!

kórház helyszín

Lee Stringer – Kurt Vonnegut: Fedél nélkül New Yorkban / Beszélgetések az írásról
Douglas Adams: Vendéglő a világ végén
Alekszandr Szolzsenyicin: Rákosztály
Jamaica Kincaid: Öcsém halála
Rejtő Jenő (P. Howard): A fehér folt
Oliver Sacks: Fél lábbal a földön
Oliver Sacks: Ébredések
Roy Porter: Vér és virtus
Maxie Wander: Tekints vissza – harag nélkül
Anthony Burgess: Beteg a doktor
Nodar Dumbadze: Az örökkévalóság törvénye
Giovanni Orelli: Az olasz lányok vonata
Guillaume Depardieu: Ezerrel
Polcz Alaine: A halál iskolája
Kercsó Attila: Népszerű járványtan
Erma Bombeck: Azt akarom, hogy kinőjön a hajam…, Fel akarok nőni…, Boise-ba akarok menni…
Ruth Louise Partridge: Közkórház New Yorkban
Pierre Lemaitre: Téboly
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 2. – Együtt
Joanna Drazba: A szempillák függönyén túl
Louis Fürnberg: A betlehemi hangos éjszaka
Paul Feyerabend: A módszer ellen
Thomas Bernhard: Nagy levegő
Bari Károly: A pontos hely
Robert Williams: Luke és Jon
Lydia Netzer: Ragyogj, édesem!
Őszentsége a XIV. Dalai Láma: Túl a valláson
Jack Kerouac: Hazajáró lélek és egyéb írások
Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
Charles Martin: A megváltás reménye
Borsa Brown: A maffia szívében
Babiczky Tibor: Kivilágított ég
Pak Janmi: Élni akartam
Boldogkői Zsolt: Hiénák a betegágy körül
Mai Jia: Kódfejtő
Tiszlavicz Mária: Duplacsavar
Al Jourgensen – Jon Wiederhorn: Ministry
Stuart MacBride: Broken Skin

Idézetek

>!
krlany I+SMP

A szél felélénkül.
Szemétörvények táncolnak a lábam körül, ahogy előttem felkomorlik a Bellevue kormos téglahomlokzata. Megdöbbent, mennyire hasonlít egy börtönre. Ahogy lemegyek a bejárati rámpán, egy alacsony, ősz hajú férfi közeledik felém zord léptekkel. A feje körül kötés, a karja a nyakába akasztva. Sejtem, milyen lehetett a szombat éjszakája. Pia, balhé, eldurvuló vita. A fejemben élénken zajlik a jelenet.
Ezzel a mindent látó szemmel megyek át az üvegajtón – olyan az egész, akár egy testen kívüli élmény. A csempefalú előcsarnokban járkáló embereknek nem csupán az arcát és a testét látom, hanem az életét is. Mindegyik belém sugároz valamit, amiből nemcsak azt sejtem meg, hogy hol laknak, de azt is, milyen képek vannak a lakásuk falán, ki az ott mellettük, amikor megfordulnak az ágyban.
A recepciós pult mögött az ápolónő kikeményített, hófehér magabiztonságát valamiért elviselhetetlennek találom. Alaposan végigmérem, rést keresek a páncélján. Egy piszokfoltot, egy ráncot, egy rakoncátlan hajtincset, valamit, ami hozzákapcsolja az emberiséghez. Hiába, makulátlannak tűnik.

20. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kórház
>!
Carmilla 

Vannak, akik panaszkodnak, hogy az Egyesült Államokban hat dollárba kerül egy adag Tylenol; meg kellene nézniük, hogyan működik ez a kórház: a beteg hozza magával a gyógyszert, amire szüksége van.

28. oldal, (Helikon, 1999)

Kapcsolódó szócikkek: gyógyszer · kórház
>!
Morpheus 

A modern tudományos orvoslás például annak köszönheti közkeletűségét, hogy a betegeknek alternatívák híján nem volt más választásuk, s hogy a televízió, a híresztelések, a technika csodáival fölszerelt kórházak beléjük sulykolják a hitet, hogy ennél jobb kezekbe nem is kerülhetnének.

519. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hit · kórház · orvostudomány · televízió
>!
Carmilla 

Ültem, és néztem az apámat. A haja ferdén állt szabadon levő, kopasz fejbúbján, mint annak a hullának, amit egyszer a Bellevue Kórház hullaházában láttam. Beszélgettünk. Az apám sokat tanul a kórházban; az egész faji zagyvaság a múlté, az összes embert a maga valójában, egyénenként látja.

212. oldal, Naplóbejegyzés (1945) JACK KEROUAC - (Helikon, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: hulla · kórház
>!
Carmilla 

(…) Mert a műtét előtt abban sem lehettünk biztosak, hogy nem történik meg még egyszer, ami már megtörtént, hogy a staphylococcus nem jut-e be olyan érbe, ahová nem kéne, és nem kerül-e az agyba. És akkor jön a vérmérgezés, és egy héten belül a halál! Szóval mielőtt bevonultam volna a kórházba, nem tudtam, kijövök-e élve.

136. oldal, Hasznos próbatétel (Ab Ovo, 2005)

Guillaume Depardieu: Ezerrel Marc-Olivier Fogiel interjúregénye

Kapcsolódó szócikkek: kórház
>!
Kkatja P

A városi ember durván eltolja magától a halálra ítélt öregeket és betegeket. Egyszerűen nem akarja őket látni többé. Úgy gondolkodik, hogy most már megszabadult attól, aki hosszú hónapokon, esetleg több éven át oly sokáig terhére volt, és a lelkiismeretét sem bántja semmi, annak, akit a kórházba szállításkor átvettek, most már egyedül kell végigjárnia útjának végső, s ugyanakkor legszörnyűségesebb szakaszát.

88. oldal

Kapcsolódó szócikkek: halál · kórház · öregség
>!
Morpheus 

Hirtelen belém nyilallt, amit korábban már gyakran sejtettem, de amiről eszembe sem jutott volna, hogy a saját kórházi tartózkodásomra is érvényes lehet: hogy szabadtéri, kertes kórházakra van szükség, falun, erdőn, mint azok az úgynevezett Kis Nővérotthonok, amelyekben New York állam vidékies tájain dolgoztam: nem erődök kellenek, nem is intézetek, hanem valódi otthonok – és talán kórházfalvak.

198. oldal

Kapcsolódó szócikkek: kórház · otthon
1 hozzászólás
>!
SteelCurtain

Egy júliusi napon, ideális nap áspiskígyók számára, Enrico bácsi remegett, kiverte a hideg. Megállította a fagylaltos kocsit, rámutatott Marinára, hogy adjanak a gyereknek fagylaltot, amennyit csak magába tud tömni. Egyél nyugodtan, amennyi jólesik, csak rosszul ne legyél, ne törődj a pénzzel, a pénzzel a disznók sem tudnak jóllakni.
Szerette volna a vagyonát inkább mind fagylaltra költeni, semhogy arra kelljen gondolnia, máshová kerül majd a pénze, vénkisasszony nagynénikhez, jótékonysági célokra. A meddőség átka ez. Marinára gondolt akkor is, amikor beszállt a mentőautóba, a magányos gyermekkorra, az ő nyolc évére. A kórház helyett akár rögtön a krematóriumba is vihették volna. Erőlködve nevetni próbált és a szemével kacsintani, a jobb kezével pedig olyan mozdulatot tett, mint aki azt mondja: egy nap vagy máskor, még rekordot eszünk fagylaltból. Biztosan fagylaltról álmodott a halála pillanatában is.

Kapcsolódó szócikkek: fagylalt · kórház
>!
chhaya P

Mindenki azt állítja, hogy utálja a kórházakat. Én nem. Legalábbis, ha az embernek sikerül elérnie egy kórházba, jó esélye van rá, hogy ki is jöhet onnan. Tudom, hogy vannak, akik haldokolnak, és vannak, akik fájdalmakkal küzdenek. Az ágyuk szélén ülők nézik őket, és azt kívánják, bár tudnának segíteni. Gondolatban alkut kötnek Istennel, aki már évek óta eszükbe sem jutott: kérlek, inkább engem vigyél el. De akadnak olyanok is, akik meggyógyulnak, és olyanok is, akik jó hírt kapnak. Vannak, akik már feladták a reményt, de kapnak még egy esélyt, és azt gondolják: ezúttal nem tékozlom el. Ezúttal kiélvezem minden óra és minden nap ízét. És talán, legalábbis a következő néhány hétben, így is tesznek, és a világot újból becsesnek és szépnek látják. Szóval nem, én nem utálom a kórházakat.

180. oldal (Scolar, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: kórház
>!
Kőbagoly

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Cortez: 5/1 – tuti tök szomorú egyedül a kórházban. Lehet, hogy el kéne törnöm valamimet, és akkor én is ott lehetnék. ☺

182. oldal, Március 11., szerda (Ciceró, 2010)