Konstantinápoly helyszín

İhsan Oktay Anar: Ködös kontinensek atlasza
Móricz Zsigmond: Erdély I-III.
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Chris Scarre: Római császárok krónikája
Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem – 1789–1914
Clive Foss – Paul Magdalino: Róma és Bizánc
Dr. Seuss: Hop on Pop
Andrew Ballantyne: Az építészet
Font Márta: Oroszország, Ukrajna, Rusz
Katus László: Európa története a középkorban
Victorien Sardou: Theodóra
Kiersten White: Now I Rise
F. Marion Crawford: Arethusa
Kendall Kulper: A mágikus tolvaj
Mathias Énard: Mesélj nekik csatákról, királyokról és elefántokról
Mathias Énard: Iránytű
Katherine Arden: A medve és a csalogány
Mackenzi Lee: Úriemberek kézikönyve: a bujaságtól az erényekig

Idézetek

shanna>!

[…] – Mi lenne, ha nem mennél haza, és én sem mennék Hollandiába, hanem keresnénk egy helyet valahol, és együtt maradnánk?
– Hol?
– London, Párizs, Jakarta, Konstantinápoly, bárhol. Nem érdekel, hogy hol.
– És mihez kezdünk majd?
– Együtt élünk.
– Úgy érted, örökké? De hát azt nem tehetjük.
– Miért nem?
– Mert semmink nincs.
– Ott leszünk egymásnak. Ez nem elég?

477. oldal

1 hozzászólás
Röfipingvin P>!

Konstantinápoly több mint ezer éven át a világ egyik csodájának számított, kikötőjében nyüzsögtek a földkerekség minden tájáról odaözönlött kereskedők, falai közt pompás épületek emelkedtek, túláradó gazdagság halmozódott fel. Fővárosa volt egy ugyancsak mesébe illő birodalomnak, Európa szinte az egész középkoron át legnagyobb, leggazdagabb, legjobban szervezett államának, amely a rómaiak örökségének kijáró tekintélyben, valamint a rendszeres adóbevételből és a kiterjedt kereskedelemből származó bőségben élt. Amikor i. sz. 330-ban Constantinus (Nagy Konstantin) megalapította a várost, birtokai kiterjedtek a Földközi-tenger egész vidékére és Nyugat-Európára; amikor ezerszáz évvel később Konstantinápoly a törökök kezére jutott, hatalma valójában csak a saját falaiig ért. Ezt a hosszú és megindító történetet fogjuk nyomon követni, s nemcsak az eseményeket és az embereket vesszük szemügyre, hanem e civilizáció jellegzetes emlékeit is. Az i. sz. 3. század elején fogjuk kezdeni, amikor a roppant birodalom virágzásának teljében volt, és sorsát elkísérjük 1453-ig, Konstantinápoly elestéig. Érdeklődésünk középpontjába mindig azokat a területeket állítjuk majd, amelyek a császár fennhatósága alá tartoztak, így az a földrajzi térség, amellyel foglalkozunk, egyre kisebb lesz; a Róma romjain felnövő civilizációk kívül esnek e könyv tárgykörén. A korszak, amelyet vizsgálni fogunk, két nem egyenlő részre oszlik: a késő ókor a 3. századtól a 7. századig tart, a bizánci kor Konstantinápoly elestéig. Az első periódusban, amikor egy városi civilizáción alapuló világállamban tovább éltek – különflée helyi színekkel gazdagodva – az általánosan elterjedt ókori intézmények és kultúra, lényegében a Római Birodalom története folytatódott. E kor virágzó jóléte és hatalma számtalan nagyszabású köz- és magánépületben is megmutatkozott. A bizánci periódusban, minthogy az állam alkalmazkodott a barbár betörések és megnyirbált területek új valóságához, alapvető változások álltak be. Új társadalmi formák jöttek létre, amelyeket pontosan kifejeztek a korszakot végig uraló várak, templomok és paloták.

Előszó

Kapcsolódó szócikkek: Konstantinápoly
Belle_Maundrell >!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Szolovej a világ végére is elvisz, ha azt kérem tőle. Elindulok a világba, Aljosa. Nem leszek senki menyasszonya, sem emberé, sem Istené. Elmegyek Kijevbe, Szarajba, Konstantinápolyba, meglátom a tengerbe bukó napot.
Aljosa a húgára bámult.
– Te tényleg megőrültél, Vászja.
A lány felnevetett, de szemét könnyek homályosították el.
– Teljesen – mondta. – De szabad leszek, Aljosa. Kételkedsz bennem? Hiszen hóvirágot hoztam a mostohaanyámnak, mikor meg kellett volna halnom az erdőben. (…) Mondd meg őszintén, mi más vár itt rám, mint falak és börtön? Szabad leszek, és nem nézem, hogy mit veszítek.

372. oldal, A vég és a kezdet

orvosi_székfű>!

Liszt Ferenc, a szépfiú megérkezik Konstantinápolyba, […] Igazi csillag, egy szörnyeteg, egy zseni; megríkatja a férfiakat, a hölgyek elájulnak miatta, és ma már elég nehéz elhinni, amit a sikereiről mesélt: ötszáz egyetemista kísérte, lovon, az első fogatváltó állomásig, amikor elhagyta Berlint, hajadonok tömege szórt rá rózsaszirmot, amikor elbúcsúzott Ukrajnától. Nem volt művész, aki oly jól ismerte Európát, mint ő, a legeldugottabb határáig, kelettől nyugatig, Bresttől Kijevig. Mindenütt pletykák kísérik, szóbeszédek, amelyek előtte járnak: letartóztatták, megnősült, megbetegedett; mindenütt várnak rá […]

23 óra 10 perc

Kapcsolódó szócikkek: Konstantinápoly · Liszt Ferenc
Nazanszkij>!

(…) a fejedelem már nem ivott. Ő már levelet fogalmazott magában, most már döntött. Holnap két főkövetet küld Konstantinápolyba. Állassák fel neki talpra a budai basát. Ne holmi ma nőtt, tegnap kőtt legénykéket, magát a budai basát rendelje a szultán a török hadak élére. Hamar adót összerakatni, s futton-futvást haladjanak véle. Huszonöt év óta soha meg nem fizették az erdélyi fejedelmek az adót. Most meg fogja adni. Ez mutassa legjobban, milyen halálos nagy komolysággal indul neki a háborúnak.

997. oldal, A nap árnyéka, Harmadik könyv, 11 (Magyar Helikon, 1962)

Móricz Zsigmond: Erdély I-III. Tündérkert / A nagy fejedelem / A nap árnyéka

Kapcsolódó szócikkek: Konstantinápoly
Noro>!

Tudósok, tudatlanok és szélhámosok, jó erkölcsűek, iszákosok és ferdehajlamúak mondták, mesélték és hirdették, hogy a világmindenség teremtése után 7079, Krisztus születése után 1681 és még Mohamed futása után is 1092 esztendővel volt egy zajgásáról híres, Konstantinápoly nevezetű város.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: 1681 · Konstantinápoly
Milán >!

780-ban Kazár Leó halálával a ré- gensuralmat özvegye, Eiréné vette át. O képtisztelő volt és a képtisztelet visszaállítására törekedett. 786-ban sikertelen kísérletet tett erre, de az összehívott zsinati atyákat a képromboló katonaság szétkergette Konstantinápolyban. Erre gondosabb előkészítés után, 787-ben hívott össze zsinatot, a VIII. egyetemes vagy II. nikaiai zsinatot, amely visszaállította a képtiszteletet Bizáncban.

216

Kapcsolódó szócikkek: 780 · 786 · 787 · Konstantinápoly
Milán >!

Ezzel egy időben került sor a VI. egyetemes zsinatra Konstantinápolyban, ahol elítélték a monothelétizmust (680/681).

214

Kapcsolódó szócikkek: Konstantinápoly
Milán >!

Az idők során meggazdagodva igyekeztek névlegessé tenni a Konstantinápolytól való függést. A keleti kereskedelmet azonban fenntartották, így jutottak például a perzsiai selymek Rómába.

205

Kapcsolódó szócikkek: Konstantinápoly
Milán >!

Konstantinápolyba vitték, s a Krímre száműzve halt meg. 650 körül folyamatban volt a menekülő görög szerzetesek Rómába való áttelepülése.

206

Kapcsolódó szócikkek: Konstantinápoly