költészet fogalom

George Orwell: Légszomj
Spiró György: Fogság
Bohumil Hrabal: Őfelsége pincére voltam
Charlotte Brontë: Jane Eyre
Virginia Woolf: Éjre nap
Neil Gaiman: Amerikai istenek
Anthony Burgess: Mr. Enderby – bepillantás
Joseph Joubert: Gondolatok
Wilhelm Hauff: A sátán emlékiratai
N. H. Kleinbaum: Holt Költők Társasága
Várady Szabolcs: A rejtett kijárat
Gabriel García Márquez: Azért élek, hogy elmeséljem az életemet
Szép Ernő: Natália
Konsztantyin Vaginov: Harpagoniáda
A. S. Byatt: Mindenem
Platón: Szókratész védőbeszéde / A lakoma
Eric Berne: Emberi játszmák
Sue Townsend: A 13 és 3/4 éves Adrian Mole titkos naplója
Charlotte Brontë: Shirley
Ray Bradbury: Fahrenheit 451
Jane Austen: Pride and Prejudice
Platón: Phaidrosz
Arisztotelész: Poétika
Hegedüs Géza: A költői mesterség
Szerb Antal: A világirodalom története
Ruttkai Éva: Parancsolj, tündérkirálynőm!
John D. Barrow: A semmi könyve
Stephen Davis: Jim Morrison élete, halála, legendája
Hamvas Béla: A láthatatlan történet / Sziget
Helen Keller: Szakadékból a fényre
Agatha Christie: No. 16
Herbert Marcuse: Az egydimenziós ember
Elizabeth Kim: Tízezer könnycsepp
Augusta Gregory: Istenek és harcosok
T. Aszódi Éva – Tótfalusi István (szerk.): Cini-cini muzsika
Georges Bataille: Az erotika
Oscar Wilde: Sóhaj a mélyből
Somlyó György: Philoktétész sebe
Hamvas Béla (szerk.): Anthologia humana
Karinthy Ferenc: Napló I-III.
Bart István (szerk.): Entrópia
Nemes Nagy Ágnes: Metszetek
Kőrössi P. József (szerk.): A szerelem lexikona
Jim Morrison: Amerikai ima
Köpeczi Béla (szerk.): Az egzisztencializmus
Pilinszky János: Szög és olaj
Patrick Rothfuss: A szél neve
William Blake: Versek és próféciák
Lezsák Levente: Emerson & Tsa., avagy a titokzatos mordiai bűneset
Tandori Dezső: Még így sem
A romlás virágai
Alan Alexander Milne: Micimackó kuckója
Tom Wolfe: Amerikai kapcsolat
Alphonse de Lamartine: Graziella
Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Vámos Miklós: Kedves kollégák I-II.
Kahlil Gibran: Bolond / Homok és tajték
Jay Asher: Tizenhárom okom volt…
Kij Johnson: Kicune
Csernus Mariann: Eszterlánc
Venyjamin Kaverin: Verlioka
Gustave Flaubert: Flaubert levelei
Tüskés Tibor (szerk.): Weörestől – Weöresről
Dan Simmons: Hyperion
Tüskés Tibor: 12 óra filmesztétika
Pascal Mercier: Éjféli gyors Lisszabonba
Platón: Szókratész védőbeszéde
Vaszil Bikov: Az ő katonái
Dedinszky Erika (szerk.): Álcázott fény
John Keats: Keats levelei
Cassandra Clare: Az angyal
Rudolf Steiner: A nevelés művészete – Metodika-didaktika
Wisława Szymborska: Kilátás porszemmel
Mark Lawrence: King of Thorns
Lauren Oliver: Delírium
C. W. Gortner: Medici Katalin vallomásai
Benedek Szabolcs: A vérgróf
Somlyó György: Ahol van
Agneta Pleijel: Lord Sohamár
Ian McDonald: A dervisház
Csernai Zoltán (szerk.): A fekete sugár
Patti Smith: Kölykök
Weöres Sándor: A vers születése
Réz Pál – Domokos Mátyás (szerk.): Erőltetett menet
Walkó György (szerk.): Weimar és a német klasszicizmus
Khaled Hosseini: And the Mountains Echoed
Jeanette Winterson: Miért lennél boldog, ha lehetsz normális?
Wendy Higgins: Angyali gonosz
Charles Bukowski: Vegyes felvágott
Böndör Pál: Eleai tanítvány
Tomori Gábor: Szívcsakra
Jessica Brockmole: Levelek Skye szigetéről
Colleen Hoover: Slammed – Szívcsapás
Semezdin Mehmedinović: Ruszki komputer
Terézia Mora: A szörnyeteg
Hamvas Béla: Művészeti írások I-II.
Horváth Viktor: A vers ellenforradalma
John Green: Papírvárosok
Isaac Asimov: Fekete Özvegyek Klubja
Robert Byrne (szerk.): The 2548 Best Things Anybody Ever Said
Ta-Nehisi Coates: Between the World and Me
John Williams: Stoner
Rájátszás – Szívemhez szorítom
Lovász Andrea (szerk.): Navigátor 2.
Susan Meissner: A körömvirágos sál
Czakó Gábor: Csodák csodája
Robert Galbraith: Gonosz pálya
Hans Christian Andersen: A szerencse sárcipői
Henri-Frédéric Amiel: Journal intime / Intim napló
Peter S. Beagle: In Calabria
Kristof Magnusson: Használati utasítás Izlandhoz
Andrzej Sapkowski: Fecske-torony
Colson Whitehead: A föld alatti vasút
Zalán Tibor: Háry
Szeifert Natália: Az altató szerekről
Elif Shafak: Éva három lánya
Pam Grout: Kreatív lélek
Tolnai Ottó: Szeméremékszerek
Zöldi Gergely: Koncz Zsuzsa
Kate Quinn: Alice hálózata
Jón Kalman Stefánsson: Az angyalok bánata
Jay Kristoff: Kinslayer – Testvérgyilkos
Tordai Zádor: Megértő módban
Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek
Juan Gabriel Vásquez: Emberi romok
Janusz Korczak: Tanító mesék
Nadya Tolokonnikova: Lázadj!
Cath Crowley: Szavak kékben
Kelly Barnhill: The Girl Who Drank the Moon – A lány, aki holdfényt ivott
Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar?
Billy Collins: Az a baj a költészettel
Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós
Mark Haddon: A Delfin
Papp Tibor: 25x25 – Bűvös négyzetek
Simon Sebag Montefiore: Szásenyka
Peter H. Diamandis – Steven Kotler: A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk
Irene Solà: Énekelek, s táncot jár a hegy
Michel Houellebecq: Intervenciók 2020
Babiczky Tibor: Szapphó-paradigma
Karen Blixen: Távol Afrikától
Andri Snær Magnason: Időről és vízről
Fenyő D. György: Útikalauz a vershez
Richard Osman: A férfi, aki kétszer halt meg
Sarah Winman: Csendélet
Beatriz Williams – Lauren Willig – Karen White: Annyiféleképp búcsúztunk
Bernardine Evaristo: Manifesto
Mitat Çıbuk: Hajnali fény
Halmosi Sándor: Katharok
Meik Wiking: A hygge otthon
Peer Krisztián: Bizony
E. L. James: Missus

Idézetek

Véda P>!

Úgy tisztelem a költészetet, Nobel-díjat adnék minden versírónak, aki egyetlen szép strófát létrehozott.

136. oldal

Kapcsolódó szócikkek: költészet
Belle_Maundrell>!

– […] Sokszor gondolom, a költészet nem is az, amit írunk, hanem amit érzünk, Mr. Denham.

541. oldal

Kapcsolódó szócikkek: költészet
AniTiger P>!

A könyvek a legszembetűnőbbek: göröngyös oszlopok, amelyek a félhomályban a bútorzat részének látszottak, most pedig magas könyvtornyok lesznek belőlük. Sehol nem láttam ilyen sok könyvet egyszerre, legfeljebb a könyvtárban. Az egyik fal mentén három könyvespolcot is felfedezek, sőt a leszakadt ajtajú hűtőszekrény is tele van ósdi kötetekkel.
Magamhoz veszek egy gyertyát, és átböngészem a címeket. Egyiket sem ismerem.
– Mik ezek? – Egyik-másik könyv olyan régi, hogy attól tartok, ha hozzájuk érek, szétporladnak. Ízlelgetem a gerincekre írt neveket, legalábbis azokat, amiket ki tudok olvasni: Emily Dickinson, Walt Whitman, William Wordsworth. Alex rám néz.
– Költészet.
– Mi az a költészet? – Soha nem hallottam még ezt a szót, de tetszik a hangzása. Előkelő és könnyed; furcsamód egy szép, hosszú ruhát juttat eszembe.

18. fejezet (Ciceró, 2011)

madárka>!

Amikor azt hangoztatja valaki, hogy a költészet fényűzés, valamiféle szabadon választható extra, csak a tanult középosztály kedvtelése vagy lényegtelen adalék, iskolában nem is kell tanítani, ha tehát hasonló szamárságot hallok a versek, a költészet szerepéről az életünkben, akkor mindig gyanús, hogy az illetőnek túl simán ment minden. A küzdelmes élet küzdelmes szavakat kíván – költészetet. Ezt kínálja az irodalom – erőteljes nyelvezetet, kemény szavakat, akkor is, ha fáj.
Nem rejtekhelyet. Hanem lelőhelyet.

50. oldal (Park, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: költészet
Lobo P>!

A költészet olyan, mint a szenvedély – nem kell szépnek lennie; az a jó, ha letaglózó és nyers.

165. oldal

Kapcsolódó szócikkek: költészet
branca>!

A költészet öl, butít, nyomorba dönt!

117. oldal

Kapcsolódó szócikkek: költészet
LibrariAnne P>!

A tudomány nem mindig elég. Néha költészetre van szükség.

197. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Henry Jones · költészet · tudomány
Enola87 P>!

A költészet az ember létezésének egyetlen konkrét bizonyítéka.

Kapcsolódó szócikkek: költészet
Chöpp >!

A költészet a lét szószerű alapítása.

207. oldal Martin Heidegger 19. Hölderlin és a költészet lényege

Kapcsolódó szócikkek: költészet
P_Jucus>!

– A költészet lassan szólal meg. Ezt anyám mondta nekem. Mi általában túlságosan sietünk mindig.

Kapcsolódó szócikkek: költészet