költő személy

Eric Knight: Légy hű magadhoz
Joyce Carol Oates: Luxusvilág
Ottlik Géza: Próza
Jevgenyij Zamjatyin: Mi
John Fowles: A francia hadnagy szeretője
Romhányi József: Nagy szamárfül
Anthony Burgess: Mr. Enderby – bepillantás
Lawrence Block: A betörő, aki eladta Ted Williamst
Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő
Wilhelm Hauff: A sátán emlékiratai
Fernando Pessoa: Portugál tenger
Elizabeth Massie: Végzetes játszma
Miguel de Cervantes: Don Quijote
Publius Cornelius Tacitus: Tacitus összes művei
Henry Fielding: Tom Jones I-II.
Juhász Gyula: Juhász Gyula összes költeményei
Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame
Hamvas Béla: A bor filozófiája
Vladimir Nabokov: Lolita
Umberto Eco: Baudolino
J. D. Salinger: Franny és Zooey
Platón: Szókratész védőbeszéde / A lakoma
Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet
Eric Berne: Emberi játszmák
J. D. Salinger: Kilenc történet
J. M. Barrie: Pán Péter
Ráth-Végh István: A könyv komédiája
Friedrich Nietzsche: A tragédia születése
Albert Schweitzer: Életem és gondolataim
J. D. Salinger: Magasabbra a tetőt, ácsok / Seymour: Bemutatás
Søren Kierkegaard: Vagy-vagy
Karel Čapek: Harc a szalamandrákkal
Nádas Péter: Az égi és a földi szerelemről
Platón: Phaidrosz
Arisztotelész: Poétika
Gábor György (szerk.): Gondolatok könyve
Umberto Eco: Loana királynő titokzatos tüze
Dániel Anna: Erzsébet királyné
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél
Hamvas Béla: A láthatatlan történet / Sziget
Rainer Maria Rilke: Malte Laurids Brigge feljegyzései és más szépprózai írások
Paolo Santarcangeli: „Pokolra kell annak menni…”
Augusta Gregory: Istenek és harcosok
Cserna-Szabó András: Fél négy
Honoré de Balzac: Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága
Mahátma Gandhi: Önéletrajz
Bárány Tamás: A világbíró király
Isabel Allende: Aphrodité
Faludy György: Latin költészet
Benjámin László: Ötödik évszak
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
Gárdonyi Géza: Szüleim gyémántja voltam
Nógrádi Gábor: Galambnagymama
Gozsdu Elek: Köd
Somlyó György: Philoktétész sebe
William Eastlake: A művész arcképe Huszonhat Lóval
Robert Pinget: Kalóz Grál
Szabó Zoltán: Szerelmes földrajz
E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép / A homokember / Scuderi kisasszony
Kosztolányi Dezső: Egy ég alatt
Nemes Nagy Ágnes: Metszetek
Lakits Pál (szerk.): Századvég és avantgarde
William Makepeace Thackeray: Pendennis története
Németh László: Negyven év / Horváthné meghal / Gyász
Köpeczi Béla (szerk.): Az egzisztencializmus
Pilinszky János: Szög és olaj
Stephen Fry: A víziló
Kőrizs Imre: Ez az egész
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél énekei
Eötvös József: A karthauzi
Móra Ferenc: Bolondságok
A romlás virágai
Tom Wolfe: Amerikai kapcsolat
Czakó Gábor: Eufémia
Caius Valerius Catullus: Catullus versei
Dsida Jenő: Dsida Jenő válogatott versei
Benedek István: Beszélgetés ideges emberekről
Marcus Valerius Martialis: Válogatott epigrammák
Marcus Tullius Cicero: Marcus Tullius Cicero válogatott művei
Lucius Annaeus Seneca: Játék az isteni Claudius haláláról
Quintus Horatius Flaccus: Quintus Horatius Flaccus összes versei / Opera omnia Horati
Aravind Adiga: A Fehér Tigris
Markó Béla: Olvassuk együtt
Dan Simmons: Hyperion
Günter Grass: Vesztfál csevely
Fernando Pessoa: Arc többes számban
Platón: Szókratész védőbeszéde
Fernando Pessoa: Ez az ősi szorongás
José Ortega y Gasset: A szerelemről
Tömörkény István: Egyszerű emberek
Dimitrij Szergejevics Mereskovszkij: Örök útitársaink
Kardos G. György: Csak úgy mesélek
Böszörményi Géza: Recsk
Karinthy Frigyes: Budapesti emlék
Dan Simmons: Hyperion bukása
Victor Hugo: 1793
Po Csü-ji: Po Csü-ji versei
Robert van Gulik: Az elhagyatott templom titka
Kardos G. György: Ez is én vagyok
Hans Christian Andersen: Hans Christian Andersen összes meséje
Agneta Pleijel: Lord Sohamár
Kőhalmi Béla (szerk.): Könyvek könyve
Mariam Petroszjan: Abban a Házban
Réz Pál – Domokos Mátyás (szerk.): Erőltetett menet
Fernando Pessoa: Daloskönyv
Simon Erika: Csak a derű óráit számolom
Kántor Lajos (szerk.): A költő (régi és új) életei
Birtalan Ferenc: Viszonylag minden
Stephen King: Joyland
Nemere István: Nincs idő meghalni
Károlyi Amy: Születésem története
Gyimesi László: Ez egy másik folyó
Voltaire: Henriás
Horváth Viktor: A vers ellenforradalma
Borsa Kata: Történetek a Borostyán teázóból
Lynn Cullen: Mrs. Poe
Birtalan Ferenc: 70 vers ellenfényben
Rájátszás – Szívemhez szorítom
Giedra Radvilavičiūtė: Ma éjjel a falnál alszom
Jánosy István: A valóságos oroszlán
Karl Ove Knausgård: Halál
Darvasi László: Taligás
Hans Christian Andersen: A szerencse sárcipői
John Williams: Augustus
Szabó Borbála: Nincsenapám, seanyám
Lackfi János – Szabó T. Anna: Ikertükör
Neil Gaiman: Északi mitológia
Krúdy Gyula: A zsebóra és más novellák
John Williams: Butcher's Crossing
Szeifert Natália: Az altató szerekről
Anna Gavalda: Életre kelni
Elif Shafak: Éva három lánya
Mathias Énard: Mesélj nekik csatákról, királyokról és elefántokról
Sarah Waters: A kis idegen
Jolsvai András: Nincsen számodra hely
Alexander McCall Smith: Találkozzunk Toscanában!
Cassandra Clare – Sarah Rees Brennan – Maureen Johnson – Kelly Link – Robin Wasserman: Az árnypiac kísértetei
Szűts Zoltán: Versszelídítés
Elif Shafak: A szerelem 40 szabálya
Marjorie Liu: Monstress: Fenevad 3. – Rejtek
Presser Gábor: Presser könyve
Ecsédi Orsolya: Meleg a helyzet!
Daniel Allison: Finn & The Fianna
Ben Lerner: Az iskola Topekában
Irene Solà: Énekelek, s táncot jár a hegy
Sarah Winman: Csendélet

Idézetek

Black_Angel>!

Amikor a múltról van szó, mind költők leszünk.

43. oldal

Kapcsolódó szócikkek: költő · múlt
Kuszma P>!

– Ilyenek a költők – mondta Warrington. – Szerelembe esnek; faképnél hagyják a nőt, vagy az hagyja faképnél őket; szenvednek és jajgatnak, hogy az ő szenvedésük nagyobb, mint bárki más halandóé; s mikor már eleget érzelegtek, az egészet leírják, és a könyvet eladják. Minden költő szélhámos; minden író szélhámos; amint egy ember pénzért kezdi árusítani az érzelmeit, mindjárt szélhámos. Ha egy poétának egy jó vacsora után beleáll az oldalába a fájás, hangosabban jajong, mint Prométheusz.

28. oldal (II. kötet) HARMADIK FEJEZET Amely egy új mozzanatot tartalmaz

Kapcsolódó szócikkek: költő
16 hozzászólás
Dün P>!

– A vers azért sokkal jobb, mint a próza – vallotta be a költő –, mert versíráskor a sorokat nem kell végigírni. A próza rabszolgameló. Női dolog. Öregasszonyos. Az öregasszony és az író nem sokban különbözik. Mindkettő egész nap ül a székében és sorokat köt egymás alá. Semmi szabadság. Én a sort ott hagyom abba, ahol jólesik. Ez férfias szabadságot ad. A költő kérem az férfi, az író nyámnyila némber. Csak hasonlítsunk össze kérem egy Ady Endrét, aki talpig férfi és talpig költő, egy Mikszáthtal, aki nagy író, ám a sok üléstől olyan vastagra hízott, mint egy szakácsné.

130. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ady Endre · író · költő · Mikszáth Kálmán · vers
29 hozzászólás
Könyvmolyocska1>!

Nem azért hozott ide, hogy azok verseit elemezzem, akikkel személyesen is találkozhatok a hatodik bugyorban, ha tényleg annyira érdekel, hogy mire gondolt a költő.

21. oldal

Kapcsolódó szócikkek: költő · vers
4 hozzászólás
NLaslow>!

Mi a költő? Szerencsétlen ember, aki mély kínokat rejt szívében, de ajkai úgy vannak formálva, hogy miközben sóhajok és kiáltások hagyják el, mindez úgy hangzik, mintha szép muzsika lenne.

29. oldal (Diapszalmata)

Kapcsolódó szócikkek: költő
1 hozzászólás
Sárhelyi_Erika I>!

Főképp a költők áskálódtak ellene, ezek az izgága, hibbant lények, akik apostoloknak hazudják magukat, de ha ketten vannak, a harmadikról lerágják a húst, a költők, akik a tisztaságról énekelnek, de elkerülik a fürdőszoba tájékát is, a költők, akik mindenkitől, még a koldusoktól is csak egy kis hírt, csak egy kis szeretetet, csak egy kis szobrocskát kunyorálnak az utcasarkon, a halhatatlanság alamizsnáját a halandóktól, ezek a széllelbélelt, irigy, sápadt önfertőzők, akik lelki üdvösségüket is eladják egy rímért, egy jelzőért, akik a piacra rakosgatják legbensőbb titkukat, akik hasznot húznak még apjuk, anyjuk, gyermekeik halálából is, s később, évek múltán, „az ihlet éjszakáján” feltörik sírjukat, kinyitják koporsójukat, s a hiúság tolvajlámpájánál „élmények” után kutakodnak, mint a sírrablók aranyfogak és ékszerek után, aztán vallanak és picsognak, ezek a hullafertőzők, ezek a kofák. Bocsássatok meg, de utálom őket.

188. oldal (Magyar Könyvklub)

Kapcsolódó szócikkek: költő
Frank_Waters I>!

Goethe költő volt, és Nietzschét halálig gyötörte a félelem, hogy ő is csak költő.

284. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Friedrich Nietzsche · Johann Wolfgang Goethe · költő
3 hozzászólás
SophieOswald>!

Kevesen tudták a kapitányról, hogy a legjobb iskolákat járta, és mielőtt kalózkodásra adta fejét, érdekes tanulmányt írt a középkori hadviselés történetéről. Ha emberei, ezek a faragatlan tuskók, nem részeg hortyogásban töltötték volna az éjszakákat, néha meghallhatták volna, hogy kapitányuk a kajütjében fel-alá járva ókori latin költőket szaval. Azt azért ők is megfigyelték, hogy az elfogott hajók kapitányát mindig választékos szavakkal, formás búcsúbeszéd kíséretében küldte át a másvilágra, és a zsákmányból is csak egy-egy ritka becsű könyvet vagy értékes műtárgyat tartott meg magának.

76-77. oldal

Kapcsolódó szócikkek: éjszaka · hajó · iskola · James Hook · költő · könyv
Uzsonna>!

Mert a költők ilyenek. Mutass nekik egy könnycseppet, mindent elmondanak a bánatról. Mutass nekik egy vércseppet, mindent elmondanak a halálról.

98. oldal, Julika és a titkos költők (Móra, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: költő
2 hozzászólás
fióka >!

Egy ismerős költő műanyag pohárból kávét ivott, a zakója zsebéből kilógott egy férfizokni. Tartoztam neki öt litasszal meg egy idézettel. De rá se néztem. Nem szeretem a költőket, mert megbízhatatlanok, és általában sokgyermekes családból származnak: több, a verseket kedvelő nővel élnek, több gyerekkel, több városban.

17. oldal, A szöveg vonzása

Kapcsolódó szócikkek: költő
1 hozzászólás