kognitív viselkedésterápia fogalom
A kognitív viselkedésterápiás megközelítés Aaron Beck nevéhez fűződik, aki az 1960-as években dolgozta ki terápiás rendszerét. E megközelítés lényege, hogy az emberek szemléletmódja és hiedelmei alapvetően meghatározzák az érzelmi reakcióikat és a viselkedésüket. Ez azt jelenti, hogy ugyanannak az eseménynek különböző jelentése lehet az egyes emberek számára. Bár a terápia elsősorban a jelenre, az aktuális problémákra fókuszál, annak a megértésére is hangsúlyt helyez, hogy hogyan és miért alakultak ki a torzított hiedelmek, valamint, hogy milyen tényezők tartják fenn a félreértelmezéseket.
Idézetek
Ha tudjuk, mit akarunk az élettől, és nem hagyjuk, hogy a pillanatnyi stressz vagy kísértés eltérítsen, az boldogabb lelkiállapothoz vezet. A kognitív viselkedésterápia technikáival növelhetjük a kontrollérzetünket, mert megkérdőjelezzük a stresszes gondolatokat, a mindfulness segítségével pedig kézben tarthatjuk a hangulatunkat. Nem irányíthatunk mindent, de segít, ha észben tartjuk: több hatalmunk van a saját gondolataink, érzéseink és tetteink felett, mint hinnénk.
47. oldal, 1. fejezet - Fókuszban a stressz: Nyeregben lenni (HVG Könyvek, 2018)
Megan Kaye – Diane McIntosh – Jonathan Horowitz: Stressz: A feszültségoldás pszichológiája 90% Hogyan alakítsuk a stresszt pozitív energiává?
Különböző emberek különbözőképpen próbálják fegyelmezni az elméjüket és hangulatukat – a kognitív terápiától a buddhista engedelmességig, az alkoholizálástól Szent Ignác spirituális gyakorlatáig. A belső jóérzést az emberek sokféle módon elérhetik, de mindegyikben közös az, hogy nem a tudatos egójukhoz fordulnak, hanem a lelkük mélyén lévő pozitív tartományoktól várják a megoldást.
79. oldal
Richard Layard: Boldogság Fejezetek egy új tudományból
A CBT arról szól, hogy apránként, lépésről lépésre szembenézzünk a félelmeinkkel, és közben folyamatosan figyeljük az érzéseinket. Ha változtatunk a viselkedésünkön, akkor megváltoznak az érzéseink, és átalakul az önmagunkról kialakult (kognitív) kép is.
Kognitív viselkedésterápia - CBT (HVG Könyvek, 2018)
Corinne Sweet: Nyugalomnapló 80% Szorongásoldó gyakorlatok – bárhol, bármikor
A kognitív terápia szerint a legtöbb depressziósra az a jellemző, hogy gyermek- és kamaszkori élményeiből megtanult egy rendkívül negatív világképet vagy sémát. Ez számos okból történhetett így, például valamelyik szülő depressziójából adódóan, szülői vagy baráti bírálat folytán, az elutasításból fakadóan, vagy az egyik szülő halála, illetve a családból való kiválása következtében. Az illető egyetlen kudarchalmaznak, kiszolgáltatottnak és reménytelennek érzi magát, úgy érzi, amibe csak belefog, az balul üt ki.
A kognitív terápia szóhasználatában ezt úgy mondják, hogy a negatív séma (a pesszimista világkép) kognitív elfogultsághoz (téves hitekhez) vezet, mely táplálja a negatív sémát és önbeteljesítő jóslatokon keresztül kudarcot okoz.
66-67. oldal
A szüleimnek mindig akad egy új elképzelésük, hogy hozhatnának rendbe. Próbálkoztak akupunktúrával, jógával, kognitív terápiával, relaxációs kazettákkal, különböző edzéstervekkel (amíg meg nem találtam a biciklimet), önsegítő könyvekkel, Tae Bóval és a szobám átalakításával a feng shui szabályai szerint. Egy csomó pénzt költöttek rám. Ettől rosszul érzem magam.
38. oldal
A kognitív viselkedésterápiák arra épülnek, hogy miként értelmezheti újra az ember az eseményeket könnyedebben és eredményesebben.
38. oldal
Walter Mischel: Pillecukorteszt 83% Hogyan fejlesszük önuralmunkat
A kognitív viselkedésterapeuták körében egyre elfogadottabb, hogy az önmagunktól való eltávolodás sok embernél és számos probléma esetében a hatékony terápia előfeltétele. Ez a terápiás módszer próbálja legalább átmenetileg kibillenteni a klienseket az énközpontú perspektívából, rávezetve őket, hogy amit hisznek és érzékelnek, az a valóság szubjektív értelmezése, nem pedig az abszolút igazság, amelynek ez az egyetlen olvasata van.
137. oldal, II. rész A pillecukortól a nyugdíj-megtakarításig (HVG Könyvek, 2015)
Walter Mischel: Pillecukorteszt 83% Hogyan fejlesszük önuralmunkat
Az MBCT [tudatos jelenlét alapú kognitív terápia] nem a gondolatok tartalmának megváltoztatására fókuszál, hanem a gondolatokhoz való viszonyt vizsgálja és próbálja módosítani. Azt tanítja meg, hogy a gondolatok nem tények, hanem csak gondolatok.
79. oldal, 2. fejezet, Hogyan viszonyuljunk problémáinkhoz? - MBCT (Kulcslyuk, 2012)
Szondy Máté: Megélni a pillanatot 75% Mindfulness, a tudatos jelenlét pszichológiája
Ha az önbizalommal kapcsolatos problémáid negatív hatással vannak a hétköznapi életedre, érdemes felkeresni az orvosod. Bár a kiegészítő terápiák nagy segítséget jelenthetnek, vannak helyzetek, amikor biztosabb kézre van szükség, és néha az alacsony önbizalom egy komolyabb gond jele. Lehetséges, hogy az orvosod beszélgetős terápiát ajánl, mint a kognitív viselkedésterápia, vagy gyógyszert ír fel, hogy jobb állapotba kerülj. Emlékezz rá, hogy az orvos azért van, hogy segítsen nem azért, hogy ítélkezzen. Mondj el neki mindent, hogy a lehető legjobb tanácsot tudja adni.
159. oldal
A varázslat hasonló a kognitív terápia módszereihez: a bizonyítékok megkérdőjelezése, alternatív magyarázatok kidolgozása a negatív érzésekkel és eseményekkel kapcsolatos téves gondolatok megváltoztatásának érdekében.
302. oldal, Gold Book