Lady Danbury személy

– Ami önöket illeti – lendítette az idős hölgy sétabotját a férfiak felé –, még mindig fenntartom a véleményemet. Önt – mutatott Anthonyra – hajlamos vagyok kedvelni, mivel elutasította Berbrooke lánykérését, és nem adta hozzá a húgát. De a többiek… Hmmm.
Azzal sarkon fordul tés távozott. – Hmmm? – visszhangozta Benedict. – Hmmm? – Az én intelligenciámat és lényemet azzal véleményezi, hogy „hmmm"?

– Haywood! – kiáltott Lady Danbury és magához intett egy középkorú úriembert. – Egyetért velem?
Lord Haywood arcán a pánik kínja rezdült, aztán amikor egyértelmű lett, hogy nincs menekvés, azt felelte – Az a stratégiám, hogy mindig egyetértek önnel.
Lady Danbury ismét Penelope felé fordult – Csak képzelem, vagy a férfiak egyre okosabbá válnak?

61. oldal

Már majdnem elbúcsúztak, amikor éles női hang csattant a közelükben: – Mr. Bridgerton!
Mindketten megdermedtek. Ezt a hangot jól ismerték. Ezt a hangot mindenki jól ismerte.
– Ments meg, kérlek! – könyörgött Colin.
Penelope a válla fölött hátranézve meglátta, hogy a hírhedt Lady Danbury nyomakodik feléjük a tömegen keresztül, össze-össze rezzenve, amikor sétapálcája vége valamely szerencsétlen fiatal hölgy lábán koppan.
– Lehet, hogy egy másik Mr. Bridgertonra gondol – vetette fel Penelope. – Hiszen elég sokan vagytok, és talán…
– Tíz fontot adok, ha mellettem maradsz – nyögte ki Colin.
Penelope kuncogott.
– Ne légy ostoba, én…
– Húszat.
– Megegyeztünk.

– Valóban. Idős korára megokosodik, Mr. Bridgerton.
– Időnként hallottam, olyan megjegyzéseket, hogy fiatal koromban is volt bennem egy kis intelligencia.
– Hm. A hangsúly persze a kis mennyiségen lehetett.