Kolozsvár helyszín

Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Józsa Márta: Amíg a nagymami megkerül
Wass Albert: Jönnek! / Adjátok vissza a hegyeimet!
Kosztolányi Dezső: Pacsirta
Wass Albert: Halálos köd Holtember Partján
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák
Móricz Zsigmond: Erdély I-III.
Konrád György: Elutazás és hazatérés
Móricz Zsigmond: Tündérkert
Polcz Alaine: Asszony a fronton
Móra Ferenc: Rab ember fiai
Kós Károly: Varjunemzetség
Lengyel Dénes: Régi magyar mondák
Polcz Alaine: Életszakácskönyv – szingliknek
Esterházy Péter: Egy kék haris
Kemény Zsigmond: Zord idő
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században
Jósika Miklós: Abafi
Faludy György: Versek
Szigligeti Ede: Liliomfi
Bálint Tibor: Zokogó majom
Kós Károly: Életrajz
Bächer Iván: Világörökség
Katona Éva (szerk.): 111 vers Kolozsvárról
Gyürey Vera – Lencsó László – Veress József (szerk.): A magyar filmtörténet képeskönyve
Hunyady Sándor: Razzia az „Arany Sas”-ban
Lászlóffy Aladár – Kántor László: Házsongárd
Fodor Sándor: Egy nap – egy élet
Bálint István János (szerk.): Kincses Kolozsvár I–II.
Tompa Andrea: A hóhér háza
Esterházy Péter: Esti
Ifj. Barta János: A nevezetes tollvonás
Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe
Hunyady Sándor: A vöröslámpás ház
Móricz Virág: Illúzió
Scipiades Erzsébet (szerk.): Nincs egy jó szava, és még él?
George Sbârcea: Szép város Kolozsvár
Fekete István: Búcsúzás
Jékely Zoltán: Felséges barátom
Sebestyén Mihály: Erdélyi fejedelmek
Cserna-Szabó András: Szíved helyén épül már a Halálcsillag
Tompa Andrea: Fejtől s lábtól
Vida Gábor: Ahol az ő lelke
Ligeti György: Ligeti György válogatott írásai
Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten
Czesław Miłosz: Ahogy elkészül a világ
Horváth Benji: Beatcore
Horváth Árpád: Csillagnézők
Száraz Miklós György: Apám darabokban
Jazimiczky Béla (szerk.): Írásbeli érettségi-felvételi és OKTV feladatok történelemből ’89-93
Reich Milton Oszkár: Erdély
Vida Gábor: Egy dadogás története
Gerlóczy Márton: Mikecs Anna: Altató
Gerlóczy Márton: Nézd csak, itt egy japán!
Bánsági Andor: Tolvajkergető voltam
Killyéni András: A kolozsvári sportélet hőskorának képes története
Szántó T. Gábor: Európa szimfónia
Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon
Boldizsár Ildikó: A fiú, aki Varjúvárról álmodott
Rainer M. János: Tetemrehívás
Szekeres Lukács Sándor: Kodáros kincsei
Alex Moldovan: Olgica és a drága nagyapa
!

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca, németül: Klausenburg, néha Clausenburg, latinul: Claudiopolis, szászul Kleusenburch, jiddisül: קלויזנבורג, Klojznburg) Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. A 2011-es népszámlálási adatok szerint Bukarest után Románia második legnépesebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye.

Az Európai Unió 96. legnépesebb városa. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja.

Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kolozsv%C3%A1r

!

Kolozsvár – Houfnagel György rézmetszete 1617-ből

!

Kincses kolozsvár


Idézetek

ParadoxH>!

A fennmaradt céhiratok tanúsága szerint a kolozsvári ötvöscéh nemcsak a legrégibb, de a legnépesebb is volt az erdélyi ötvöscéhek között. 1453–1660 között a különböző iratokban 400 ötvös neve fordul elő, 1501–1600 között kb. 180 ötvös dolgozott Kolozsvárott. A céh regestruma 1561 és 1573 közötti évekből 62, ugyanez regestrum más évekből (összesen 29 év folyamán) 110 ötvösmester nevét őrizte meg. Még a XVIII. század második felében, 1771 februárjában készült kimutatás is 32 ötvösmestert tart nyilván Kolozsvárott. Az ötvösök e nagy számához viszonyítva aránylag kevés olyan a XV-XVI. században készült ötvösmű ismeretes, melyekről a pontos kolozsvári származás megállapítható. A fenti adatok alapján aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a XVI. század végéig Kolozsvár volt az erdélyi ötvösművészet központja. Nyilván ezzel is összefügg a „kincses Kolozsvár” elnevezés, mellyel a várost az egykori források illették.

Kapcsolódó szócikkek: Kolozsvár
KingucK P>!

Kolozsvár szőnyegbombázást kapott. Fordultunk volna vissza azonnal, de nem lehetett, az egész vasútvonalat végigbombázták, nem járt vonat. Sem távirat-, sem telefon-összeköttetés. Még a minisztériumon át sem kaptunk híreket. Mi van anyámékkal, a barátokkal, mi lett a várossal? Mi történt a gettóval?

Kapcsolódó szócikkek: bombázás · Kolozsvár
M_Milán>!

Az egyetemi kutató és oktató helyek Kolozsvárnak átmenetileg az országhoz csatolásával bővültek. Itt a tanszéket 1940–1946 között Bónis György vezette, aki Kolozsvárt jelentette meg nagy monográfiáját Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban címmel, résztanulmányaiban pedig az erdélyi jogfejlődés egyes kérdéseivel, illetve forrásközlésével foglalkozik (Magyar jog – székely jog. Kolozsvár, 1942; Erdélyi perjogi emlékek. Kolozsvár, 1942).

638

Kapcsolódó szócikkek: Kolozsvár
M_Milán>!

Lokális központok csupán a Felvidék és Erdély városiasabb jellegű települései, mint Kassa, Kolozsvár.

48

Ifj. Barta János: A nevezetes tollvonás II. József visszavonja rendeleteit

Kapcsolódó szócikkek: Erdély · Felvidék · Kassa · Kolozsvár
dpart>!

Erdélybe menni. Csak úgy egyszerűen… Felülni az autóra, és megállni Kolozsváron. Úristen! Micsoda káprázat ez? A sarkon nem áll már román csendőr, az utcák nem vesznek bele a balkáni piszokba, a régi útlevelem apró szeletekre téphetem, mintha azon állnék bosszút, hogy valamikor megalázottan, idegenül jártam Mátyás városában, s a szívem csak úgy befelé vert, mintha élni se lett volna érdemes.
Szinte belém fojtotta a szót a kitárult szabadság, és alig tudtam kinyögni, hogy megyek, persze, hogy megyek. Egy óra múlva indulhatunk.

63. oldal, Rózsakunyhó (Lazi, 2011)

Kapcsolódó szócikkek: Kolozsvár
pwz I>!

A kirándulásokat leghelyesebb gyalogszerrel tennünk; a hegyi lovak napi bére 2 és 4 korona közt váltakozik; a kísérő külön 1.60-2.40 kor.-t számíthat. Lássuk el magunkat az illető vidék táborkari térképével, melyet akár Budapesten (Grill), akár Kolozsvárt (Gibbon A. és Seint János), akár Nagyszebenben vagy Brassóban (az idegenforgalmi irodákban) megszerezhetünk. Szükséges a meleg ruházat; esőköpeny, gyapjútakaró, hegymászóbot, elegendő élelmiszer; s helyesen tesszük, ha néhány csomag pipadohányt viszünk kiosztás céljából, mert gyakran előfordulhat, hogy a havasi pásztor vendégszeretetére szorulunk.

16-17. oldal, I. rész, III. Közlekedés, egyesületek, általános tudnivalók

Kapcsolódó szócikkek: Brassó · Budapest · dohány · Kolozsvár · Nagyszeben · pásztor
serengeti>!

Az Ady Endre intercity Budapestről Kolozsvárra tartó járatának egyetlen okinavai utasa derűs kedvvel foglalta el helyét a másodosztályú kocsiban.

67. oldal

Gerlóczy Márton: Nézd csak, itt egy japán! Az Altató borítójának története

Kapcsolódó szócikkek: Kolozsvár
Uzsonna >!

    A Fellegvárra mentünk, ez a város északi oldalán lévő dombról uralja a várost. Ez alkalommal átvágtunk a Hétutca téren is, a behalásig tetszik nekem ez a hely! Az egyetlen ilyen tér Európában, és azért hívják így, mert nem kevesebb, mint hét utca kereszteződésénél alakult ki.

65. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kolozsvár
KingucK P>!

Csak a tizenöt éves Miklós élt még, kit rokonai magukhoz vettek, a pusztán neveltettek. Itt lovagolt, tornászott, sokat evett és aludt. Később a kolozsvári egyetemre iratkozott be jogásznak, de vizsgáit nem tette le, hanem megtanult angolul, és mikor a botrányról már keveset beszéltek, Sárszegen bukkant föl mindenki meglepetésére, mint újságíró.

7. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Ijas Miklós · jogász · Kolozsvár · Sárszeg · újságíró
Dénes_Gabriella>!

Dr. Baintner Hugó szakmai tudása biztosította a sikert – azt mondták róla, hogy úgy lehozta nekünk az athletikát, hogy odafenn nem maradt semmi belőle – utalva arra, hogy miután Baintner elhagyta Budapestet Kolozsvár lett a magyar atlétika központja.

17. oldal, A kolozsvári sportélet hőskorának rövid képes története

Kapcsolódó szócikkek: Budapest · Kolozsvár