komodói varánusz állat

Douglas Adams – Mark Carwardine: Utoljára látható
David Attenborough: Élet hidegvérrel
Anne Tardy – Claire Merleau-Ponty – Sylvie Laferrère: Sárkányos könyv
Komor Zoltán: NERekció
!

komodói varánusz


Idézetek

hullaszto>!

A park múlt hónapban ünnepelte a második születésnapját. Pár éve a Nemzeti Kultúrális [sic!] Alap megelégelte a kortárs írók nyugati szennyben dagonyázó szerencsétlenkedését, és elhatározták, ha már nem találnak új, vállalható nemzeti irodalmat, legalább a régit feltámasztják. Szerencséjükre előkerült Pusztadobosról egy moszkító lelet – a rovar Jókai Mórt csípte meg egy családi kirándulás alkalmával, majd a rácsorgó fagyanta konzerválta az ízeltlábút, benne az értékes Jókai vérrel. Az NKA génsebészei pedig akcióba léptek – 96%-ban sikerült az író DNS-ét rekonstruálniuk, a maradék 4 százalékot komodói varánusz
DNS-el pótolták.
Akadtak persze irodalmi csoportok, akik szerint egy huszadik századi író kézenfekvőbb megoldás lett volna: elvégre egy Esterházy DNS molekulához mégiscsak könnyebben hozzá lehet jutni, mint Jókaiéhoz, de az NKA-t kiverte a hideg a gondolatra, hogy Esterházy Péterek randalírozzanak a parkban. Szerintük Jókai ideális alany, mert jól tűri a bezártságot, sőt, kifejezetten inspirálja az írásban. Való igaz, nincs velük sok baj, csak néha meg kell fejni őket, mert a szexuális frusztráció elvonja a figyelmüket az alkotástól, sőt, egyik-másik Jókai zavarában egymáson próbálja kiélni nemi vágyait, és igen, egyet kell értenem az NKA-val, a látvány amint két Jókai Mór hátulról hágja egymást nem fér bele a nemzeti irodalom imidzsébe, így aztán két naponta megfejjük őket.

67. oldal, Mórassic Park

sirszalhasogato P>!

Az ember elkezd gondolkodni ennek az istenalaknak a természetén, aki teremt valamit, aminek olyan tökéletes a tervezése, hogy emberi lények előnyére válhasson, és aztán húsz lábbal a fejük fölé lógatja őket egy olyan fára, aminek nincsenek ágai.
Ez jó kis feladat, nézzük meg, hogyan tudják megoldani. Nézzenek oda! Kitalálták, hogyan másszanak fel a fára. Nem hittem volna, hogy képesek lesznek rá. Rendben, nézzük meg, fel tudják-e nyitni! Hmm, szóval kitalálták, hogyan kell acélt kovácsolni! OK, vége a jópofáskodásnak. Legközelebb, ha felmennek a fára, odarendelek egy sárkányt, hogy lent várjon rájuk.
Csak arra tudok gondolni, hogy az almaügy jobban felbosszantotta teremtőnket, mint gondoltam.

62-63. oldal (GABO, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: Isten · kókuszdió · komodói varánusz
Belle_Maundrell >!

Én határozottan rosszindulattal tekintettem ezekre a gyíkokra.

19. oldal, Itt csirkék vannak (Gabo, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: Douglas Adams · komodói varánusz
Belle_Maundrell >!

Mindannyian saját képet alkotunk a világról, és különféle módokon tanuljuk meg az életben maradást. Ami sikeres magatartásnak bizonyul számunkra, nem működik a gyíkoknál, és fordítva.
– Például – mondta Mark – mi nem esszük meg saját gyerekeinket, ha éppen kezünk ügyébe esnek, amikor egy kicsit éhesek vagyunk.
Micsoda? – mobdta Gaynor, letéve a kését és villáját.
– Egy bébisárkány egyszerűen élelem, amennyire a felnőtt látja – folytatta Mark. – Mozog, és van rajta egy kis hús. Élelem. Ha mindet megennék, persze kihalna a faj, így ez nem működne valami jól. A legtöbb állat azért éli ezt túl, mert a szülőkben kifejlődött egy ösztön, hogy ne egyék meg a gyerekeiket. A sárkányok azért élik túl, mert a bébisárkányokban kifejlődött egy ösztön, hogy fára másszanak.

49. oldal, Itt csirkék vannak (Gabo, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: komodói varánusz
Belle_Maundrell >!

A lényeg az, hogy ezeket a lényeket senki sem szeretné a küszöbén látni, és bár a falusiak Komodón és Rincán elég toleránsak voltak, volt már példa támadásokra és halálesetekre, és lehetséges, hogy amint az emberi populáció megnő, nagyobb lesz az érdekkülönbség és egyre kevesebb a türelem, mert nem lehet úgy elmenni barangolni, hogy az embert ne fenyegetné az a veszély, hogy egy arra tévedő sárkány leharapja a lábát és kitépi a beleit.

51. oldal, Itt csirkék vannak (Gabo, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: Komodo · komodói varánusz
Kek P>!

Komodo szigeten – a Szunda-szigetek egyikén – napjainkban is él egy különös lény, amelyet sárkánynak mondanak, valójában egy óriási gyík, a páncélos varánusz. Kőkemény pikkelypáncél borítja. Húsevő. Hossza vagy három méter, súlya a 700 kilogrammot is eléri, és irdatlanul hosszú, rózsaszínű, kétágú nyelve van.

31. oldal

Kapcsolódó szócikkek: komodói varánusz
Carmilla >!

Egy-egy rekordnagyságú komodói varánusz az állatkertek legfőbb látványossága lehet, és több helyütt megpróbálkoztak már e faj szaporításával is. Ez rendkívül nehéznek bizonyult, mivel az optimistán összeeresztett párok szerelmeskedés helyett püfölni kezdték – és esetenként komolyan megsebesítették – egymást.

A sivatagok sárkányai

David Attenborough: Élet hidegvérrel A kétéltűek és hüllők természetrajza

Kapcsolódó szócikkek: komodói varánusz