Kolozs János, agronómus személy

Janikovszky Éva: Szalmaláng

Idézetek

Pernilla>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

[…] Aztán itt van ez a kerge szegedi kislány… Azt hiszi, Sári néni, hogy akár egy levelet is írna nekem, ha tudná, hogy ki vagyok?
— Azt hiszem — mondta Sári néni.
— Hát én meg nem hiszem — lovalta bele magát Jani a méregbe. — Ha tetszett volna látni, azt a vén pojácát, akinek a levelek szólnak! Hát én láttam. Az kell ezeknek, reflektorfény meg frakk, nem pedig műtrágya meg vetésforgó!
— Édes fiam, neked elment a józan eszed! Hát miért rajongana az a kislány a műtrágyáért, mikor azt hiszi szegény, hogy egy karmesterrel levelezik? Ha olyan jól ismered a nőket, tudnod kellene, hogy egy szerelmes kislány megtanulja akár a vetésforgót is, ha úgy hozza a sors.

160. oldal, 18. fejezet

Johanna_Császár>!

Ez a Kolozs János egyszerű ember, aki szereti ugyan a zenét, a művészetet és mindent, ami szép, mégis a földeken, a természet közelében érzi magát a legjobban.

93. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kolozs János, agronómus
Dilaida P>!

– Megy a fene – nyögte Vera –, még ha a Michelangelo Dávidja jött személyesen, akkor se teszek egy lépést se.
– Az ki? – kérdezte Maca gyanakodva.
– Egy szobor. Egy csuda klassz szobor.
– Egy szoborért én se mennék – vonta meg a vállát Petrik, aztán fölnevetett –, de ez, úgy látom, nincsen kőből. Jól megbámultam szegényt, és olyan vörös lett, mint a rák. De állati csinos, komolyan, magas és szőke és pesti.

194. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kolozs János, agronómus · Palócz Vera
lenne P>!

– Sári néni?
– Persze meglepődtél. Nyilván azt hitted, hogy a szemespusztai gémeskútnál mosakszol, és a növénytermesztési brigádvezető kopogtat az ajtódon…
– De Sári néni! – A fürdőszobából egy csapzott hajú fiatalember lépett ki. – Magát teljesen megfertőzte a nagyváros. Már arra sem emlékszik gyermekkorából, hogy a gémeskútnak nincs ajtaja!

55. oldal, Nyolcadik fejezet