Kolumbusz Kristóf személy

Edward Rutherfurd: Dublin – Az alapítás
Bret Easton Ellis: Amerikai psycho
Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
Thor Heyerdahl: Fatu Hiva
P. L. Travers: A csudálatos Mary
Joanne Harris: Csokoládé
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Carl Sagan: Broca agya
Szathmári Sándor: Gépvilág és más fantasztikus történetek
Harry Harrison: A technicolor® időgép
Osso Eis – Egon Eis: Az utolsó londoni nő
Passuth László: Esőisten siratja Mexikót
Plinio Apuleyo Mendoza – Gabriel García Márquez: A guajava illata
Charles Berlitz: Atlantisz
Szergej Jeszenyin: Szergej Jeszenyin válogatott művei
Poór János (szerk.): A kora újkor története
Marco Polo: Marco Polo utazásai
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Ross King: Brunelleschi kupolája
Pusztay Sándor: Kurtizánok, kerítők, kalandorok – Erkölcstelen történetek
Brassai: Beszélgetések Picassóval
Paul Johnson: A kereszténység története
Halász Gyula: Öt világrész magyar vándorai
J. R. dos Santos: A 632-es kódex
Balázs Dénes: Szigetről szigetre a Kis-Antillákon
Eperjessy Géza: Történelem II.
Simor András (szerk.): Hispán-amerikai költők tára
Christophorus Columbus: Kolumbusz hajónaplója
Brüll Mária: Forint, dollár, arany
Steve Berry: A Kolumbusz affér
Andy Russell: A kanadai cowboy
Kepes András: Szerencsés útjaim
Yuval Noah Harari: Sapiens
Berkes Péter (szerk.): Tanárszöveg / Diákduma
Jordi Llobregat: Vesalius titka
Douglas Murray: Európa furcsa halála
Edward Rutherfurd: London
Fésüs György – Thomas Lajos: A legnevezetesebb fölfedezések könyve I.
Piotr Socha – Wojciech Grajkowski: Fák
Rick Riordan: Sommersverdet
Otto English: Hamisított történelem
Christine Garwood: Flat Earth

Idézetek

Kuszma>!

A Montaigu Egyetemet gúnyosan csak „Teológia Anya segglyuká”-nak nevezték a párizsiak. Az egyetem ódon volt, roskatag, nyirkos és koszos; az élelmezés felháborító, a hálótermek húgyszagúak, és mindennapos volt a verekedés. Erazmus már huszonhat esztendős volt, és mélységesen gyűlölte az egészet, akárcsak Rabelais, aki azt kívánta, bárcsak égne porig. Két másik alamnus – Loyolai Ignác és Kálvin János – azonban éppen ellenkezőleg: csodálták az intézmény szigorát és egyszerűségét, és nagyszerűen érezték magukat az egyetemen; íme egy igazi és komoly szakadék a 16. századi humanisták és puritánok között. Az egyetem a vallás mechanikus oldalát hangsúlyozta. A Louvain Egyetemen, ahol Erazmus szintén eltöltött némi időt, 1493-ban még hosszan vitázott arról a tanári kar és a diákság, hogy négy, egymást követő napon elmondott ötperces ima nagyobb eséllyel talál-e meghallgatást, mint egyetlen, húszperces fohász, meg arról, hogy egy tízperces, tíz emberért mondott ima hatékonyabb-e, mint tíz egyperces. A vita nyolc héten át tartott, tehát tovább, mint amennyi idő alatt Kolumbusz Kristóf 1492-ben, vagyis egy évvel korábban Amerikába ért.

357-358. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1492 · 1493 · Kolumbusz Kristóf
16 hozzászólás
blianhun>!

– Ha megkérdezném, ki fedezte fel Amerikát, mit felelnél?
– Kolumbusz Kristóf, 1492.
– A legtöbb ember így gondolja, pedig a vikingek voltak az elsők.
– Kolumbusz viking volt? Mindig azt hittem, hogy zsidó.

3. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: 1492 · Amerika · Kolumbusz Kristóf · viking · zsidók
Sz_László>!

Számtalan évszázaddal azután, hogy Kolumbusz Kristóf hajója valahol a Bahamáknál partot ért, Amerika „felfedezése” sikertörténetnek tűnt, és a kapitányt hősként ünnepelték. Századokkal megérkezése után még mindig szobrokat emeltek neki. Az ötszázadik évfordulót elérve 1992-ben mindez megváltozott. Kolumbusz többé nem Amerika felfedezője… hanem épp ellenkezőleg: elpusztítója. Hirtelen úgy tűnt, Amerikát megtöltik azok az emberek, akik azt kívánják, bárcsak ne fedezték volna fel a földrészt. Kolumbuszból, a sikeres kalandorból és felfedezőből hirtelen gyarmatosító és természetesen népirtó lett.
Számtalan könyv jelent meg az ötszázadik évforduló alkalmával, megfogalmazva azt az állítást, hogy a felfedezők valójá­ban a nácik elődei voltak. „Az Auschwitzhoz vezető út észak-amerikai és dél-amerikai indiánok szívén át vezet” – írja egy szerző.

165. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1992 · Bahamák · Kolumbusz Kristóf
vargarockzsolt>!

Himlő, kanyaró, influenza, tífusz, bubópestis és egyéb Európában honos fertőző betegségek döntő szerepet játszottak az európai hódításokban azzal, hogy megtizedelték más földrészek lakóit. Például a spanyolok első, sikertelen támadása után egy himlőjárvány söpört végig az aztékokon is, és megölte Cuitláhuac azték császárt, aki csupán rövid időre követte a trónon Montezumát. Az európaiak által behurcolt kanyaró Amerika-szerte törzsről törzsre terjedt, magukat az európaiakat is megelőzve, és becslések szerint a Kolumbusz előtti amerikai őslakos populáció 95%-át elpusztította, így tűntek el a legnépesebb és legjobban szervezett észak-amerikai bennszülött társadalmak is, a Mississippi-környéki törzsek, még mielőtt az európaiak létrehozták volna első településeiket a Mississippi mentén.

75. oldal

4 hozzászólás
SDániel P>!

Ha történészek pontosan meg akarják határozni a középkor végét és az újkor kezdetét, Kolumbusz Kristóf 1492-ben tett útja az Újvilágba ésszerű választásnak tűnik. A brit történelemben hagyományosan 1485-öt jelölik ki, mivel ebben az esztendőben ért véget a rózsák háborújaként ismert hosszú viszálykodás a Plantagenet-ház két ága, a York és a Lancaster között, amikor Tudor Henrik csatában megölte az utolsó Plantagenet-királyt, III. Richardot. Az új dinasztia, a Tudorok vezetésével lépett Anglia a reneszánsz, a reformáció és a nagy földrajzi felfedezések korába.
Ám Írország, a nyugati sziget esetében jobb, ha a két évvel későbbi dátumot, 1487-et jelöljük ki. Ugyanis abban az évben május 24-én Dublin városa Írország történelmében példátlan esemény tanúja lehetett, melynek következményei is igen messzire vezettek: az írek elindultak Anglia meghódítására.

417. oldal, Nyolcadik fejezet - A Pale

Kapcsolódó szócikkek: 1485 · 1492 · Anglia · Dublin · III. Richárd · Kolumbusz Kristóf
Carmilla >!

    Columbus hajós könyve azt mondja, hogy a „Pintának” egyik matróza, a tiranai származású Rodrigo pillantotta meg először a szárazföldet és üdvözölte azt hangosan. Hogy Columbus a kilátásba helyezett 26 darab aranyat az embernek ki nem adta, mert ő maga állítólag négy órával előbb a holdvilágnál a közeli part ezüst szalagját már megpillantotta volt, egyike azon eseményeknek, melyek a genuait a hajós népség előtt nem igen tették kedveltté.

115. oldal, Amerika második fölfedezése Columbus Kristóf által (Stampfel Károly, 1884)

Fésüs György – Thomas Lajos: A legnevezetesebb fölfedezések könyve I. A régibb tengeri és szárazföldi utazások az Amerikába és Indiába vezető tengeri út fölfedezéséig

SDániel P>!

Kalandos vállalkozásokra is sor került. Bár hetven év múlt el azóta, hogy Kolumbusz felfedezte Amerikát, csak Erzsébet uralkodása idején szánták rá magukat angol kalandorok, mint Francis Drake és Walter Raleigh, hogy felfedező – valójában kalózkodó, kereskedő és telepeket létesítő – utakra induljanak, amivel elkezdődött Anglia mélyreható kapcsolata az Újvilággal.

549. oldal, 11. fejezet - A Globe Színház

Edward Rutherfurd: London Az ezerarcú, nyüzsgő város

Kapcsolódó szócikkek: Amerika · I. Erzsébet · Kolumbusz Kristóf · Sir Francis Drake
R4ms3s P>!

Kolumbusz is olyan volt, mint azok az idegesítő sofőrök, akik nem hajlandóak bekapcsolni a GPS-t, és még akkor is bizonygatják, hogy tudják, hol vannak, amikor körbe-körbe cirkálnak.

70. oldal

Otto English: Hamisított történelem Hogyan formálták a világot a múlt hazugságai?

Kapcsolódó szócikkek: Kolumbusz Kristóf
ZMN>!

ÉN: Nekem is sok bajom volt a lyukas zsebekkel. Egyszer, amikor bevásároltam, két tojást dugtam az egyik nadrágzsebembe. A Servandoni utcában laktam, és aznap valami díszes esküvő volt a Saint-Sulpice templomban. Én is megálltam a bámészkodókkal, és néztem az ifjú párt, amint kijöttek. Egyszerre csak érzem, hogy valami nyúlós dolog csúszik lefelé a combomon. Iszonyatos volt. S én csak álltam és vártam, hogy mikor jelenik meg a cipőmön az a sárga és fehér ragacs!

PICASSO: Ezt a históriát el kellene mesélnie Dalinak. Kolumbusz Kristóf óta övé a tojásmonopólium. Omlett, tükörtojás, rántotta, tojáslepény, kemény tojás, lágy tojás: főzött már mindenfélét.

ÉN: Amikor New Yorkban megnyitották egyik kiállítását, a fővédnök kezet nyújtott neki. Dali viszont egy nyers tojást tartott a kezében. Az összeroppanásnak óhatatlanul be kellett következnie. Olyan ragacsos shake-hand lett belőle, amilyet még nem látott a világ.

98. Oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kolumbusz Kristóf
dokijano>!

Az a probléma, hogy hogyan kerültek a polinéz törzsek ezekre a szigetekre sok-sok évvel Cook kapitány, Kolumbusz és Marco Polo utazásai előtt, sokkal jobban kezdett érdekelni, mint az értelmetlen bogarak és csigák útvonala.

63. oldal, Vissza a természethez (Gondolat, 1976)

Kapcsolódó szócikkek: James Cook · Kolumbusz Kristóf · Marco Polo