Lassie személy
Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a könyvben Lassie egy trikolor (vagyis háromszínű: fekete-fehér-cserbarna) skót juhász volt – a filmbeli változattal ellentétben, ahol sable (vörös) színben jelent meg.
„Greenall Bridge-ben mindenki ismerte Sam Carraclough kutyáját, Lassie-t. Lassie volt a legismertebb kutya a faluban, mégpedig három okból.
Elõször is mindenki megegyezett abban, hogy ilyen szép skót juhászkutyát még nem láttak a faluban. (…)
Lakói ismerték, értették és szerették kutyáikat. Jó egynéhány pompás példány ballagott gazdája után, de abban nem volt vita, hogy ha akadt is valaha Greenall Bridge-ben kiválóbb kutya Sam Carraclough háromszínű Lassie-jénél, akkor az rég lehetett, olyan rég, amikor még a mostani öregemberek sem éltek.”
Idézetek
– Na és mi az a könyv, ami megváltoztatta az életed? – kérdezte vigyorogva.
– Megversenyeztettem a Büszkeség és Balítéletet a Szép reményekkel.
– Melyik nyert?
– A Szép remények.
– Mi mást várhatnék egy Dickens-őrülttől? – rázta meg a fejét mosolyogva. – Én sokat gondolkoztam – szólt közbe Virág. Erre a mondatára Arnold különösen odafigyelt.
– És? Jutottál valamire? – kérdezte türelmetlenül, mert Virág látszólag befejezte a mondatot.
– Ja, aha – bólogatott. – Azt hiszem én a Lassie-t írom. Az a könyv nagy hatással volt rám.
Összeráncolt szemöldökkel figyeltük. Először azt hittük, hogy viccel, de kiderült, hogy nem.
209. oldal, Október 21., kedd (Ciceró, 2010)
→ |
---|
Sok pompás kutya hagyta el így a Greenall Bridge-i otthonát, de nem Lassie. Lassie nem!
Az egész falu tudta, hogy még Rudling hercegének sem sikerült megvennie Lassie-t Sam Carraclough-tól. A herceg a falutól másfél kilométerre egy hatalmas birtokon élt, és a kutyaóljai tele voltak pompásabbnál pompásabb kutyákkal.
Három éve próbálja a herceg megvenni Lassie-t Sam Carraclough-tól, de Sam nem enged.
– Nincs értelme emelni az árat, uram – mondta. – Az a helyzet, hogy ő semmi pénzért nem eladó.
A falu tudott erről, és Lassie ezért is jelentett olyan sokat nekik. A büszkeséget jelképezte számukra, amit pénzzel nem lehet elvenni tőlük.
Ám a kutyák az emberek tulajdonai, az emberek fölött pedig a sors uralkodik. És néha eljön az az idő az ember életében, amikor a sors lesújt rá, és ő kénytelen fejet hajtani. Le kell nyelnie a büszkeségét, hogy a családjának legyen mit ennie.
– De én nem akarok másik kutyát – zokogta. – Én sohasem akarok másik kutyát!
Azt akarta mondani:
– Én csak Lassie-t akarom.
De érezte, hogyha ezt kimondja, újra megbántja az édesanyját…
46. oldal
Mindig eljött a pillanat, amikor boldogan üdvözölték egymást, aztán együtt elindultak hazafelé, a kisfiú és a kutya. Így ment ez négy esztendőn át.
9. oldal, Első fejezet - Nem eladó (Akkord, 2017)
Sam most először gondolt arra, Joe-nak talán igaza volt, hogy bízott Laddie-ben. Hirtelen Priscilla hangja zökkentette ki gondolataiból: – Vajon messzire elmegy majd?
Sam mosolygott. Lassie nem tett meg annak idején vagy ezer kilométert Skóciából Angliába, hogy megtalálja gazdáit és a kis házat, ahol szerető hangok és simogató kezek várták?
– A kutyák olyanok, mint az emberek, amikor szeretnek. – mondta. – Elképesztő teljesítményekre képesek.
Majd a látóhatáron kibontakozó kékes dombvonulat felé mutatott.
– Laddie szíve most ott van valahol, Joe-nál.
9. oldal, I. fejezet - Egy derék kiskutya (Móra, 1982)
– Mr. Freeth, a juhászkutyák skóciai származásúak, és megvan bennük a skót bátorság és szívósság.
[…]
– Mit gondol, miért akar átjutni a túlsó partra?
A skót sokáig állt csendben. Aztán megszólalt:
– Ki tudhatja? Valahol dolga van, és úgy akarja megtenni, hogy senkitől a földön nem akar segítséget. És…
McBane beült a csónakba, aztán folytatta:
– Mindannyiunknak így kellene tennünk.
58. oldal, 12.fejezet - A festő szemével (Black&White, 1997)