Kolozsvár helyszín
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca, németül: Klausenburg, néha Clausenburg, latinul: Claudiopolis, szászul Kleusenburch, jiddisül: קלויזנבורג, Klojznburg) Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. A 2011-es népszámlálási adatok szerint Bukarest után Románia második legnépesebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye.
Az Európai Unió 96. legnépesebb városa. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja.
Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kolozsv%C3%A1r
Idézetek
A fennmaradt céhiratok tanúsága szerint a kolozsvári ötvöscéh nemcsak a legrégibb, de a legnépesebb is volt az erdélyi ötvöscéhek között. 1453–1660 között a különböző iratokban 400 ötvös neve fordul elő, 1501–1600 között kb. 180 ötvös dolgozott Kolozsvárott. A céh regestruma 1561 és 1573 közötti évekből 62, ugyanez regestrum más évekből (összesen 29 év folyamán) 110 ötvösmester nevét őrizte meg. Még a XVIII. század második felében, 1771 februárjában készült kimutatás is 32 ötvösmestert tart nyilván Kolozsvárott. Az ötvösök e nagy számához viszonyítva aránylag kevés olyan a XV-XVI. században készült ötvösmű ismeretes, melyekről a pontos kolozsvári származás megállapítható. A fenti adatok alapján aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a XVI. század végéig Kolozsvár volt az erdélyi ötvösművészet központja. Nyilván ezzel is összefügg a „kincses Kolozsvár” elnevezés, mellyel a várost az egykori források illették.
Kolozsvár szőnyegbombázást kapott. Fordultunk volna vissza azonnal, de nem lehetett, az egész vasútvonalat végigbombázták, nem járt vonat. Sem távirat-, sem telefon-összeköttetés. Még a minisztériumon át sem kaptunk híreket. Mi van anyámékkal, a barátokkal, mi lett a várossal? Mi történt a gettóval?
Az egyetemi kutató és oktató helyek Kolozsvárnak átmenetileg az országhoz csatolásával bővültek. Itt a tanszéket 1940–1946 között Bónis György vezette, aki Kolozsvárt jelentette meg nagy monográfiáját Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban címmel, résztanulmányaiban pedig az erdélyi jogfejlődés egyes kérdéseivel, illetve forrásközlésével foglalkozik (Magyar jog – székely jog. Kolozsvár, 1942; Erdélyi perjogi emlékek. Kolozsvár, 1942).
638
Erdélybe menni. Csak úgy egyszerűen… Felülni az autóra, és megállni Kolozsváron. Úristen! Micsoda káprázat ez? A sarkon nem áll már román csendőr, az utcák nem vesznek bele a balkáni piszokba, a régi útlevelem apró szeletekre téphetem, mintha azon állnék bosszút, hogy valamikor megalázottan, idegenül jártam Mátyás városában, s a szívem csak úgy befelé vert, mintha élni se lett volna érdemes.
Szinte belém fojtotta a szót a kitárult szabadság, és alig tudtam kinyögni, hogy megyek, persze, hogy megyek. Egy óra múlva indulhatunk.
63. oldal, Rózsakunyhó (Lazi, 2011)
A kirándulásokat leghelyesebb gyalogszerrel tennünk; a hegyi lovak napi bére 2 és 4 korona közt váltakozik; a kísérő külön 1.60-2.40 kor.-t számíthat. Lássuk el magunkat az illető vidék táborkari térképével, melyet akár Budapesten (Grill), akár Kolozsvárt (Gibbon A. és Seint János), akár Nagyszebenben vagy Brassóban (az idegenforgalmi irodákban) megszerezhetünk. Szükséges a meleg ruházat; esőköpeny, gyapjútakaró, hegymászóbot, elegendő élelmiszer; s helyesen tesszük, ha néhány csomag pipadohányt viszünk kiosztás céljából, mert gyakran előfordulhat, hogy a havasi pásztor vendégszeretetére szorulunk.
16-17. oldal, I. rész, III. Közlekedés, egyesületek, általános tudnivalók
Az Ady Endre intercity Budapestről Kolozsvárra tartó járatának egyetlen okinavai utasa derűs kedvvel foglalta el helyét a másodosztályú kocsiban.
67. oldal
Gerlóczy Márton: Nézd csak, itt egy japán! 89% Az Altató borítójának története
A Fellegvárra mentünk, ez a város északi oldalán lévő dombról uralja a várost. Ez alkalommal átvágtunk a Hétutca téren is, a behalásig tetszik nekem ez a hely! Az egyetlen ilyen tér Európában, és azért hívják így, mert nem kevesebb, mint hét utca kereszteződésénél alakult ki.
65. oldal
Csak a tizenöt éves Miklós élt még, kit rokonai magukhoz vettek, a pusztán neveltettek. Itt lovagolt, tornászott, sokat evett és aludt. Később a kolozsvári egyetemre iratkozott be jogásznak, de vizsgáit nem tette le, hanem megtanult angolul, és mikor a botrányról már keveset beszéltek, Sárszegen bukkant föl mindenki meglepetésére, mint újságíró.
7. fejezet
Dr. Baintner Hugó szakmai tudása biztosította a sikert – azt mondták róla, hogy úgy lehozta nekünk az athletikát, hogy odafenn nem maradt semmi belőle – utalva arra, hogy miután Baintner elhagyta Budapestet Kolozsvár lett a magyar atlétika központja.
17. oldal, A kolozsvári sportélet hőskorának rövid képes története