közösség fogalom

Raana Raas: Az ogfák vöröse
Hamvas Béla: Szilveszter / Bizonyos tekintetben / Ugyanis
Ámosz Oz: Hirtelen az erdő mélyén
Hamvas Béla: Karnevál
Aldous Huxley: Szép új világ
Fritz Riemann: A szorongás alapformái
A. S. Neill: Summerhill
Szathmári Sándor: Hiába
Bereczkei Tamás: Evolúciós pszichológia
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek
Hamvas Béla: A láthatatlan történet / Sziget
Maxie Wander: Tekints vissza – harag nélkül
Fóti Péter: Útmutató rebellis tanároknak
Gobbi Hilda: Közben…
Buda Béla: Empátia
Erich Fromm: Menekülés a szabadság elől
Réger Zita: Utak a nyelvhez
Lucius Annaeus Seneca: Seneca prózai művei I-II.
Victor János: Márk evangéliuma – Elmélkedések
Sue Bender: Plain and Simple
Georges Duby (szerk.): Franciaország története I-II.
Popper Péter – Lux Elvira – Alpár Zsuzsa – Pál Mária: Legfeljebb elválunk
A Katolikus Egyház Katekizmusa
John Howkins: Az alkotás gazdagít
Raana Raas: Hazatérők
Teréz anya: Az egyszerű ösvény
Szent-Gály Kata: Napról napra
Nagy Kázmér: Az én Ausztráliám
Lars Kepler: A hipnotizőr
Robert B. Coleman: Az evangélizáció mesterterve
Olivier Clément: Taizé
Paul Feyerabend: A módszer ellen
Lucius Annaeus Seneca: Seneca drámái
Viktor E. Frankl: Értelem és egzisztencia
II. János Pál: Familiaris consortio – A családi közösség
Raana Raas: Elágazó utak
Ignace Lepp: A barátság pszichológiája
Latin mondások
Révai Gábor: A kisközösségekről
Ignacy Karpowicz: Égiek és földiek
Kertész István: Botrányok az ókorban
Máté Gábor – Gordon Neufeld: A család ereje
Karina Halle: Sins & Needles
Timothy Radcliffe: Új dalt énekeljetek
A lélek dolgai
Gazda József: Így tudom, így mondom
Jerry Mintz: Szabadság és demokrácia az oktatásban
Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: Alternatív életstratégiák
Kurt Vonnegut: Mi szép, ha nem ez?
Chuck Palahniuk: Beautiful You
Yuval Noah Harari: Sapiens
Kubiszyn Viktor: Oroszrulett
Dave Eggers: A Kör
Albert Schweitzer: Albert Schweitzer, a gondolkodó
Rachel Cohn – David Levithan: Dash és Lily 12 napja
Jim Lupkin – Brian Carter: Network marketing a Facebookon
Brandon Hackett: Xeno
Takács-Sánta András: A közlegelők komédiája
Benyhe Bernát (szerk.): Közösség
Douglas Murray: Európa furcsa halála
Gubcsi Lajos – Gubcsi Anikó: A csillagokban Bubik István
Benyák Zoltán: Az utolsó emberig
Irvin D. Yalom: Szemben a nappal
Henri J. M. Nouwen: Szeretett vagy
Robert Kegan – Lisa Laskow Lahey: Mindenki kultúrája
Roxane Gay: A rossz feminista
Glennon Doyle: Untamed
Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós
Robin Cook: Genezis
Kádár Annamária: Valódi példaképek
Michaeleen Doucleff: Hogyan neveljünk önálló és kedves felnőtteket?
Frenyó Zoltán (szerk.): Konzervatív arcképek
Kádár Annamária – Pál Ferenc – Popper Péter – Ranschburg Jenő: Sors és önismeret
Lionel Casson: Libraries in the Ancient World
Robert Galbraith: A hömpölygő sír

Idézetek

Carmilla >!

Senki sem akarja, hogy kivesse magából a közösség, vagy száműzze a csorda. Elég egyszer-kétszer elszakadni a tömegtől, és már nem is fogad vissza többé

84. oldal, ~ 29 ~ (Európa, 2007)

Kapcsolódó szócikkek: közösség · tömeg
Carmilla >!

[…] Talán messze vezet, de megemlítem, hogy az egyszerűbb közösségekben a lelki fejlődés követelményei általában is egyszerűbbek, a korai zavarok jelentősége kisebb, a nagyobb gyerek vagy a fiatalabb felnőtt nem kerül annyira bonyolult kapcsolati, szociális, ha úgy tetszik, közösségi feladatok elé, mint a mai civilizált társadalmakban.

30. oldal, Első beszélgetés Buda Bélával (Kalligram, 2010)

Kapcsolódó szócikkek: közösség
Dominicana>!

Egyik módja a tanúságtételnek arról, mit is jelent embernek lenni, az, ha kis helyi közösségekben összegyűlve újra átéljük az utolsó vacsora történetét, a benne rejlő szabadság és megbocsátás misztériumával együtt. Angliában ezeket a kis közösségeket plébániáknak hívjuk. Olyan közösségeknek kell lenniük, ahol növekedünk abban a tudásban, hogy a jó, amelyet keresünk, nem személyes megelégedettségünket szolgálja, hanem a közösség javát. Ezek a közösségek azonban nem lehetnek önmagukba zárkózott, saját baráti körüket ünneplő csoportok sem. Én személyesen nem tudnám ezt elviselni. Ezekben a közösségekben az összetartozást szélesebb értelemben kell ápolni, hogy ráérezzünk a minden emberrel, szentekkel és bűnösökkel, élőkkel és holtakkal való közösségünkre egyaránt.

33-34. oldal - Fatalizmus

Kapcsolódó szócikkek: közösség
schummyka>!

Az egyén akármit is érez, a közösségnek mit sem ér ez – jelentette ki Lenina.

78. oldal - Hatodik fejezet (Kozmosz Könyvek, 1982)

Kapcsolódó szócikkek: közösség · Lenina Crowne
Carmilla >!

[…] Sok ember, akitől mást vártam, nem törődik velem, hallgatásba burkolódzik. Talán csak gyávaságból. Pedig nekem még mindig vannak illúzióim a falka, a nemzetség, az emberi közösség összetartásáról. De mit tanulnak a gyerekeink? Teljesítmény, konzum, tűrés, konformizmus, egoizmus…

83-84. oldal (Európa, 1985)

Kapcsolódó szócikkek: konformizmus · közösség · teljesítmény
nagytimi85>!

A pénz két egyetemes elvre épül:
a. Az egyetemes átválthatóság elve: a pénz, mint valami alkimista, képes hűséggé alakítani a földet, egészséggé az igazságot és tudássá az erőszakot.
b. Az egyetemes bizalom elve: a pénz közvetítésével bármely két ember képes bármiben együttműködni.
[…] Ezeknek a látszólag jótékony alapelveknek azonban árnyoldaluk is van. Ha minden mindenre átváltható, és a bizalom névtelen érméktől és kauricsigáktól függ, az károsítja a helyi hagyományokat, a bensőséges kapcsolatokat és emberi értékeket, és a kereslet és kínálat hideg törvényeivel helyettesíti őket.
Az emberi közösségek és családok mindig is “felbecsülhetetlen értékű” dolgokba, becsületbe, hűségbe, erénybe és szeretetbe vetett hiten alapultak. Ezek a dolgok kívül esnek a piac hatáskörén, és nem szabad pénzért adni vagy venni őket. Még ha a piac jó árat kínál is, bizonyos dolgokat egyszerűen nem teszünk meg. A szülőknek nem szabad rabszolgának eladni a gyerekeiket; egy elhivatott kereszténynek nem szabad halálos bűnt elkövetnie; egy hűséges lovag nem árulhatja el hűbérurát; a törzs ősi földjét nem szabad idegeneknek eladni.
A pénz mindig is próbált áttörni ezeken a gátakon, ahogy a víz is átszivárog egy valódi gát repedésein. A szülők néha kénytelenek voltak néhány gyereküket eladni rabszolgának, hogy élelmet vehessenek a többinek. Elhivatott keresztények is öltek, loptak és csaltak – majd a zsákmányból bűnbocsánatot vásároltak az egyháztól. A lovagok a legtöbbet ígérőnek ajánlották fel szolgálataikat, miközben saját követőik hűségét is készpénzzel biztosították. Ősi törzsi földeket is eladtak a világ másik oldaláról érkezett idegeneknek, hogy ezzel belépőjegyet váltsanak a világgazdaságba.

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Kapcsolódó szócikkek: család · hagyomány · közösség · pénzügy
nagytimi85>!

Van a pénznek egy még sötétebb oldala is. Ugyan egyetemes bizalmat épít ki idegenek között, de ez a bizalom nem emberekbe, közösségekbe vagy szentként tisztelt értékekbe helyeződik, hanem magába a pénzbe, és a mögötte álló személytelen rendszerbe. Nem bízunk az idegenben, de még a felebarátunkban sem – csak az érmében, ami náluk van. Ha elfogy a pénzük, elfogy a bizalom. Ahogy a pénz lerombolja a közösségek, vallások és államok emelte gátakat, a világot az a veszély fenyegeti, hogy egyetlen, méghozzá eléggé szívtelen piaccá változik.
Az emberiség gazdaságtörténete tehát igencsak kényes tánc. Az emberek a pénzre bízzák, hogy elősegítse az idegenek közötti együttműködést, ugyanakkor félnek is, hogy megrontja az emberi értékeket és bensőséges kapcsolatokat.

173. oldal

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Kapcsolódó szócikkek: bizalom · együttműködés · közösség · pénzügy
nagytimi85>!

Úgy látszik, a család és a közösség nagyobb befolyással van a boldogságunkra, mint a pénz és az egészség. Az erős családok tagjai, akik összetartó és támogató közösségben élnek, szignifikánsan boldogabbak, mint azok, akik diszfunkcionális családból származnak, és sosem találtak (vagy nem is kerestek) közösséger, amelynek a tagjaivá válhatnak. A házassag különösen fontos. Több tanulmány is arra a következtetésre jutott, hogy szoros összefüggés van a jó házasság és a szubjektív jóllét, illetve a rossz házasság és a nyomorúság között. Ez a gazdasági, sőt fizikai körülményektől függetlenül igaz. Egy kispénzű rokkant, aki szerető házastársával él, a családja összetartó és a közössége barátságos, boldogabb lehet, mint egy magányos milliárdos, feltéve, hogy nem szegényebb egy bizonyos szintnél, és betegsége nem jár sorvadással vagy fájdalommal.

340. oldal

Yuval Noah Harari: Sapiens Az emberiség rövid története

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · család · egészség · házasság · közösség · pénzügy
Kicsibogár>!

A közös éneklés mélyebben megérintett, mint bármilyen hetvenszázalékos leárazás […]

221. oldal

Kapcsolódó szócikkek: ének · karácsony · közösség
Olympia_Chavez>!

1874-ben, az Adelaide városától 1800 kilométerre északra – a semmibe – épült Barrow Creek-i távíróállomást megtámadták a bennszülöttek. A távírász megsebesült. A támadók elmenekültek, de a sebesült embernek volt még annyi ereje, hogy a hírt leadja a délebbre fekvő, legközlebbi állomásnak. Az több közbeeső állomáson át Adelaide-be közvetítette a hírt. A városban a távíróközpontba azonnal orvost hívattak, aki rövid távirati stílusban megadta az utasítást, mit tegyen a sebesült. Az orvosi tanácsot tizenöt állomás közvetítésével a vérző távírász megkapta. Az orvosi tanácsnak azonban nem sok haszna volt, a telegráfus visszakopogtatta a szomszédjának, az pedig ismét tovább, Adelaide-ig: már nem is reméli, hogy megéri a reggelt.
Akkor a férfi Adelaide-ben lakó feleségét hívták a távíróközpontba, akinek 1800 kilométerről a férje végrendelkezett, elbúcsúztak egymástól, és a távírógép elhallgatott.
Nem tudok róla, hogy az európai vasút- és távíróépítés korából volt-e hasonló eset, mert biztosan egyet vagy kettőt megemlítenének a történelemkönyvek.

76-77. oldal, Egy földrész, egy nép... (Gondolat, 1976)

Kapcsolódó szócikkek: 1874 · Ausztrália · közösség · összefogás · távíró