Komatsu Nana (Hachi) személy
Idézetek
Mondd, Nana, miért van az, hogy más boldognak lenni, és más az, ha valóra válnak az álmaid? Ezt még ma sem értem.
48. oldal
Lehet, hogy az idő begyógyítja a sebeket, de a hegek ott maradnak, és örökre emlékeztetnek a hibáidra.
24. fejezet
Mondd, Nana…ha mi egy pár lettünk volna, elég lett volna egyetlen ölelés, hogy lebontsuk a falakat magunk között? Vagy a szíve mélyén valójában mindenki örökké magányos? Nem akartalak magamhoz láncolni…csak szerettem volna fontos lenni számodra.
– „Légkondit a szobámba, de kurvagyorsan!”
– „Szeretném vissza a kocsit, amit eladtam.”
– „Szeretnék egy verandát, ahová kitehetjük a bambuszágat!”
– „Kérek szépen pénzt.”
– Kicsit kevésbé anyagias kívánságok, valaki?
14. oldal
Mondd, Nana, ha visszapörgethetnénk az időt, hogy kitöröljük a hibáinkat, te meddig mennél vissza? Én ahhoz a téli estéhez, amikor először találkoztunk a vonaton. Te lennél az egyetlen, akit megtartanék.
93-94. oldal - 47. fejezet (Mangafan, 2013)
Tudom, hogy se Ren, se Hachiko nem az enyém. Nem tárgyak, akiket birtokolni lehet, és nem oké így gondolni rájuk. Azt is tudom, hogy nem köthetem magamhoz őket örökre. Mert hiába vagyunk együtt, valójában mégis egyedül vagyunk. De néha, ha ebbe belegondolok… elfog a magány és a szomorúság. És félek, hogy tényleg úgy tekintettem eddig Hachira, mintha a kutyám lenne. Szörnyű vagyok…