kozmológia fogalom
A kozmológia a világegyetemmel mint egésszel foglalkozó tudomány, emiatt a fizika és filozófia tudományának is része. A csillagászatnak az az ága, amely a világegyetem tér- és időbeli szerkezetével, a világmindenség egészének kialakulásával foglalkozik. Ezen belül a hozzá szorosan kapcsolódó kozmogónia az egyes égitestek kialakulására próbál fényt deríteni.
A modern kozmológia kiindulópontjául a természettudományok (csillagászat, fizika) eredményei szolgálnak.
Idézetek
1981-ben éledt újra érdeklődésem a Világegyetem keletkezése és sorsa iránt, amikor egy jezsuiták szervezte konferencián vettem részt a Vatikánban. A katolikus egyház súlyos hibát követett el Galilei esetében, amikor törvénybe próbált iktatni egy tudományos kérdést, és kijelentette, hogy a Nap kering a Föld körül. Évszázadok múltán most úgy döntött, meghív néhány szakértőt és kikéri véleményüket a kozmológia kérdéseiben. A konferencia végén a résztvevőket audiencián fogadta a pápa. Mint mondotta, rendjén való, ha a Világegyetem fejlődésének az Ősrobbanást követő szakaszait tanulmányozzuk, de ne feszegessük magának az Ősrobbanásnak a kérdését – mert ez volt a Teremtés pillanata, következésképpen Isten műve. Örültem, hogy a pápa nem tudta, miről tartottam előadást éppen ezen a konferencián – arról a lehetőségről, hogy a téridő véges ugyan, de határtalan, akkor pedig nincs kezdete, tehát a Teremtés pillanata se létezhetett. Nem szívesen osztoztam volna Galilei sorsában, akivel különben is elég sok közösséget érzek, egyebek közt azért, mert pontosan 300 évvel a halála után születtem!
135. oldal
A kozmológia az Univerzumnak mint egésznek a tanulmányozása, beleértve születését és az esetleges végső sorsát is.
(első mondat)
Michio Kaku: Párhuzamos világok 93% Kozmikus utazás az Ősrobbanástól a tizenegyedik dimenzión át az Univerzum jövőjéig
Sok éven át a kozmológiát valamiféle áltudománynak tartották, ezért természetesen nagyszámú áltudóst vonzott. Nagy gondolatok az univerzumról, valószínűtlenül nagy számokkal körítve – mindez vonzotta a nyilvánosság tekintetét (és összezavarta a nyilvánosság elméjét). Ezek a gondolatok a modern tudomány dinoszauruszai voltak: óriásiak, a végletekig leegyszerűsítettek és kihalásra érettek.
23. oldal
A hetes szám kulcsfontosságú. Ismeretes az az ősi kozmológia, amely szerint a földet hét szféra veszi körül. A szférákat hét égitest uralja: a Hold, a Merkúr, a Vénusz, a Nap, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz. A régi ezoterikus tradíciók – ideértve a gnoszticizmust is – úgy magyarázták, hogy a hét égitest spirituális energiái a mennyei birodalmakat felügyelő rosszindulatú kapuőrökben öltenek testet, akik arra törekszenek, hogy a földhöz láncolják az emberiséget. Ők az Ef 6:12-ben említett „sötét világnak kormányzói”. Mint a következő fejezetben látni fogjuk, úgy képzelték el a lélek megszabadulását, hogy a lélek áttörve a hét szférát felemelkedik, és lefejti magáról a rosszindulatú planetáris erők bilincseit, így akinek sikerült megszabadulni ezektől az erőktől, úgy is mondhatjuk, hogy kiűzetett belőle a „hét ördög”. [Jézus hét ördögöt űzött ki Mária Magdolnából is.]
51-52. oldal, 1. fejezet - Kik voltak a gnosztikusok?