közgazdaságtan fogalom
Idézetek
A Kozmosz ugyanis hitelre létezik. Minden csillaghalmazával és galaxisával egyetlen gigászi adósság, kötelezvény, jelzálog, melyet végül vissza kell fizetni. A Világegyetem illegális kölcsön, anyag-energia-adósság, látszólagos aktívuma csupasz „T a r t o z i k”. Így hát a Kozmosz, lévén Törvénytelen Kilengés, egy szép napon eloszlik, mint a szappanbuborék.
110. oldal, Tizennyolcadik utazás
[Hayek] Kigúnyolta azokat a kísérleteket, amelyek matematikai egyenletekkel „próbáltak közvetlen oksági kapcsolatot létesíteni a bruttó pénzmennyiség, az általános árszínvonal, sőt talán még a bruttó termelés között”, mintha a közgazdaságtan éppen olyan lenne, mint a fizika vagy a kémia. Véleménye szerint a gazdasági tevékenységek igazi megértésének kulcsa az egyének döntéseiben rejlik, amelyekből olyan sok van és olyan sokféle, hogy nem lehet egykönnyen megmérni.
84. oldal
Nicholas Wapshott: Keynes és Hayek Az összecsapás, amely meghatározta a modern közgazdaságtant – A nagy válságtól a nagy recesszióig
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
Értesz a közgazdaságtanhoz? Úgy értem, a régi, háború előtti globális kapitalizmushoz. Vágod, hogy működött? Én nem, és aki az ellenkezőjét állítja, az pofátlanul hazudik. Nincsenek szabályok, se abszolút igazságok. Nyersz vagy vesztesz, egy hülyeség. Egyetlen értelmes szabályt hallottam, azt se közgázos, hanem egy történelemprof mondta a Whartonon.
„A félelem a létező legértékesebb árucikk. – Ezen lehidaltam. – Kapcsolják be a tévét, mit látnak? Megpróbálnak nekünk mindenféle terméket eladni, ugye? Hát tévednek. A félelmünket adják el – mert félünk, hogy az adott termék nélkül kell élnünk.” Kurvára igaza volt, jár neki a csillagos ötös. Félünk az öregedéstől, a magánytól, a szegénységtől, a tévedésektől. A félelem a legalapvetőbb emberi érzés. Születésünktől fogva bennünk van. És jól eladható. Ez lett a jelmondatom, ezt mantrázom folyton: a félelem jól eladható.
69. oldal
A közgazdaságtanról az volt a véleményem, hogy komplett marhaság, amit azért találtak ki maguknak az akadémikusok, hogy legyen állásuk. Az angolt élveztem, de elég volt ránéznem egy Jane Austen könyv borítójára, és több kedvet éreztem ahhoz, hogy megegyem a saját lábamat, mint átrágni magam valamelyik művén.
61. oldal, Zárjátok el a lányaitokat! (Trubadúr, 2018)
[Robin] – Hát, tudod mit szokás mondani… „Menj egyetemre és felejts el mindent!” Bárki agya elrohadna, ha ennyi közgazdaságtant tanulna!
Ó, de remek. Közgazdaságtan. Mondjuk rám fér az alvás.
46. oldal
A legtöbb ember számára az egyetemi tanulmányok is inkább alkut jelentenek, mint spirituális utazást, hiszen egy előre meghatározott, a szüleink, a kormány és a bankok által jóváhagyott célhoz visznek el bennünket. „Tanulok három évig, szerzek egy alapdiplomát, és lesz egy jól fizető állásom.” Az egyetemi tanulmányok akkor változhatnak át spirituális utazássá, ha a kérdések, amelyekkel útközben találkozunk, ismeretlen célok felé térítenek el bennünket, amelyeket kezdetben megfogalmazni sem igen tudunk. Lehet, például, hogy egy diák azért kezd el közgazdaságtant tanulni, hogy aztán a Wall Streeten dolgozhasson. De ha az, amit tanul, valamilyen módon arra indítja, hogy elmenjen egy hindu ásramba, vagy segítsen a zimbabwei HIV-fertőzötteken, akkor ezt nyugodtan nevezhetjük spirituális utazásnak.
161. oldal
Yuval Noah Harari: Homo Deus 88% A holnap rövid története
A közgazdaságtan főáramlatát gyakran vádolják azzal, hogy a kapitalizmus kedvező tulajdonságait reklámozza. Ha ez a szándéka, akkor meglehetősen gyenge munkát végez tanítás közben, mert meg sem említi a rendszer fő erényei közül az egyik legfontosabbat, az innovációra irányuló viharos erejű, megállíthatatlan hajlamot.
63. oldal
A gazdaság megértéséhez tehát szükségünk van arra, hogy megértsük, hogyan mozgatják a gazdaságot a lelki tényezők. Épp úgy, ahogy Adam Smith láthatatlan keze a klasszikus közgazdaságtan alapeleme, ugyanígy Keynes lelki tényezői is egy, a gazdaságról szóló másik felfogás központi elemét jelentik – egy nézetét, amely megmagyarázza a kapitalizmus alapvető instabilitását.
15. oldal (Corvina, 2011)
George A. Akerlof – Robert J. Shiller: Animal Spirits 78% avagy a lelki tényezők szerepe a gazdaságban és a globális kapitalizmusban
A Közgazdaságtan ötvenedik „születésnapjához” (az első kiadás 1948-ban készült. – a szerk.) érve megállapítható, hogy a kötet „tanúja” volt a közgazdasági elmélet izgalmas fél évszázados fejlődésének. A közgazdaságtan-tudomány hosszú utat tett meg ez idő alatt. De még sokkal hosszabb áll előtte, s a többi társadalomtudomány előtt is. A közgazdaságtan legalább annyira művészet marad mindig, mint amennyire tudománynak számít, mégis egy világ választja el a szakmailag megalapozott közgazdaságtant a pőrén rossz közgazdaságtantól.
Egy arany születésnapra (bevezető) - XXII. oldal