Lawrence Durrell személy
Idézetek
– […] Mi volt például azon az éjszakán, mikor Quasimodo elhatározta, hogy az én szobámban hál?
– Az nem is volt olyan borzasztó, drágám.
– Nos – mondta Larry méltósággal –, lehet, hogy te szereted, ha hajnali fél négykor fölébreszt egy galamb, s azon fáradozik, hogy a végbelét a szemedbe nyomja….
320. oldal
– Ébredj, Larry, az istenért, ébredj föl!
– Mi a baj? – kérdezte Larry, és álmosan fölült.
– Ég a szoba!
– Nem vagyok meglepve – jelentette ki Larry, és visszadőlt a párnákra. – Szólj Lesnek, hogy oltsa el.
– Öntsetek rá valamit – kiabált Leslie –, hozzatok valamit, amit rá lehet önteni!
Margo az utasítás értelmében megragadta a félig telt pálinkásüveget, és szétlocsolta tartalmát a padlón. A tűz föllángolt, és vígan pattogott.
– Te hülye, ne pálinkát – üvöltött Leslie –, vizet… hozzatok vizet!
207. oldal
– Én úgy gondolom, elég, ha annyit mondunk neki, hogy hazatérése alkalmából megajándékozzuk valamivel – mondta mama. – Végül is tíz esztendő elmúlt, hogy nem láttuk.
– Tíz békés esztendő – helyesbített Leslie.
– Nem mind volt békés – emlékeztette mama. – Volt közben egy háború.
– Larry nélkül még az is békésnek tűnt – szögezte le Leslie.
– Leslie kedves, nem szép, hogy ilyeneket mondasz, még viccből sem.
– Nem is viccből mondtam – közölte Leslie.
– Én nem állítom, hogy a tettek szőrös mellű embere vagyok – mondta Larry szigorúan –, az én területem a gondolatok világa, pontosabban az agymunkáé. Én rendelkezésedre bocsátom az agyamat, hogy terveket és cselfogásokat gondoljon ki, melyeket te, az izomember, kivitelezhetsz.
Larry mindig ontotta az ötleteket olyan dolgokban, melyekről fogalma sem volt.
Larry, miután körülbástyázta magát könyvekkel, egész nap ott ült az írógépénél, és csak az étkezéseken jelent meg álmatagon. A második reggelen igen ingerült lelkiállapotban került elő, mert egy paraszt pontosan a sövény oldalához kötötte ki a szamarát. A dög szabályos időközökben felvetette a fejét, és elnyújtott, gyászos ordítást hallatott.
– Hát most kérdezem, nem nevetséges, hogy az eljövendő generációk meg lesznek fosztva a műveimtől csak azért, mert egy bütykös kezű idióta pont az én ablakom alá kötötte ki azt a büdös teherhordó dögöt? – kérdezte Larry.
– […] Nem valami jó ötlet ez a könyv, Gerry.
– Ezt aláírom – mondta Larry. – Ha ki mered adni, testületileg följelentünk.
E kérlelhetetlen családi összeesküvéssel szemben, mely céljául tűzte, hogy mindenáron utamba álljon, csak egy választásom maradt. Leültem, és megírtam ezt a könyvet.
12. oldal, Társalgás (Európa, 1987)
Féktelen haragjában fröcsögve, csaknem összefüggéstelen hangokat kiadva magából, a lehető legsértőbb szót kereste a szótárában: „Te, te (szünet), te ÍRÓ, TE!”
68. oldal
A verandán egybegyűlt család mama csodálatos kiskutyáját szemlélte, ahogy csámpázott
felénk az ösvényen, szeme kidülledt, apró lábai lázasan dolgoztak, hogy hosszú, petyhüdt testét mozgásban tartsák, fülei csapkodtak, és néha megállt, s beleokádott egyik-másik virágágyba.
– Hát nem édes?! – kiáltott Margo.
– Jó isten! Olyan, mint egy tengeriuborka! – szólalt meg Leslie elképedve.
– Mama! Ez már sok! – mondta Larry megvetéssel szemlélve Dodót. – Hol szedted föl ezt a kutya-Frankensteint?
– Ó, de hiszen édes — ismételte Margo. – Mi kifogásod van a kutyuska ellen?
– Kislány – mondta mama büszkén tekintve szerzeményére –, Dodónak hívják.
– Hát itt mindjárt az elején két hiba történt – mondta Larry. – Először is: hogy lehet ilyen nevet adni egy állatnak? Másodszor: hogy lehet szukát hozni a házba, mikor már ez a három kéjenc is csak bajnak van itt? És mindentől eltekintve, ugyan nézz rá! Nézd az alakját! Mitől lett az ilyen? Valami baleset érte, vagy ilyennek született?
– Ne csacsiskodj, drágám. Ilyen fajta. Ilyennek kell lennie.
– Ez lehetetlen, mama. Ez egy szörnyszülött. Ki akarna szándékosan ilyesmit létrehozni?
Bizonygattam, hogy a tacskó is hasonló alakú, és szándékosan tenyésztették ilyenre, hogy be tudjon bújni a lyukba a borzok után. Talán a Dandie Dinmontot is hasonló célra tenyésztették ki.
– Ez olyan, mintha arra tenyésztették volna, hogy be tudjon bújni a kanálisba az ürülék után – mondta Larry.