Kyrianosz személy

Sherrilyn Kenyon: Éjféli vad
Sherrilyn Kenyon: Night Pleasures
Sherrilyn Kenyon: Végzetes ölelés
Sherrilyn Kenyon: Angyali csók
Sherrilyn Kenyon: Pokoli tűz

Idézetek

bbabri>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Vane habozott. (…)
– Randevúzási tanácsra van szükségem. Gyorsan.
Ash felvonta az egyik szemöldökét.
– Rám ne számíts. Még sohasem randevúztam.
A három emberférfi döbbenten meredt rá.
– Mi az? – kérdezte védekezően Ash.
Nick nevetni kezdett.
– Ezt nem hiszem el. Azt ne mondd nekem, hogy a hatalmas Ash még szűz!
Ash vetett rá egy gúnyos pillantást.
– Nos, Nick! Olyan fehér vagyok, mint a hó.
– Hogyan boldogultál randi nélkül mostanáig? – kérdezte Kyrian Ash-től.
– Régebben ez nem volt központi kérdés – válaszolta tömören Ash.
– Én elhiszem, számomra viszont központi kérdés – jelentette ki Vane, és közelebb lépett hozzájuk. – Te hogyan ismerted meg a feleségedet, Julian?
Julian megrázkódott.
-A testvérem, a szexisten, megátkozott. Kétezer évig csücsültem egy könyvben. Grace berúgott a születésnapján, és megigézett a könyvből.
– Ezzel semmire sem megyek. Mi a helyzet veled, Kyrian?
– Arra ébredtem, hogy össze vagyok bilincselve Amandával.
Ez már sokkal jobban tetszett Vane-nek.

124-125. oldal

2 hozzászólás
Tufuka>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Ők a hátvédeid.
Wulf hátrafordult a hang hallatán, és szembe találta magát Acheron Parthenopaeusszal, aki most csatlakozott hozzájuk. Nem tudta eldönteni, mi lepte meg a legjobban, az, hogy itt összefutott a csapattal, vagy pedig a kisbaba tarkójának látványa. Ash egy kenguruban cipelte a mellkasán.
Leesett állal kérdezte:
– Ez a te gyereked, Kyrianosz?
– Á, dehogy – válaszolt amaz. – Én biztosan nem hoznám el így Marissát. Amanda először kiherélne, aztán pedig simán megölne, ha csak eszembe jutna, hogy egy ilyenbe belegyömöszöljem a gyereket. – Azzal Acheron felé bólintott. – Ashé.
Wulf mindkét szemöldöke jócskán felszökött.
– Lucy – szólalt meg Ricky Ricardo hangját utánozva –, van némi mögmagyaráznivalód!

Kapcsolódó szócikkek: Acheron · Kyrianosz · Wulf Tryggvasen
Tufuka>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Már kezdtünk aggódni miattad, Ash – szólalt meg Kyrianosz.
– Én nem aggódtam – mondta Zarek. – De ha már itt vagy, hadd kérdezzem meg, van-e még szükség rám?
– Nincs, Z – felelte Ash csöndesen. – Köszönöm, hogy eljöttél.
Zarek fejet hajtott.
– Ha bármikor szét kell hasítani valakit, állok rendelkezésre. Csak telefonáljatok. De a jövőben esetleg tehetnénk ugyanezt kissé melegebb égtájon? – azzal eltűnt a szobából, még mielőtt bárki válaszolhatott volna.
– Az a nagy helyzet – szólalt meg Talon –, hogy engem határtalanul irritál, hogy ez a srác istenné vált.
– Csak arra ügyelj, hogy te ne irritáld őt – figyelmeztette Ash –, mert még a végén varanggyá változtat.

Kapcsolódó szócikkek: Acheron · Kyrianosz · Talon · Zarek
krisztin1>!

– Tudod – mondta Vadász nyugodtan –, igazán utálom a rómaiakat, de meg kell hagyni, a leszármazottaik elég klassz kocsikat gyártanak.

Kapcsolódó szócikkek: Kyrianosz
Tufuka>!

– Most nincs idő az evésre, Sim – figyelmeztette Ash.
A baba kinyújtotta rá a nyelvét.
– Akkor utána megehetem a démonokat?
– Amelyiket te kapod el, azt igen – Ígérte Ash, mire Wulf elkezdett azon töprengeni, vajon mi mindent tudhat a démonokról, amit nem hajlandó megosztani velük.
– Ez meg mit jelentsen? – Zarek mintha olvasott volna Wulf gondolataiban. – Már megint titokzatoskodsz?
Ash ravaszkásan nézett rá.
– Mint mindig.
Zarek fölháborodva fölhorkant.
– Én személy szerint úgy gondolom, jogos lenne, ha mi négyen fognánk magunkat, és addig ütlegelnénk ezt a srácot, amíg észhez nem tér.
Kyrianosz elgondolkodva vakargatta az állát.
– Mondasz valamit…

Kapcsolódó szócikkek: Acheron · Kyrianosz · Simi · Wulf Tryggvasen · Zarek
Reika>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– És jó lenne, ha hoznál valami ruhát is!
A csend fülsiketítőnek tűnt Talon számára.
Ó, igen, Nick abban a pillanatban halott lesz, hogy találkoznak.
– Micsoda? – kérdezte Kyrianosz tétovázva.
– Elveszítettem a ruháimat.
Kyrianosz felnevetett. Jó hangosan.
– Pofa be, Kyrianosz, ez egyáltalán nem vicces!
– Hé, innen, ahol most állok, igenis mókás!
Nos, onnan, ahol most Talon állt, egy rózsaszín takaróval a derekán, nem nagyon volt az.
– Oké – folytatta Kyrianosz kissé kijózanodva. – Ott leszünk, amilyen gyorsan csak tudunk.
– Leszünk?
– Én és Julianosz.

Kapcsolódó szócikkek: Iulianosz · Kyrianosz · Talon
Sunshine>!

– Fiúk, át vagyunk verve. A nők tudják, hogy nem vadászni mentünk.
Zarek durván fölnevetett.
– Valóban? Milyen hülye találta ki ezt az ócska hazugságot?
– Nem vagyok hülye – csattant fel Talon. – És igazából szó sincs hazugságról. Csak azt nem fejtettem ki, hogy valójában mire is vadászunk, és pontosan hol.

Kapcsolódó szócikkek: Kyrianosz · Talon · Zarek
Reika>!

A Vadász megvonta a vállát. – Ez itt az egyedüli kijárat.
– Neked talán igen – válaszolta a nő –, én azonban kisétálhatnék innen egymagam, és te pedig porrá éghetnél.
Fürkésző pillantást vetett rá. – Próbáld csak meg.
A nő megpróbálta, és hamar megtapasztalta, hogy a magas, veszélyes vámpírok nem moccannak, hacsak ők maguk nem akarják.

Kapcsolódó szócikkek: Amanda Devereaux · Kyrianosz
Reika>!

– Hogy ismerkedtetek meg? – kérdezte Tate-től.
– Éppen egy hullából lakmároztam, amikor rám nyitott – mondta a Vadász a zsák belsejéből.
Tate fölnevetett. – Egy este, amikor munkában voltam, fel kellett vennem egy hullát, amelyik nem is volt halott. Ha nem lett volna ott a Vadász, most én lennék a zsákban.

Kapcsolódó szócikkek: Kyrianosz
Hunter20>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

…Nem akarom, hogy bántódásod essen.
– Akkor taníts meg rá, mit kell tudnom ahhoz, hogy segítsek neked ellátni a baját.
A férfi elmosolyodott. – Az elmúlt kétezer évben mindig egyedül harcoltam, sosem
mással.
– Hát, sosem vagy elég öreg ahhoz, hogy újat tanulj.
A férfi felhorkant. – Öreg kutyának nem tudsz új trükköt tanítani.
– Nincs olyan pillanat, mint a jelen.
– Az idő mindent megold.
– Segíts magadon, Isten is megsegít.
Fölnevetett. – Nem fogod hagyni, hogy én nyerjek, igaz?
– Nem bizony.

149. oldal, 12. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Amanda Devereaux · Kyrianosz