Latorca helyszín
Idézetek
Késő este értem Ungvárra. Itt kezdődik ama nagy rónaság, mely tart egészen lefelé a Dunáig, s melyen kénye kedve szerint csavarog a Latorca, Tisza, Szamos, Kraszna, Kadarcs, Hortobágy, Berettyó, Kőrös, Maros, stb., melyen fekszik Szatmár, Nagykálló, Nagy-Károly, Debrecen, Karcag, Kecskemét, Halas, Szeged, Szarvas, Gyula, Makó, Temesvár, Kikinda, Becskerek stb. Ah, csak addig szeretnék madár lenni, míg ez óriási rónát keresztülröpülném.
Úti levelek, XII. levél
Szolyván születtem 1920. július 27-én görög katolikus vallásban. Ez egy viharos nyári hajnalon történt, azt követően, hogy vajúdó anyámat apám a motorkerékpárja oldalkocsijában beszállított a kis helyi kórházba, mert bár előzőleg megállapodott már a házakhoz is eljáró bábaasszonnyal, mégsem akarta, hogy anyám otthon szüljön. Szolyva a Latorca hegyi folyó partján, a Kárpát-medence észak-keleti sarkában fekszik, egy alig 10 ezer négyzetkilométernyi földdarabon, amelynek – a hatalmi és a nemzetiségi konstellációtól függően – egy csomó neve volt és van: Ruszka Krajna, Podkarpatszka Rusz, Pudkarpatszka Rusz, Ruszinszko, Kárpáti Ukrajna, Kárpátukrajna, Zakarpatszka Ukrijan, Zakarpattye, Kárpátontúl. A magyarok, minthogy az ő szemszögükből nem a Kárpáton túl, hanem azon innen terült el, Kárpátaljának hívják. Amikor én születtem, Kárpátalja éppen Csehszlovákiához tartozott.
13. oldal (Aba, 2016)
Mihail Kamjanyicin: Darabont Hírszerző voltam Budapesten
Kakas másnap hajnalban elindult Rákóczi Zsigmond jó csontos lovaival a Latorca kanyargását híven követő úton Szolyva felé. Volt ideje summázni tapasztalásait. Nem először érte meg, hogy valamely felekezetbe gőgösködött nagyúr úgy bánt vele, mint tisztátalan pogánnyal, csak azért, mert a pápista tömjénszagot szimatolta rajta.
Most különösen fájt neki, hogy ez elválasztja a magyart a magyartól.
121. oldal: A lengyel akadémia