Ebben az értelemben hangsúlyozza Kant is a teonómia és autonómia egységét az empirikus heteronómiával, az ösztönös motivációkkal szemben. A gyakorlati ész felismeri, hogy az isteni parancsok összes kötelessége nem valami idegen akarat önkényes rendelkezése, hanem valamennyi a szabad akarat lényegi törvénye önmaga számára.

8. A lelkiismeret antitézisei - 8.1 Az ellentétpárok - 8.1.2 A heteronóm-autonóm ellentétpár

>!
krlany I+SMP

– (…) Ez az ügy, Tom Robinson ügye, lelkiismereti kérdés… Scout, én nem tudnék templomba menni és Isten színe elé állni, ha nem próbálnék segíteni rajta.
– Atticus, én azt hiszem, hogy nincs igazad.
– Hogyhogy?
– Mert a legtöbben azt gondolják, hogy nekik van igazuk, és neked nincs…
– Feltétlenül joguk van hozzá, hogy ezt gondolják, és ezt a jogukat tiszteletben is kell tartani – mondta Atticus –, de másokkal csak úgy tudok együtt élni, ha saját lelkiismeretem tiszta. Egyetlen dolog van, amiben sose dönthet többségi vélemény, és ez az egyén lelkiismerete.

153. oldal - I. rész 11. fejezet (Geopen, 2012)

>!
ede

– A lelkiismeret, kedvesem, egy bot, mindenki kezébe veszi, hogy a szomszédját megverje, de önmaga ellen sohasem használja.

"olcsó könyvtár" 2 kötet 99. oldal

Kapcsolódó szócikkek: lelkiismeret
>!
Aurore

Soha ne csinálj túl nagy ügyet belőle, hogy fájdalmat okoztál másoknak. Engedd át ezt az örömet nekik.

152. oldal - 23. fejezet (Ciceró, 1999)

Kapcsolódó szócikkek: lelkiismeret
1 hozzászólás
Hirdetés
>!
Morpheus P

Aki hazugságát azzal mentegeti: nem mindenki tesz így, az nincs jóban a lelkiismeretével, mert a hazudozás egyetemes értékkel ruházza fel a hazugságot.

221. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hazugság · lelkiismeret
>!
Kkatja P

A lelkiismeret természeténél fogva nem konform; képesnek kell lenni arra, hogy nemet mondjon, amikor mindenki más igent mond. Ahhoz, hogy ezt a nemleges választ ki tudja mondani, biztosnak kell lennie a nemet megalapozó ítélet helyességében.

159. oldal

Kapcsolódó szócikkek: lelkiismeret
>!
Kkatja P

A bűntudat egyik forrása az ember saját lelkiismerete; érzékeli saját tehetségét vagy adottságait, képességét arra, hogy szeressen, gondolkodjon, nevessen, sírjon, csodálkozzon és teremtsen, érzékeli, hogy élete az egyetlen esély amelyet kapott, és ha ezt az esélyt elvesztegeti, akkor minden elveszett. Olyan világban él, ahol nagyobb a komfort és a kényelem, mint amennyit ősei valaha is megtapasztalhattak, mégis érzi, hogy a nagyobb kényelem hajszolásával élete homokként pereg ki a kezéből. Nem tudja megállni, hogy ne legyen bűntudata azért, mert elpazarolta az életét és eljátszotta esélyeit.
Az elidegenített ember így bűntudatot érez azért, hogy önmaga, és hogy nem önmaga; azért, hogy eleven, és hogy egy automata; azért, hogy személy, és hogy dolog.

186. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bűntudat · lelkiismeret
>!
Kkatja P

Az elidegenedett ember mindig alsóbbrendűnek érzi magát, amikor azt gyanítja, hogy kilóg a sorból. Mivel önértékelése a konformizmus jutalmául kapott elfogadástól függ, ezt az ön-érzését és önbecsülését joggal fenyegeti minden olyan érzés, gondolat vagy cselekedet, amely a normától eltéréssel gyanúsítható. Ugyanakkor mindaddig, amíg valóban ember, és nem robot, nem tudja megállni, hogy ne különbözzön, és ezért állandóan az elutasítástól kell tartania. Következésképpen még jobban igyekeznie kell, hogy hasonuljon, hogy elfogadják, hogy sikeres legyen. Nem lelkiismeretének hangja nyújt neki erőt és biztonságot, hanem az az érzés, hogy nem szakadt meg szoros kapcsolata a nyájjal.

185. oldal

Kapcsolódó szócikkek: lelkiismeret · önbecsülés