!

könyvtár helyszín

Spiró György: Fogság
J. K. Rowling: Harry Potter és a Titkok Kamrája
Szerb Antal: A Pendragon legenda
Stephen King: Az
Murakami Haruki: Kafka a tengerparton
Michal Ajvaz: A másik város
Marc Levy: Mint a mennyben
Joyce Carol Oates: Luxusvilág
Szerb Antal: Szerelem a palackban
Lion Feuchtwanger: A toledói zsidó nő
Murakami Haruki: A határtól délre, a naptól nyugatra
Anne Rice: Vér és arany
Umberto Eco: A rózsa neve
George R. R. Martin: Varjak lakomája
Paul Auster: Holdpalota
Cecelia Ahern: Ui.: Szeretlek
Jonathan Safran Foer: Minden vilángol
Friedrich Dürrenmatt: Zűrvölgy
Spiró György: Koccanás
Charles Bukowski: A kezdő
Ljudmila Ulickaja: Odaadó hívetek, Surik
Ray Bradbury: A villamos testet énekelem
Bartis Attila: A nyugalom
Neil Gaiman: Amerikai istenek
Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Luigi Pirandello: Mattia Pascal két élete
Oscar Wilde: Oscar Wilde összes művei I-III.
Erlend Loe: Doppler, az utak királya
Irvine Welsh: Pornó
John Dickson Carr: A három koporsó
Julia Barrett: Önteltség és önámítás
Bánki Éva: Aranyhímzés
Susanna Clarke: A hollókirály
Vlagyimir Szorokin: A jég
Herman Brusselmans: A férfi, aki munkát talált
Jiří Kratochvil: Szomorú Isten
Douglas Coupland: Minden család pszichotikus
Lawrence Block: Bérgyilkos mindörökké
Umberto Eco: A Foucault-inga
David Mitchell: Szellemírók
Margaret Atwood: A szolgálólány meséje
Thomas Bernhard: Megzavarodás
Louisa May Alcott: Kisasszonyok
Hevesi András: Párizsi eső
Audrey Niffenegger: Az időutazó felesége
Faludy György: Pokolbeli víg napjaim
Böszörményi Gyula: Gergő és a bűbájketrec
Stephen King: A remény rabjai
Nick Hornby: Hosszú út lefelé
Kosztolányi Dezső: Bölcsőtől a koporsóig
Thomas Wharton: Szalamandra
Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet
Sue Townsend: A 13 és 3/4 éves Adrian Mole titkos naplója
Orson Scott Card: Végjáték
George R. R. Martin: Trónok harca
William Shakespeare: A vihar
Janikovszky Éva: Szalmaláng
Terry Pratchett: Kisistenek
Terry Pratchett: Egyenjogú rítusok
Terry Pratchett: Piramisok
Bosnyák Viktória: Tündérboszorkány
Isaac Asimov: A halhatatlanság halála
J. D. Salinger: Magasabbra a tetőt, ácsok / Seymour: Bemutatás
Bochkor Gábor – Boros Lajos – Voga János: A bumeráng aranyköpései
Isaac Asimov: Az Alapítvány előtt
Roland Barthes: A szöveg öröme
Michael Moore: Hülye fehér ember
Ignazio Silone: Bor és kenyér
Száraz Miklós György: Az Ezüst Macska
Dala László – Dékány András – Kocsis Ferenc – Kulin György – D. Major Klára – Rónaszegi Miklós: A világ és az ember
Roald Dahl: Matilda három csodája
Margaret Atwood: Alias Grace (angol)
Italo Calvino: Ha egy téli éjszakán egy utazó
Libba Bray: Rettentő gyönyörűség
Amanda Quick: Legenda
Ladislav Fuks: Az utolsó ügy
Helen Keller: Szakadékból a fényre
Vámos Miklós: Öt kis regény
Charles R. Cross: A mennyeknél súlyosabb
Cees Nooteboom: Mindenszentek
Ördögh Szilveszter: Lázár békéje
Ellery Queen: Gyilkosság a Spanyol-fokon
Cecil Scott Forester: Gyilkosság, részletfizetésre
Bécsy Ágnes: Virginia Woolf világa
Szabó Lőrinc: Tücsökzene
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
Knud Romer: Aki pislog, fél a haláltól
Gustaw Herling-Grudziński: Más világ
Steven Saylor: Rubicon
Maurice Pons: Arisztotelész, a varga
Márai Sándor: Napló 1976–1983
Walter Scott: Rob Roy
Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő / Aranysárkány
Enrique Vila-Matas: Bartleby és társai
Lev Kasszil: Svambránia nagy titka
Fenákel Judit: Magántörténet
Marnix Gijsen: Télemakhosz falun
Dubravka Ugrešić: A feltétel nélküli kapituláció múzeuma
Dojcsák Győző: Amerikai magyar történetek
Cassandra Clare: Csontváros
Karl Erik Rosengren: Kommunikáció
Lucius Annaeus Seneca: A lelki nyugalomról
Sherman Alexie: Junior
Toivo Pekkanen: Egy falat kenyér
Rejtő Jenő (P. Howard): Mi Újság Wagner Úr?
George R. R. Martin: Fevre Dream
Galgóczi Erzsébet: Ez a hét még nehéz lesz…
Lénárd Sándor: Római történetek
Jorge Luis Borges: A halhatatlanság
Ivan Bunyin: Arszenyev élete
Benedek István: Beszélgetés ideges emberekről
Fabian Lenk: Összeesküvés a Holtak Városában
Michelle Knudsen: Oroszlán a könyvtárban
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 1. – Kezdet
Szántó Piroska: Bálám szamara
Louis de Saint-Marché: Kis herceg a nagyvárosban
Vicki Myron – Bret Witter: Dewey – A könyvtár macskája
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 2. – Együtt
Witold Gombrowicz: Transz-atlantik / Pornográfia
Alfred Andersch: A félárnyék barátja
George Gordon Noël Byron: Naplók, levelek
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 3. – Egyedül
Vajda Miklós (szerk.): Huszadik századi brit novellák
Karin Fossum: Az Ördög tartja a gyertyát
Jean-Claude Carrière – Umberto Eco: Ne remélje, hogy megszabadul a könyvektől
Michel Houellebecq: A térkép és a táj
Bitskey István: Hitviták tüzében
Buchi Emecheta: Másodrendű állampolgár
Larry Collins – Dominique Lapierre: Szabadság éjfélkor
Arthur C. Clarke – Gentry Lee: Ráma II.
Mikszáth Kálmán: A székelyek között
Alan Hollinghurst: A szépség vonala
Andrea Cremer: Nightshade – Az őrzők
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 4. – Barátok
Leon Lederman: Az isteni a-tom
Ámosz Oz: Tel-ilani történetek
Lauren Kate: Fallen – Kitaszítva
Baráth Katalin: A türkizkék hegedű
Roger Zelazny: Nine Princes in Amber
Drew Karpyshyn: A Kettő Szabálya
Tomas Tranströmer: Az emlékek látnak
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 5. – Remény
Fábián Janka: Az angyalos ház
Értavy Baráth Kata: A háromfejű sárkány
Stéphane Servant: Tűzkeresztség
Kőrössi P. József (szerk.): Ölelésből nem lehet ölelésbe menekülni
Nacsinák Gergely András: Útra hullt gyümölcs
Elisabetta Gnone: Shirley varázslatos napjai
Borisz Akunyin: A cár könyvtára
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 6. – Ketten
Mark Lawrence: Tövisek Hercege
Sofi Oksanen: Baby Jane
Rob Reger – Jessica Gruner: Emily the Strange – Elveszett emlékek
Budapest Székesfőváros Állat- és Növénykertje
Hannu Rajaniemi: Kvantumtolvaj
Katharina Hagena: Az almamag íze
Margaret Atwood: Guvat és Gazella
Bächer Iván: Idegen ország
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 7. – Útvesztő
Lauren DeStefano: Hervadás
Cassandra Clare: A herceg
Hebert Márta: Bovaryné jelenti
Colleen Houck: A tigris átka
Thomas Bernhard: Egy innsbrucki kereskedőfiú bűne
Kristina Ohlsson: Mostohák
Sam Weller – Mort Castle (szerk.): Árnyak és rémek
Robin Sloan: Mr. Penumbra's 24-Hour Bookstore
Ann Aguirre: Menedék
Irvine Welsh: Skagboys
Sophie Divry: The Library of Unrequited Love
Krasznahorkai László: Megy a világ
Sallai István – Sebestyén Géza: A könyvtáros kézikönyve
S. C. Stephens: Esztelen
Sarah J. Maas: Throne of Glass – Üvegtrón
Sörös W. Klára: Mi a manó! Ki a manó?
Babura László: Szent Ágoston élete
Leslie L. Lawrence: A szitáló fehér por kolostora
Peter V. Brett: A Rovásember
Jeanette Winterson: Miért lennél boldog, ha lehetsz normális?
Dan Wells: Fragments – Töredékek
Julie James: Gyakorlat teszi a mesterkedőt
Barbara Park: Furfangos Fruzsi Bé és a borzasztó büdi busz
Vida Gábor: Ahol az ő lelke
Zakály Viktória: Hanna örök
Ben Aaronovitch: London folyói
Háy János: Napra jutni
Catherynne M. Valente: A lány, aki Tündérföld alá zuhant és a tivornya élére állt
Leigh Bardugo: Shadow and Bone – Árnyék és csont
Gaura Ágnes: Lángmarta örökség
Péterfy Gergely: Kitömött barbár
John-Paul Flintoff: Hogyan változtassuk meg a világot?
Émile Ajar: Salamon király szorong
Sophie Hannah: A monogramos gyilkosságok
Sue Townsend: A nő, aki egy évig ágyban maradt
Jaume Cabré: Én vétkem
Dragomán György: Máglya
Jerry Mintz: Szabadság és demokrácia az oktatásban
Ben Aaronovitch: Soho felett a hold
Kristina Ohlsson: Az üveggyerekek
Mitch Albom: Hívások a mennyből
Sarah J. Maas: The Assassin's Blade – Az orgyilkos pengéje és más történetek
Karinthy Ferenc: Don Juan éjszakája
Robert Paul Weston: Szörnyen Titkos Részleg
Pablo de Santis: Gyilkosok és kertek
Colum McCann: TransAtlantic
Rick Riordan: Neptunus fia
Rene Denfeld: Az elvarázsoltak
Esterházy Péter – Marianna D. Birnbaum: Az évek iszkolása
Juhász Gyula: Örökség
Jacek Dukaj: Más dalok
Ferber Katalin: Az elárult Japán
Tan Twan Eng: Esőcsináló
Melissa Grey: A lány éjfélkor
Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok
Nick Hornby: Vicces lány
Rob Thomas – Jennifer Graham: Az ezer dolláros bikinivonal
Marie Rutkoski: The Winner's Curse – A nyertes átka
Ransom Riggs: Lelkek könyvtára
Rae D. Magdon: The Second Sister
Jennifer Ashley: A tökéletes nevelőnő
Lucius Annaeus Seneca: A gondviselésről és más írások
Robert Jackson Bennett: Lépcsők városa
Rácz Ferenc: Hullák vértengerben
Lev Grossman: A varázsló birodalma
Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima
Norbert Winney: Sárkányok, farkasok és almák
Joanna Bator: Szinte éjsötét
Nick Hornby: Funny Girl (olasz)
Abbi Glines: A sorsom
Amy Ewing: Az Ékkő
Jo Walton: Mások között
Charles Bukowski: Egy vén kujon további feljegyzései
Szergej Antonov: Sötét alagutak
Ferdinandy György: Kagylócska
Max Gladstone: Nagyrészt halott
Arnaldur Indriðason: Gyalázat
Brittainy C. Cherry: Lebegés
Donna Tartt: Az Aranypinty
Lázár Ervin: A valóság íze
Elizabeth Camden: Túl az álmokon
Edith Pattou: Északfi
Kate Morton: A tóparti ház
Takács Zsuzsa: A sóbálvány
Paul Griffin: Ahol a barátom, ott az otthonom
Szív Ernő: Az irodalom ellenségei
Elizabeth Strout: A nevem Lucy Barton
Joseph Fink – Jeffrey Cranor: Üdvözöljük Night Vale-ben!
Komor Zoltán – Tépő Donát: A hortobágyi cápa
Emanuel Bergmann: A trükk
Erika Johansen: Tear ostroma
Gail Honeyman: Eleanor Oliphant köszöni, jól van
Melissa Grey: Az árny órája
Kerstin Gier: Az álmok harmadik könyve
Margaret Atwood: Alias Grace
Karin Tidbeck: Amatka
Konrád György: Falevelek szélben
Wu Ming-Yi: Rovarszemű ember
Alan Alexander Milne: The Red House Mystery
Oravecz Imre: Ókontri
Carlos Ruiz Zafón: Lelkek labirintusa
Tasmina Perry: Ház medencével
Szakács Eszter: Babilon
Wéber Anikó: Zuhanórepülés
Bruce Dickinson: Mire való ez a gomb?
Laetitia Colombani: A hajfonat
Sara Holland: Everless
Winston Graham: Ross Poldark
Barbara Pym: Quartetto in autunno

Idézetek

>!
Uzsonna

A könyvtárban mintha ismerősökkel volna tele a sarok, ahol ír, a polc, ahol a könyvek fekszenek. Rég porladó írók szelleme jár ott: megannyi jó barát.

55. oldal

Kapcsolódó szócikkek: író · könyvtár
>!
krlany I+SMP

Mostanáig úgy gondoltam, hogy minden könyv a könyveken kívül álló emberi vagy épp isteni dolgokról szól. Most rádöbbentem, hogy a könyvek nemritkán könyvekről szólnak, vagyis olyan, mintha egymással váltanának szót. E felismerés fényénél egyszeriben még nyugtalanítóbb helynek láttam a könyvtárt. Hosszú-hosszú, évszázados pusmogás, pergamen és pergamen közötti, nesztelen párbeszédek helyszíne volt tehát, egyetlen ember eszével kordában tarthatatlan erők foglalata, sok-sok emberész kisugározta titkok, egykori gazdájuk vagy közvetítőjük halálát túlélő kincsek tárháza.

Negyedik nap - Tercia

Kapcsolódó szócikkek: könyv · könyvtár
>!
eduscho89

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

A könyvtár tekercseit égették, melyeket azóta őriznek itt, amióta Buddha urunk és tanítványai a Völgyet rótták. Bokájukat hátrafeszített fejükhöz kötötték. Közben szakadatlanul üvöltötték, hogy „Éljen a Mao Ce-tung-i Gondolat! Éljen a Mao Ce-tung-i Gondolat! ” Vörösgárdisták járták a sorokat, és megkövezték azt a szerzetest, aki összeesett. Az iskola előtt a tanárokat egy kámforfához kötözték. A nyakukba táblát kötöttek, melyen az állt: MINÉL TÖBB KÖNYVET OLVASOL, ANNÁL HÜLYÉBB LESZEL.

147-148. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyvtár · Mao Ce-tung
>!
Delena

Ha egy anya meghal, az olyan, mint mikor egy egész könyvtár ég el.

150. oldal

Marc Levy: Mint a mennyben Ha igaz volna…

Kapcsolódó szócikkek: könyvtár
3 hozzászólás
>!
Sli SP

Nem tudom, egyedül vagyok-e a legboldogabb, de egy biztos: sohasem lehetek úgy sokáig társaságban, akár az övében is, akit (Isten tudja jól, s talán az ördög is) imádok, hogy sóvárogni ne kezdjek lámpám és szörnyen rendetlen könyvtáram meghittsége után.

63. oldal, Naplók - 1814. április 10. (Európa, 1978)

Kapcsolódó szócikkek: könyvtár
>!
Sli SP

(…) megszállottan fosztogatta apja híres könyvtárát, ahová – ez volt a legnagyobb kegy – tizennégy éves korától szabadon bejárhatott. „Olvass, amit akarsz” – szentesítette Leslie Stephen a szabadrablást; nem féltette lányát semmiféle könyvtől. Csak azt olvasni, amit az ember szeret, pusztán csak mert szereti; sosem színlelni csodálatot, ha nem érzünk csodálatot – ez volt az egyetlen intés, amit az olvasáshoz adott.
(…)
Valószínűnek látszik, hogy későbbi érzékenységének csomópontjai itt, a Hyde Park Gate-i ház könyvtárában kezdtek kristályosodni.
„A könyvtár önmagában is: olcsó egyetem” – idézi egy esszéjében Leslie Stephen.

24-25. oldal

Kapcsolódó szócikkek: könyvtár · olvasás · Virginia Woolf
>!
egy_ember

a könyvtárosok gyűlölik a könyvtárat, iszonyú fájdalmat okozunk nekik azzal, hogy kérünk valamit, mert ezek a szerencsétlenségükre odazárt emberek az egész életüket azzal töltik, hogy kihozzanak valamit a raktárból, és ebbe tényleg bele lehet szomorodni, el sem tudom igazán képzelni, folyton jön valaki, ott áll előttem, bead valamit a kérőlapon, nekem meg le kell mennem a raktárba, és ki kell keresnem, ami ezt az embert érdekli, már ez gyűlöletes lehet, ahogy az ilyen könyvtáros szembesül azzal, hogy valakit érdekel valami, itt szinte mindenki, aki odafurakszik a pultjaikhoz, méltatlan, hogy kihozzanak neki valamit, úgyhogy bármerre néznek a raktárban, szinte minden könyv gyűlöletre méltó, mert gyanítani lehet róluk, hogy egyszer egy arra méltatlan egyszer csak bejön, és minden további nélkül azt mondja, ezt kérem, és neki erre fel kell hoznia, na, ez az, amibe nyilván bele lehet őrülni, és ezek a könyvtárosok nyilván bele is őrülnek, hacsak nem esik meg az a ritka eset, hogy egy nap egyszer csak egy a könyvtárhoz és az adott könyvtároshoz MÉLTÓ nagy elme kér valamit, mert ehhez már fűlik a foguk, ekkor hirtelen más fényben látják a könyvtárat, a kérőlapon szereplő művet, a lebotorkálást a raktárba, s végül a kívánt mű felhozatalát a fényre, hogy odaadják annak, aki erre MÉLTÓ, ilyen azonban, és ez van a könyvtárosok szemében, ilyen jó, ha, ha, ha háromszor előfordul, egy ilyen úgynevezett arra érdemes látogatása a pult előtt, úgyhogy általában olyan a hangulat egy ilyen nagy könyvtárban, mint a hullaházban, csupa visszafojtott gyűlölet

238. oldal, Az a Gagarin

Kapcsolódó szócikkek: könyvtár · könyvtáros
5 hozzászólás
>!
egy_ember

A salzburgi egyetemi könyvtár könyvtárosa felakasztotta magát a nagy olvasóterem nagycsillárjára, mert, mint egy hátrahagyott cédulán írja, huszonkét évi munkaviszony után nem tudta tovább elviselni, hogy olyan könyveket rakjon rendbe és kölcsönözzön ki, amelyek csak avégett íródtak, hogy bajt szüljenek, s ezt ő az összes valaha írt könyvre érti.

108. oldal (Két cédula)

Kapcsolódó szócikkek: könyvtár · könyvtáros
17 hozzászólás
>!
smaragdvarangy

Már az első délután látszott rajta, hogy jól fogja érezni magát a könyvtárban.
Talán mert érzékenysége, félénksége védő nyugalomra talált abban a rendezett, megbízható, gonoszságmentes kozmoszban, ami a tudomány, és aminek látható teste a könyvtár.

265. oldal Magvető K. / Gondolatok a könyvtárban

Kapcsolódó szócikkek: könyvtár
>!
latinta SP

X
Könyvtáros
(Itt 400.000 kötet van. Tehát pont annyi, mint abban a világhíres alexandriai könyvtárban, mely az ókorban leégett. Ha számba vesszük, hogy a párizsi Bibliothéque Nationale több mint három és félmillió kötettel dicsekszik, alapjában kis könyvtár. Mégis mintha egy világvárosban kószálnék. Felhőkarcolók, könyvekből, melyekhez karfás falépcsők vezetnek a pincéig és a padlásig. Könyvek párhuzamos körútjai és sugárútjai, terei és sikátorai, melyeken el lehet tévedni. A könyvtáros vezet. Ki-kikapunk egy kötetet, találomra.)

– Mi ez itt?
– Latin zsoltárkönyv a tizenhatodik századból. Ez a finom hártyapapír a bárányka bőre. Szegényt az anyja hasából metszették ki. Irodalmi célokra.
– Hát ez?
– Tót gyorsíráskönyv, 1892-ből.
– Mellette?
– Álmoskönyv. Musset összes művei. Doktori értekezés a görög igetövekről. Hidászati munka. Orvosi tanulmány a rühről, lengyelül.
– Én, én, én hol lakom?
– Ott túl, jobbra, az ablak mellett. (Öt percnyi séta után.) No itt vagy te.
(Fönn a polcon megpillantom a könyveimet.) Menjünk innen. (Hirtelenül.) Te, meddig él egy könyv?
– Maga a könyv? A kódexek pergamentje szinte örökkévaló. De ezt a könyvnyomtatás fölfedezésével kiszorította a pamutipar és a rongypapír. Az emberek sietni kezdtek. Gyorsan akartak nyomtatni és sokat. A tizenkilencedik századtól kezdve fokozatosan hitványodik a papír. Mindig több benne a fa. A növényi enyvet fölváltja az állati enyv. Ezeknek a könyveknek a napjai meg vannak számlálva. A nélkül, hogy bárki hozzájuk nyúlna, széttöredeznek, elmállanak, megsemmisülnek.
– Mi a könyv legnagyobb ellensége?
– Egy gomba, mely csak a papíron érzi jól magát. Ettől a könyv valósággal megbetegszik.
– Láttál már könyvmolyt?
– Itt egyet se. Amit könyvmolynak neveznek, az voltaképp egy kis kukac. De az olvasóteremben sok könyvmoly van. Élt nálunk egy hóbortos gazdag ember, aki minden könyvet megvett, lebélyegzett, beleírta a nevét, aztán elhajította valahol. A Bibliothéque Nationale-nak is volt egy híres könyvmolya. Ez évtizedeken át minden reggel megjelent és zárásig ott maradt. Egy reggel nem jött el, akkor a könyvtáros elment hozzá. Elhagyott szobájában, papírkötegek és kéziratok között holtan feküdt az ágyában. Aznap halt meg.
– Mit csinált a könyvtárban ez a szerencsétlen
– Kiírt minden Julius Caesarra vonatkozó adatot. Csak az a furcsa, hogy Plutarchos életrajza hiányzott a gyűjteményéből. Elmebeteg volt.
– Ne bántsd, kérlek, az elmebetegeket. Mi mindnyájan azokból élünk.

(Lassan ballagunk a könyvvárosban. Mennyi elkondult szívdobbanás, mennyi szétfröccsent agyvelő, kilobbant láz pörnyéje. Könyvek mindenütt, leltározva, címkézve, elevenek és holtak könyvei, eleveneké, akik irodalmilag talán már régóta meghaltak és holtaké a Krisztus előtti évszázadokból, akik még mindig élnek. Egymás mellett a kincs és az encsem-bencsem, a kontár és a lángész, anélkül, hogy feleselnének. Halotti csönd van. De minden könyv címlapjáról kétségbeesett kiáltás harsan az égre, akár a temetők kapuiról: „Föltámadunk!” Uram, adj nekünk jeltelen sírt, melyet fölver a gyom és bogáncs, feledjék el földi alakunkat, temessék el emlékünket is, de engedd, hogy a jövendő századok őrültjei legalább ronggyá olvassák és megszamárfülezzék könyveinket.)

158-160. oldal (Nyugat-kiadás)

Kapcsolódó szócikkek: Julius Caesar · könyvmoly · könyvtár · könyvtáros