Korvin Ottó (1894-1919) személy

– Szentséges ég, Ottó, neked hiányzik az egyik füled!
– Valóban? Még mindig maradt annyi, amennyi kell. Várom azt a napot, amikor ti is megértitek: a kommunizmus nem a felhalmozásról szól.

150. oldal, I. rész, 15. fejezet

A pályaudvarokat Korvin Ottó, Pogány József és más szocialista agitátorok járták. Őket már a bolsevik forradalom lehetősége motiválta, amit Pogány világosan ki is mondott 1918. október 13-án a rendkívüli szociáldemokrata kongresszuson. Korvin Ottó és barátai a legklasszikusabb anarchista terrorizmus hívei voltak, lelkük mélyén mégis irodalmi ábrándozók. A Napóleonról drámát író, cinikus Pogány viszont kezdettől tudta, hogy mit akar: szervezett katonai erőt a bolsevik mintájú hatalomátvételhez. Ez eleinte nehezen ment. A Katonatanács tagjai többnyire háború tépte desperádók voltak, akik azt hitték, hogy márciusi ifjak lesznek, s a nép majd a vállára emeli őket. Többnyire azonban csak céltalanságukat bocsátották áruba: bőséges zsoldot vártak akcióikért, és olyan jövedelmező pozíciókat, mint egy jól fizető moziengedélyt, esetleg élelmezésügyi biztosságot, a vakmerőbbek pedig sarokházat az Andrássy úton.

Valószínűtlen, hogy a Tisza-gyilkosságban valaha is tisztán lássunk. 1918 őszéről nem maradtak fenn nyomozói akták, a helyszíni szemlét végző rendőrtiszt későbbi vallomása szerint azokat Korvin Ottó a Tanácsköztársaság kikiáltása után magához vette, s megsemmisítette.

Korvin Ottó azonban Szamuelynél csendesebben, Cserny módszereitől pedig idegenkedve végezte munkáját.