kvantumfizika fogalom

H. P. Lovecraft: Az őrület hegyei
Bill Bryson: Majdnem minden rövid története
John D. Barrow: A semmi könyve
Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv
Jo Nesbø: Hóember
Őszentsége, a XIV. Dalai Láma – Desmond Tutu – Douglas Carlton Abrams: Az öröm könyve
H. P. Lovecraft: Onnan túlról

Idézetek

csartak P>!

A nem euklideszi geometria és a kvantumfizika egymagában is megvisel bármely agyvelőt, de ha valaki még össze is keveri őket néprajzzal, úgy próbál sokdimenziós fura hátteret kerekíteni a rémmesék iszonyú sejtetései és a kandalló mellett suttogott zagyva mendemondák mögé, az aligha remélheti, hogy megússza szellemi túlfeszültség nélkül.

Álmok a boszorkányházban, 128.oldal

KingucK P>!

– Kvantumfizika.
– Elég ijesztően hangzik.
– Az atomok világa is ijesztő.
– Mennyiben?
– Megszegik a legelemibb fizikai törvényeinket. Például azt, hogy egy dolog nem tud egyidejűleg két helyen lenni. Niels Bohr mondta egyszer, hogy ha a kvantumfizika nem ébreszt benned félelmet, az azért van, mert nem érted.
– De maga érti, nem?
– Dehogyis, megőrült? Ez maga a színtiszta káosz. Viszont ezt a káoszt lényegesen jobban kedvelem, mint a többit.

II. rész 10. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Filip Becker · Harry Hole · kvantumfizika · Niels Bohr
Trixi_Adzoa P>!

    Végül mindebből kibontakozott az úgynevezett standard modell, amit tekinthetünk a szubatomi világ építőkészletének. A standard modellben van hat kvark, hat lepton, öt ismert bozon plusz egy feltételezett hatodik, a Higgs-bozon (Peter Higgs skót fizikus után), és a gravitáción kívül három fizikai erő: az erős és a gyenge kölcsönhatás és az elektromágnesesség.
    Az alapvető építőköveket, a kvarkokat a gluonok tartják össze, ezekből lesznek a protonok és a neutronok, az atommag. Az elektronok és a neutrínók leptonok. A kvarkokat és a leptonokat együtt fermionoknak nevezzük. A bozonok (S. N. Bose indiai fizikus után kapták nevüket) erőt létrehozó es közvetítő részecskék, ide tartoznak a fotonok és a glüonok. A Higgs-bozon vagy létezik, vagy nem; csak azért tételezik fel őket, hogy a részecskéknek tömegük lehessen.

157. oldal, 10. fejezet, Mark mester kvarkjai (Akkord, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: bozon · Higgs-bozon · kvantumfizika · kvark · Standard modell
1 hozzászólás
Dávidmoly>!

Lehet, hogy Gilmannek nem lett volna szabad olyan keményen tanulnia. A nem euklideszi geometria és a kvantumfizika egymagában is megvisel bármely agyvelőt, de ha valaki még néprajzzal is keveri őket, úgy próbálva sokdimenziós, fura hátteret kerekíteni a rémmesék iszonyú sejtetései és a kandalló mellett suttogott zagyva mendemondák mögé, az aligha remélheti, hogy megússza szellemi túlfeszültség nélkül.

165. oldal, Álmok a boszorkányházban

Kapcsolódó szócikkek: kvantumfizika · nem euklideszi geometria · néprajz · rémmese
psn>!

A kvantumfizika szerint nem számít, milyen alapos a jelenre vonatkozó megfigyelésünk, a (megfigyelhetetlen) múlt, akárcsak a jövő, határozatlan és csak a lehetőségek spektrumaként létezik. A kvantumfizika szerint az Univerzumnak nem egyetlen múltja van, vagyis nincs egyetlen történelme.

100. oldal

Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv Új válaszok az élet nagy kérdéseire

Kapcsolódó szócikkek: kvantumfizika
Schön_Misi>!

Ha ez egy kicsit zavarosnak tűnik, meg tudom nyugtatni az olvasót: a fizikusok is állandóan belezavarodtak. Overbye szerint: „Bohr egyszer azt mondta, hogy aki nem dühödik fel, amikor először hall kvantumelméletről, az nem értette meg, amit mondtak neki.”

9. fejezet - A hatalmas atom

Kapcsolódó szócikkek: kvantumfizika
hajnalvan>!

– A kvantumfizika hasonlóképpen látja a dolgot – folytatta a dalai láma. – Objektív dolgok nem léteznek. Végeredményben nincs semmi, amit ténylegesen meg tudnánk találni.

26. oldal (Helikon, 2021)

Kapcsolódó szócikkek: kvantumfizika
Gothic I>!

A XIX. század első felében Franciaországban megjelent egy képes tengerészeti könyv, amely tanácsokat adott a tengerészeknek különféle veszélyes helyzetek elhárítására, amelyekbe a tengeren kerülhetnek. Egyes fejezetek a rossz időjárással és a természeti csapásokkal foglalkoztak, mások a többi hajóval való találkozással. Sipko Boersma holland fizikus észrevette, hogy a kézikönyvben egy furcsa figyelmeztetés van, amely emlékeztet az előzőekben leírt Casimir-jelenségre.
A könyv figyelmezteti a tengerészeket, hogy ha nincsen szél és hullámverés, akkor két nagy vitorlás hajó himbálózni kezd. Ha elég közel vannak, és egymással párhuzamosan helyezkednek el, az veszélyes lehet. Vonzóerő ("une certaine force attractive") keletkezik közöttük, amely egymáshoz közelebb húzza őket, és katasztrófa következhet be, ha vitorlázatuk összeakad. A könyv szerzője azt javasolja, hogy eresszenek le egy kis csónakot a vízbe, amely távolabbra, az egyik hajó vonzóerejének hatókörén kívülre vontatja a másik hajót. Ez elég furcsa figyelmeztetés! Vajon van valami alapja? Mai tudásunk szerint igen. A hajók közötti vonzóerő a Casimir-lemezek közöttihez hasonlóan keletkezik, bár itt nincsen kvantumfizika, és nem játszanak szerepet a vákuum zéruspont-ingadozásai; a hajók túl nagyok ahhoz, hogy az ilyen jelenségek árthatnának nekik. A hajókra a zéruspontenergia-hullámok helyett a tenger hullámainak nyomása hat.

220-221. oldal