kultúra fogalom

Wass Albert: Elvész a nyom
Anthony Burgess: Mr. Enderby – bepillantás
Márai Sándor: Írók, költők, irodalom
Lángh Júlia: Közel Afrikához
Déry Tibor: Ítélet nincs
Osho: Zarathustra
J. M. Coetzee: A barbárokra várva
Gerald Durrell: Madarak, vadak, rokonok
Kurt Vonnegut: Bajnokok reggelije
Gerald Durrell: A hahagáj
Márai Sándor: A szegények iskolája
Gary Chapman: Istenre hangolva
Daniel Ichbiah: Bill Gates és a Microsoft regénye
Babits Mihály: Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom
Nick Hornby: 31 dal
Csíkszentmihályi Mihály: Flow – Az áramlat
Ray Bradbury: Fahrenheit 451
Chris Wroblewski: A tetoválás nagykönyve
Nagy Lajos: Képtelen természetrajz
Albert Schweitzer: Életem és gondolataim
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne
T. H. White: Üdv néked, Arthur, nagy király
Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása
Marjane Satrapi: Persepolis – A visszatérés
Konrad Lorenz: Ember és kutya
Esterházy Péter: Egy kék haris
Heinrich Böll: Biliárd fél tízkor
Fehér Klára: A tenger I-II.
George Bernard Shaw: Pygmalion
Carl Gustav Jung: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába
Bereczkei Tamás: Evolúciós pszichológia
Jean-Paul Sartre: A szavak
Soós Viktória: Japán turistaszemmel
Erich Fromm: A rombolás anatómiája
John D. Barrow: A semmi könyve
Esterházy Péter: Egy kékharisnya följegyzéseiből
M. Nagy Miklós (szerk.): Orosz Erato – Szendvics vörös kaviárral
Faludy György – Eric Johnson: Jegyzetek az esőerdőből
Hankiss Elemér: Proletár reneszánsz
Jim Morrison: Csörgőkígyó-blues
Réger Zita: Utak a nyelvhez
Kosztolányi Dezső: Európai képeskönyv
Köpeczi Béla (szerk.): Az egzisztencializmus
Antoine de Saint-Exupéry: A katedrális kövei
Horváth Iván: Magyarok Bábelben
Muriel Barbery: A sündisznó eleganciája
Milena Lamarová – Olga Herbenová – Ludmila Kybalová: Képes divattörténet az ókortól napjainkig
Spiró György: Kanásztánc
Oswald Spengler: A nyugat alkonya I-II.
Moldova György: Az utolsó töltény 8.
Marianna D. Birnbaum: Esterházy, Konrád, Spiró Jeruzsálemben
Aleksandar Zograf: Elhasznált világ
Elisabeth Lukas: Szabadság és identitás
Nyíri Tamás: Az ember a világban
Mouloud Mammeri: Ópium és ököl
Françoise Giroud: Alma Mahler avagy a hódítás művészete
Lynn Margulis: Az együttélés bolygója
E. T. A. Hoffmann: Murr kandúr életszemlélete
Ken Robinson – Lou Aronica: Az alkotó elem
Paul Feyerabend: A módszer ellen
Egedy Gergely: Ausztrália története
Kathleen Kelley-Lainé – Dominique Rousset: A globalizáció kegyetlen meséi
Norman Doidge: A változó agy
II. János Pál: Familiaris consortio – A családi közösség
Szép Ernő: A Hortobágy
Patrick J. Buchanan: A Nyugat halála
Chuck Palahniuk: Kárhozott
Guillaume Musso: Mi lesz velem nélküled?
Ófeigur Sigurðsson: Jón története
Lauren Beukes: Moxyland
Máté Gábor – Gordon Neufeld: A család ereje
Réfi János: Faludy mozaik
Szörényi László – Hafner Zoltán: Hogyan él a múlt
Wilhelm Bölsche: A természettudomány fejlődésének története I-II.
Kövecses Zoltán – Benczes Réka: Kognitív nyelvészet
Yoko Tawada: Talisman
Libba Bray: The Diviners – A Látók
Nicholas Carr: Hogyan változtatja meg agyunkat az internet?
II. János Pál pápa: Veritatis Splendor
Yuval Noah Harari: Sapiens (angol)
Edward Rutherfurd: Párizs
Naveed Jamali – Ellis Henican: Hogyan lettem orosz kém
Kató Kóko (szerk.): Rejtőzködő tó
Yuval Noah Harari: Sapiens
Svante Arrhenius: A világegyetem élete
Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima
Háy János: Ország, város, fiú, lány
Giovanni Cucci: Virtuális paradicsom vagy pokol.com?
Andrej Nikolaidis: Az eljövetel
Szilasi László: Amíg másokkal voltunk
Carmine Gallo: Storytelling
Albert Schweitzer: Albert Schweitzer, a gondolkodó
Yuval Noah Harari: Homo Deus
Németh Gábor: Ez nem munka
Martin Walser: Kényszervirágzás
Fredrik Backman: Mi vagyunk a medvék
Bagi Zsolt: Az esztétikai hatalom elmélete
Lázár Ervin: A mese szeretet
Kylie Scott: Strong
Slavoj Žižek: A kettős zsarolás ellen
Douglas Murray: Európa furcsa halála
Jim Robbins: Azok a csodálatos madarak
Verebes István: Tólig
Pintér Judit Nóra: A krónikus betegségek lélektana
Konrád György: Öreg erdő
Hank Green: Az abszolút tökéletes izé
Nényei Pál: A hit fényétől az ész világosságáig
Ungváry Rudolf: Balatoni nyaraló
Tisza Kata: Most.
J. Goldenlane: Térdig sárban
Sally Hines: Mi a gender?
Doncsev Toso: Új idők bolgárai
Sárközi László: Dedikáció az örökkévalóságnak
Nádas Péter: Arbor mundi
Bartus László: Fesz lesz
Moldova György: Az Úr jó vitéze 2.
David Attenborough: Egy élet a bolygónkon
Viktor Pelevin: Gyengéd Érintések Művészete
Bergsveinn Birgisson: Elevenélet-patak
Visky András: Mire való a színház?
Bethany Webster: Anyaseb
Rényi Pál Dániel: Győzelmi kényszer
Fenyő D. György: Útikalauz a vershez
Csizmadia Ervin – Lakatos Júlia – Novák Zoltán – Paár Ádám – Rajnai Gergely: Uralkodó párt
Elif Shafak: Az eltűnt fák szigete
Gyenes László – Kovács József: A szocialista társadalom fejlődésének kérdései
Vida Gábor: Senkiháza
Tasmina Perry: Az utolsó vacsora
Lionel Casson: Libraries in the Ancient World

Idézetek

Kuszma>!

Hogyan különböztethetjük meg azt, ami valóban biológiailag determinált, attól, amit csak az emberek próbálnak biológiai mítoszokkal igazolni? Jól használható aranyszabály az, hogy „a biológia megenged, a kultúra megtilt”. A biológia a lehetőségek igen széles skáláját hajlandó tolerálni. A kultúra kötelezi az embereket egyes lehetőségek megvalósítására, míg más lehetőségek megvalósítását tiltja nekik. A biológia lehetővé teszi a nőknek, hogy gyereket szüljenek – egyes kultúrák kötelezik őket erre. A biológia lehetővé teszi, hogy férfiak egymással élvezzék a szexet – egyes kultúrák pedig megtiltják ezt.
A kultúra váltig állítja, hogy csak azt tiltja, ami természetellenes. Biológiai szempontból azonban semmi sem természetellenes. Ami lehetséges, az a definíció szerint természetes is. Valóban természetellenes, a természet törvényei ellen való viselkedés nem is létezhet, tehát szükségtelen tiltani. Soha egy kultúra sem vesződött azzal, hogy megtiltsa a férfiaknak a fotoszintetizálást, a nőknek, hogy gyorsabban fussanak a fénynél, vagy a negatív töltésű elektronoknak, hogy vonzzák egymást.

139. oldal

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Kapcsolódó szócikkek: kultúra
41 hozzászólás
szadrienn P>!

Nem a kiváltságlevél teszi a várost, ahogy a ruha sem az embert, hanem a viselkedés, a kultúra és a hagyomány. A könyv, amit olvasnak; a zene, amit játszanak és hallgatnak; az ima, ahogy elrebegik a hívők, és megvárják a kételkedők a végét; ahogy nem vágnak szavába annak, aki beszél; a zsebkendő, ahogy vasalják; öltöny, kalap, kesztyű, ha szegényes, kopott is, de tiszta; abrosz és teríték, a pohár csengése, a porcelán meg a nipp; a gesztus, amivel a hölgyet előreengedik; a korrektség, ahogy adósságot törlesztenek; az erő, amivel a sértés miatt elégtételt vesznek; a kimértség, amivel az ember elismeri, ha téved.

9-10. oldal

Vida Gábor: Senkiháza Erdélyi lektűr

Kapcsolódó szócikkek: hagyomány · könyv · kultúra · porcelán · város · viselkedés · zene · zsebkendő
fióka P>!

A savanyú káposztához, egyenízű kolbászokhoz, csülkökhöz és egybesült húsokhoz képest egy kínai gyorsétterem, maga a megváltás. Nem is lehet érteni, ilyen alacsony szintű konyhára, amilyen a német, hogyan épülhetett ennyire magas szintű kultúra. Vagy talán az étkezés annyira unalmas és egyhangú volt, hogy kénytelenek voltak gondolkodni?

149. oldal, Európa über alles, Különleges helyek

Kapcsolódó szócikkek: gasztronómia · kultúra · Németország
2 hozzászólás
_Katie_ P>!

Nem csak az része a kultúrának, amit bátorítunk, hanem az is, amit hajlandók vagyunk eltűrni.

198. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kultúra
eme>!

A kultúra roppant törékeny. A barbárság szilárd alapjára vont vékony hártya.

35. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kultúra
cassiesdream>!

Az fölfoghatatlan, hogy azért, mert Texasban valaki kicsit több előleget vett fel, azért nekem ötvenezer forint helyett nyolcvanezer forintot kell havonta a banknak visszafizetnem. Ez megérthetetlen. Ha a sok megérthetetlenséget nem lehet kezelni, akkor az ember védekezésül provincializálódik, teremt egy mi-t magának, bezárja magát a mi-be, ott kiismeri magát, és abban a pillanatban, amikor megteremtette ezt a mi-t, azonnal teremt egy nem mi-t, egy őket, egy azokat, és így például a kultúra rögtön megszűnik tágas, barátságos rétnek lenni, ahol sétálgatunk, beszélgetünk, hol egyetértünk, hol nem, hanem vár lesz a kultúrából, az igazság lakhelye, amelyet erkölcsi és hazafias kötelesség védeni, és aki támadja, az áruló, idegen szívű, posztmodern, mi is van még?

117-118. oldal, Esterházy

Kapcsolódó szócikkek: kultúra
1 hozzászólás
a_bookworm_named_honey>!

Mikor érik már meg ez a kultúra arra, hogy azt tegye, amit kell? Ha gyászol, akkor gyászoljon. Ha fáj, akkor fájjon. Ha örül, akkor örüljön. Ne műmosollyal. Szóval legyen helye és tisztelete a valós, szükségszerű emberi érzéseknek.

342. oldal, V. fejezet - A szabad identitás felé: Gyász

Tisza Kata: Most. Túlélő leszel, nem áldozat

Kapcsolódó szócikkek: kultúra
aled>!

Azért ennyire elviselhetetlen itt a helyzet, mert a primitivizmus itt nem valami kivételes dolog, hanem a helyi kultúra lényege, ami emiatt, lényegében, nem is kultúra.

Kapcsolódó szócikkek: kultúra · társadalom
Kuszma>!

Ami a vallást illeti: többé nem „hiszünk igazán”; inkább csak követjük (némelyik) vallásos szertartást és szokást, a tiszteletadás részeként azon közösségek felé, amelyekhez tartozunk (nem-hívő zsidók „a hagyományra való tekintettel” eleget tesznek a kóser szokásoknak és így tovább). „Nem hiszek benne igazán, csak a kultúrám része”; úgy tűnik, korunkban ténylegesen ez jellemzi az elutasított/elhagyott hitet. Mi más a kulturális életstílus, hacsak nem az, hogy bár nem hiszünk a Télapóban, mégis minden háznál és minden nyilvános helyen, minden decemberben karácsonyfát állítunk? A „kultúra” "nem-fundamentalista" fogalma így talán, a „valódi” vallástól, művészettől, és egyebektől eltérően, lényegében a megtagadott/személytelen hiedelmek területének elnevezése. A „kultúra”, más szóval, azoknak a dolgoknak a neve, amiket anélkül csinálunk, hogy igazán hinnénk bennük, anélkül, hogy „komolyan vennénk őket”.

62. oldal

Slavoj Žižek: A kettős zsarolás ellen Menekültek, terror és egyéb gondok felebarátainkkal

Kapcsolódó szócikkek: kultúra · vallás
2 hozzászólás