Kylo Ren személy
Idézetek
Elégedettnek kellett volna lennie attól, hogy Csubakka összerezzent félelmében. Örömöt kellett volna éreznie, amikor megidézte az Erőt, behatolt a vuki elméjébe, és az emlékei, illetve a gondolatai között keresgélt.
Ezzel szemben az eljárás csak kimerítő volt. Kylo látott villanásokat: Csubakka és a fiatal Han Solo vidáman nevetnek valamin. Érzékelte, mennyire örült a vuki, amikor a legjobb barátja feleségül vette a nőt, akit ő testvérként szeretett.
Látta a vukit, amint egy ember csecsemőt dajkál, siklót vezetni tanít egy kisfiút, célba lőni tanít egy fiatal fiút – a fegyvereik kábítótölteteket küldenek néhány kőhalomra…
Csubi bácsi – így hívta akkoriban Csubakkát.
Kylo Ren végül hányingerrel küszködve hagyta el a hatos kihallgató cellát.
164. oldal
Már-már gyönyörű látvány – dörmögte a Hux mellett álló Pryde tábornok. […] – Nem gondolja?
Hux nem óhajtott válaszolni a kérdésre, mert úgy tartotta, hogy az igazi szépség a fegyelemből fakad, a rendből. Éppen ezért megdöbbent saját magán, amiért megigézve figyelte Rent, aki ellenállhatatlan erővel nyomult előre, és gyors, pontos csapásokkal gyilkolta az útjába kerülő telepeseket. A kardja fénye olykor megvilágította az arcán húzódó sebhelyet, azt a látszatot keltve, hogy egy izzó lávát rejtő hasadék vonul át az ábrázatán. Egészébe véve úgy nézett ki, mintha egy rémálomból lépett volna elő, mialatt beledöfte a pengéjét egy támadója hasába, közben máris eltaszította magától az alakot, aki hanyatt esett, és többé nem mozdult.
34. oldal
“I’m being torn apart. I want—I want to be free of this pain.”
Han took another step, then stopped, waiting. A decision had to be made, and for once it was not his to make.
“I know what I have to do, but I don’t know if I have the strength to do it.” Ren moved out onto the walkway toward Han. “Will you help me?”
“Yes,” Han told him. “Anything.”
You and I, both in pursuit of a ghost.” His tone darkened. “Where did you put it?”
Poe stared up at him innocently. “Where did I put what?”
“Please. All time is transitory, and mine especially so. This will go more quickly and less awkwardly if we dispense with childish nonsense.”
Poe readied himself. “The Resistance will not be intimidated by you.”
“As you wish, then. There is no ‘Resistance’ in this room. Only the pilot Poe Dameron. And I.”
A hand extended toward the shackled prisoner. Silent agony followed soon after.
“Tell me,” Ren murmured. “Tell me.
“I am immune to the light,” Ren assured him confidently. “By the grace of your training, I will not be seduced.”
“Forgive me. I feel it again. The pull to the light. The Supreme Leader senses it. Show me again the power of the darkness, and I will let nothing stand in our way.”
Alone in the room, Kylo Ren—saturnine of aspect, lithe of build, tortured of mien, and troubled of eye—gazed at the silent recipient of his confession.
“Show me, Grandfather, and I will finish what you started.”