Layla Shaw személy
Idézetek
Roth heaved a long sigh. „Look. I'm so – I'm sor…” He took a deep breath, trying again. „I'm sorr…”
I'm turned my head toward him, waiting. „You' re what? Sorry?”
He looked chagried, lips pursed. 'I'm …sorr-ree."
„Oh, give me a break. You can't say I'm sorry?”
„No.” He looked me straight on. „It's not in a demon's vocab.”
„That's rich.”
86. oldal
“You need something,” he said, and when I stared at him, he added, “Your face.”
“My face?”
“It’s in need of my kisses.”
“Guess what I found?”
“Obviously not a better personality,” I remarked.
“Ha. Funny.”
Chapter 14
Valami hűvös és síkos bökte meg a kezem, mire lassan fölemeltem a fejemet. Pislogtam egyet-kettőt, mielőtt hinni mertem a szememnek.
– Bambi?
A hatalmas kígyó a karomra tekeredett, és felemelte a fejét, majd a vállamra fektette. Ismét elhomályosult a szemem a könnyektől, de nem annyira, hogy ne vegyem észre, amint egy őrző felénk közeledik, méghozzá Bambira szegezett, gyilkos tekintettel.
– Ha bántani merészeled, véged van! – figyelmeztettem olyan hangon, amire szinte rá sem ismertem.
452. oldal
Az a fajta csók, ami összetöri az ember szívét, aztán begyógyítja.
453. oldal
“Is Roth in trouble?”
“Shortie, I’m—”
I raised my hand, cutting him off. “Shush it. Cayman, is he in trouble?”
Cayman grinned. “I think the better question is—when is he not in trouble?”
Narrowing my eyes, I had to admit that was a good point. “Okay. Is he in more trouble than he normally is?”
“Ah…” His gaze shifted toward Roth, and then his grin spread into a devilish smile. He was thoroughly enjoying himself.
– Ha szépen megköszönöm, akkor lekopsz végre?
– Igen.
– Köszönöm szépen! – mondtam türelmetlenül.
– Hazudtam.
– Mi? – homlok ráncolva néztem fel rá. – Ez szemétség.
145. oldal
– Lógj el velem! – mondta.
Pislogtam.
– Micsoda?
– Lógj el velem! – ismételte.
Hát, egyáltalán nem ilyen reakcióra számítottam.
– Épp ebédelni megyek – hebegtem.
– Akkor gyere, ebédelj velem!
A fejemet csóváltam.
– Ez nem jó ötlet.
– Miért nem? – Ismét kiült az arcára a huncut vigyor, kisfiús bájt kölcsönözve neki. – Talán nem tetszene a vízköpőnek?
Na, az nem is kifejezés.
– Vagy talán amiatt aggódsz, hogy mit szólna Abbot? – Lehajtotta hozzám a fejét, lehelete az ajkamon táncolt. – Azt hiszi rólad, hogy gonosz vagy? Csessze meg! Legyél rossz!
– Nem egészen értem, mire mennék azzal, ha rossz lennék.
– Nagyon is sokra, hidd el nekem.
316-317. oldal